A Louvre jócskán megemeli jegyárait az EU-n kívüliek számára
Évente 15-20 millió euró többletbevételhez juthat így a múzeum, amelyre az októberi hihetetlen ékszerrablás után rá is férne a fejlesztés, korszerűsítés.
KULTÚRA
Julian Rosefeldt Budapesten: „A migrációban veszélyt látunk, holott az életünk alapfeltétele”
Kép, hang, videóinstalláció, társadalomkritika: kedden egy nagy léptékben gondolkodó, nagy kérdésekkel foglalkozó, világhírű alkotó mutatta be munkáit a MOME-n.
A kortárs holland design úgy holland, hogy közben nem az, és úgy hagyományos, hogy a jövőbe tekint
Hollandiai iskolák, stúdiók köré épül a november 16-ig még látható Határtalan design című kiállítás egyik szekciója, ahol egyszerre van jelen a high-tech és a gyerekkorunkból ismerős kézi csomózgatós technika: ötlet, szellem, frissesség két tucatnyi tárgyban.
Hova tűnt a Déli pályaudvarról a Déli pályaudvar felirat?
A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
Milyen színházat kapnak a magyar államtól az iskolások?
Miközben a színházi nevelés haldoklik, immár több mint két éve működik egy központilag szervezett, gigantikus méretű állami program közép- és szakiskolásoknak. Herczog Noémi színikritikus gigantikus elemzése a KultUpról.
Trump behozta a rokokó giccset a Fehér Házba, most diadalívet építtetne magának
Ilyen az, amikor a hatalmi-politikai giccs összeér a gyakorlatias fejlesztői szemlélettel.
Hazai múzeumok között oszthatják szét a hírhedt MNB-gyűjtemény műtárgyait
A Qubit értesülései szerint hazai közgyűjteményekbe kerülhetnek a Matolcsy-kollekció darabjai. Szakértők szerint ez a lehető legjobb megoldás, mert „ha a műtárgyakat a piacra öntenék vissza, az katasztrófát okozna a műkereskedelemben”. Kérdés, kell-e a magyar múzeumoknak a geometrikus absztrakt.
A legszegényebbeknek intimitásból is kevesebb jut
Szaniter címmel nyílt kiállítás a higiéniás szegénységről a Klauzál téri Kult7 Galériában. A probléma több százezer magyar háztartást érint, mégis gyakran eltűnik a szem elől, ezért indítottak párbeszédet az alkotók.
Éhes a város, több bureket Budapestre!
Egy napra szarajevói bureksütővé alakult át az Újlipótváros kedvelt exjugó étterme, a Csevapivo, de volna ebben több is, mint egyetlen nap. Amióta a legendás Burekkirály megszűnt Budapesten, nincs a fővárosban igazi és bármikor hozzáférhető burek.
„Most éppen a Nyugat alakítja, mit jelent a keletiség, a másság”
A riportfotós szemével készítettek még divatfotókat is a berlini Ostkreuz fotóügynökség tagjai, akik az NDK felbomlása és egy új, egészen más Németország születése körüli időben szerveződtek. A csoport két tagjával Budapesten beszélgettünk.
Darabokra vágták, majd hulladéktelepre szállították az egyházhoz került egri Kepes Intézet utolsó megmaradt műtárgyát
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
Köztéri emlékművek Magyarországon: ez nem művészet, ez csak szolgáltatás
Az ország közterein látható emlékművek igen gyakran az egyediséget nélkülöző tucatművek. Kopjafa, lyukas műkőzászló, turul hátán turul: több hullámban többféle motívum árasztotta el az országot, és ha valamiből ennyi van, eltűnik a jelentés.
Bemutatják David Bowie befejezetlen, Spectator című utolsó művének megtalált dokumentumait
A 18. századi Londonban játszódó musical lett volna. A darabról szóló jegyzetei is láthatók lesznek most, a David Bowie Center megnyitásán.
J'existe, tehát vagyok
Titokzatos feliratok lepték el az utóbbi években Európa nagyvárosainak utcáit. De vajon ki a felelős, és mit üzen?
„Volt, ahol töltött puskával vártak az ajtóban” – horgolással élték túl a nehéz időket a finn roma nők
A világháború után a férfiak elvesztették a munkájukat, így a csipkét horgoló nők váltak kenyérkeresővé. A finn romákat nem mindenhol látták szívesen, örökségüket viszont a mai napig őrzik. Katariina Lillqvist most Budapesten mutatja be Súlyos Csipke című kiállítását.