Máig érthetetlen és feldolgozhatatlan, miért robbantották fel 1965. március 15-én a Nemzeti Színházat. Egy most előkerült filmfelvétel dokumentálta a színház utolsó időszakát és lerombolását is.
„Ebben a borzasztó és hülye új orwelli érában mindenki tart attól, hogy mi jöhet még, pedig alig két hónap telt csak el. Máris mindenkinek vigyáznia kell, hogy ne használjon olyan kifejezéseket, mint DEI, vagy LGBTQ+, vagy transz” – mondja Adele Eisenstein kurátor, író.
Az eltérő idegrendszeri működés, a neurodiverzitás fogalmáról, megéléséről és társadalmi megítéléséről is szól az a kortárs művészeti projekt, amelyben alkotók, szakemberek, kurátorok dolgoznak majd együtt.
Magyarországon egészen '90-es évek elejéig nem létezett felnőtt képregénykultúra, így a műfaj egyet jelentett a gyerekeknek szánt mesés történetekkel. Ezt az álomvilágot lőtte hasba 1990 januárjában Joker, azoknak a gyerekeknek pedig, akik a Bobo kalandjai mellé gyanútlanul megvették A gyilkos tréfát, örökre a retinájukba égtek a brutális képsorok.
Ma 125 éve született Fekete István, aki legismertebb regényének, a Tüskevárnak eredetileg azt a címet adta, hogy Matula iskolája. De miért működött a könyv, és hogy viselkedett a lápi Yoda, amikor megfilmesítették?
A Berlin szívében, egy korábbi vasúti járműjavító műhely romjaiból kinőtt RAW-Gelände a német főváros egyik legizgalmasabb kreatív tereként funkcionál. De vajon milyen sors vár rá most, hogy döntés született a felújításáról?
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
A 2023-as lengyel választások után felállt új helyzetben a kultúrharc új fejezete íródik. A Tusk-kormány belefogott az intézmények újrademokratizálásába, de ez nem megy konfliktusok nélkül – áttekintettük az elmúlt évek legfontosabb eseményeit.
Havasréti József, a Pécsi Tudományegyetem docense nemcsak érintőlegesen foglalkozik az olyan kulturális vakfoltokkal, mint a magyar diszkó, a funk, a space rock, a punk és az underground, hanem komolyan is veszi őket. Kötete, a Csak a zene? nemrég jelent meg a kolozsvári EME kiadónál.
A kiállítás az úszás szerepét vizsgálja a 20. században, a test reprezentációjának alakulásában, a testünkhöz és a természethez való viszonyunk változásában.
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Az oxfordi Ashmolean Múzeum szerint a borítótervek a zene és a képzőművészet közötti összetett kapcsolatot mutatják be.
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
Egykor baltát tettünk a küszöbre, fémtárgyakkal dobáltuk a felhőt, aztán viharágyúval próbáltuk befolyásolni az esőzést, ma pedig napernyőt húznánk a Föld fölé. Süveges Rita kutatásalapú művészeti projektje azt vizsgálja, mire jó és mit fed el a lázas kísérletezés az időjárás módosításával.