Hogyan tudta előre jelezni a Tisza tarolását a 21 Kutatóközpont?

Miközben az elmúlt évek kaotikus, a valóságtól esetenként jócskán elrugaszkodó mérései után az volt a szakma fő kérdése, hogy egyáltalán van-e még értelmük a választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak, a június 9-i európai parlamenti választás után kiderült: van, de nem mindegy, milyen módszerekkel végzik őket.

A 21 Kutatóközpont szinte pontosan előre jelezte a pártok EP-listáira leadott szavazatok arányát: az intézet a vasárnap este 7-kor a 24.hu-n közzétett kutatásában azt becsülte, hogy a Fidesz-KDNP 44 százalékot, a Tisza Párt 32 százalékot, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség 8 százalékot, míg a Mi Hazánk az utolsó bejutó helyen 7 százalékot szerez majd. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján az EP-választási eredmény 99,98 százalékos feldolgozottságnál ehhez hasonlóan alakul: a Fidesz-KDNP 44,79, a Tisza 29,6, a baloldali-zöld lista 8,09, a Mi Hazánk pedig 6,74 százaléknyi szavazatot kapott.

„Mindegyik párt esetében hibahatáron belül volt a mérés, úgyhogy ennek nagyon örülünk” – nyilatkozta a Qubitnek Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója. A statisztikai hibahatár azt jelenti, hogy 95 százalékos valószínűséggel egy 50 százalékos párt esetén az eltérés plusz-mínusz 3 százalékpont, egy 30 százalékosnál valamennyivel kevesebb, 2,84 százalékpont lehet. A kerekített becslésük és a végeredmény között a legnagyobb eltérés Magyar Péter pártjánál látszik, de a szakember szerint még ez is a hibahatáron belül alakult, és az ilyen különbségek a mérések normál velejárói.

A négy évvel ezelőtt alapított intézet az 1000 fős mintán alapuló felmérést június 6. és 8. között folytatta le – így bár a becslésüket az urnazárás után tették közzé, nem egy, a szavazóhelyekről távozó választókat megszólító exit pollról volt szó, hanem a választás előtti utolsó napokban folytatott közvélemény-kutatásról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miben tér el a felméréshez használt módszerük a más kutatóintézetek által alkalmazottakól, mennyiben segít a pontos mérésben, ha azt a választáshoz közel végzik, és hogy vajon hasonlóan jól lehet-e alkalmazni egy országgyűlési választásnál.

Róna szerint bár valamennyivel pontosabb lehet a felmérés, ha az adatfelvételt a választáshoz közel végzik, ez nem szükségszerű, és most nem arról volt szó, hogy a Tisza az utolsó napokban tudott nagyot ugrani – ugyanakkor nem zárja ki, hogy lehettek olyan mozgások, amelyek pár százalékkal növelték a támogatottságukat. A 21 Kutatóközpont igazgatója elmondta, végeztek áprilisban és májusban olyan méréseket, amelyeket megrendelőik kérésének megfelelően nem hoztak nyilvánosságra, de már látszott bennük, hogy a Tiszának nagyon magas a támogatottsága: „Erősebbek voltak nálunk, mint a többi kutatóintézetnél”.

Egy ilyen kiélezett helyzetben a kutató szerint az is segítette a mérést, hogy nemcsak a pártpreferenciára fókuszáltak, hanem további kérdéseket is feltettek, például arról, hogy mikor döntötte el a válaszadó, hogy melyik pártra szavaz. Ebből a kutató szerint következtetni lehet arra, hogy mennyire kell óvatosan kezelni a válaszadó pártpreferenciáját, vagy akár arra is, hogy mennyire van lendületben egy párt a választás közeledtével. Emellett arról is megkérdezték a felmérésben résztvevőket, hogy biztosak-e abban, hogy elmennek szavazni. A választási részvételt hagyományosan nehezebb előre jelezni, ezért van az Róna szerint például, hogy az amerikai kutatásokban, ahol szilárdabbak a pártpreferenciák, főleg ez áll a fókuszban, és több kérdést is feltesznek rá.

Előnyei és hátrányai is vannak az online kutatásoknak

A 21 Kutatóközpont a felméréshez egy hibrid megoldást vetett be: a válaszadókat „offline”, SMS-ben keresték meg, amelyben egy online kérdőív linkjét helyezték el. Ezt aztán a válaszadók maguk töltötték ki, külső szereplő vagy operátor nélkül. A módszer az intézet igazgatója szerint meglehetősen eltér a hagyományos telefonos kutatásoktól, amelyekhez képest két előnyét emelte ki, miközben hozzátette, hogy persze hátrányai is vannak.