Az öngyilkosságnak nincs egyetlen kiváltó oka, nem tehet róla senki: sem maga az elkövető, sem a környezete, és nem írható a genetika számlájára sem. A Védőháló című, szakmai beszélgetéssel egybekötött színdarab ledönti a témát övező tabukat.
Az régóta nem vitás, hogy a képregény a kortás művészet része-e, legfeljebb az a kérdés, hogy miként jelenhet meg az intézményeiben. Chris Ware, a ma élő talán legfontosabb képregényalkotó, szó szerint regényeket állít elő, és akár akarta, akár nem, a műfaj szintet lépett vele.
A független művészeken egyre durvább a politikai nyomás, társulatok tűnnek el, alkotók emigrálnak – de még mindig vannak, akik nem akarják elengedni a jövő elképzelésének jogát. Erdődi Katalin, a Trafó új igazgatója 11 év után tért haza Budapestre. Miért pont most?
A 22-es csapdájába került a Viski Károly Múzeum: úgy megvágták a költségvetést, hogy ha nyitva akarják tartani az egyedülálló gyűjteményt, akkor el kell küldeniük a szakmai munkáért felelős muzeológust. Az utolsó szakembernek április 1-től szűnik meg az állása.
Az amerikai elnök ki akarja söpörni a neki nem tetsző kiállításokat, projekteket, gondolatokat a legnagyobb, szövetségi fenntartású múzeumi központból, a 21 intézményt működtető Smithsonian-ből.
Az olasz képzőművész America című művét, amely egy használatra alkalmas arany vécé, 2019-ben lopta el három férfi egy brit kiállításról.
Máig érthetetlen és feldolgozhatatlan, miért robbantották fel 1965. március 15-én a Nemzeti Színházat. Egy most előkerült filmfelvétel dokumentálta a színház utolsó időszakát és lerombolását is.
„Ebben a borzasztó és hülye új orwelli érában mindenki tart attól, hogy mi jöhet még, pedig alig két hónap telt csak el. Máris mindenkinek vigyáznia kell, hogy ne használjon olyan kifejezéseket, mint DEI, vagy LGBTQ+, vagy transz” – mondja Adele Eisenstein kurátor, író.
Az eltérő idegrendszeri működés, a neurodiverzitás fogalmáról, megéléséről és társadalmi megítéléséről is szól az a kortárs művészeti projekt, amelyben alkotók, szakemberek, kurátorok dolgoznak majd együtt.
Magyarországon egészen '90-es évek elejéig nem létezett felnőtt képregénykultúra, így a műfaj egyet jelentett a gyerekeknek szánt mesés történetekkel. Ezt az álomvilágot lőtte hasba 1990 januárjában Joker, azoknak a gyerekeknek pedig, akik a Bobo kalandjai mellé gyanútlanul megvették A gyilkos tréfát, örökre a retinájukba égtek a brutális képsorok.
Ma 125 éve született Fekete István, aki legismertebb regényének, a Tüskevárnak eredetileg azt a címet adta, hogy Matula iskolája. De miért működött a könyv, és hogy viselkedett a lápi Yoda, amikor megfilmesítették?
A Berlin szívében, egy korábbi vasúti járműjavító műhely romjaiból kinőtt RAW-Gelände a német főváros egyik legizgalmasabb kreatív tereként funkcionál. De vajon milyen sors vár rá most, hogy döntés született a felújításáról?
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
A 2023-as lengyel választások után felállt új helyzetben a kultúrharc új fejezete íródik. A Tusk-kormány belefogott az intézmények újrademokratizálásába, de ez nem megy konfliktusok nélkül – áttekintettük az elmúlt évek legfontosabb eseményeit.
Havasréti József, a Pécsi Tudományegyetem docense nemcsak érintőlegesen foglalkozik az olyan kulturális vakfoltokkal, mint a magyar diszkó, a funk, a space rock, a punk és az underground, hanem komolyan is veszi őket. Kötete, a Csak a zene? nemrég jelent meg a kolozsvári EME kiadónál.