Nézzünk meccset okosan – tuti tippek a 2024-es labdarúgó-Eb mérkőzéseihez

„Egy meccs tele van olyan részletekkel, melyek első ránézésre láthatatlanok” – dobja föl a labdát az Olvasd a játékot! focikalauz, amelynek szerzői a blogszférából és a YouTube-nyilvánosságból régebb óta ismert Szabó „Peet” Péter, Soós Márk és Szabó Christophe. Bár a két éve megjelent kötet játékrendszereket, taktikai megoldásokat ismertet és meccseket elemez, mindezt a laikus nézőknek is érthető módon. A szerzők azt szerették volna, hogy az egyszeri focikedvelő többet kapjon „a győzelmet nem kell magyarázni”, meg a „látszott az akarás a srácokon”, és a „szünetben a mester rendet tett a fejekben” típusú értékeléseknél. Mindezt úgy, hogy a szakértéssel a játék alapvető élvezete se vesszen el.

A pénteken kezdődő németországi labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései alatt böngésszék csak helyettünk a futó teljesítménytől a rontott passzokig minden részletre kiterjedő statisztikai adatokat és a mágikus xG-vel jelzett gólesély-mutatókat a szövetségi kapitányok munkáját a kispadokról segítő szakemberek – de azért nem árt, ha tudjuk, mit látunk.

Megkértük tehát az Olvasd a játékot! című könyvet jegyző Szabó „Peet” Péter és Soós Márk televíziós szakkommentátorokat, valamint a Magyar Narancs hetilap Pálya a magasban című sporttárca-sorozatát jegyző Mélyi József művészettörténészt, hogy adjanak tippeket az okos meccsnézéshez.

Labdán innen és túl

„Nem az játszik, akinél a labda van, hanem az, akinél majd lesz”

– idézi Kovács Ferencet, az MTK és a Videoton legendás mesterét Szabó „Peet” Péter, az Esélylesők és Premier Leak podcastok állandó szereplője, a Spíler TV szakértője. Szerinte annak ellenére, hogy a közvetítések szinte kizárólag a labdára koncentrálnak, nem (csak) azt érdemes nézni. Mert mint mondja, a holland edzőfejedelem Johan Cruyff statisztikai alapigazsága szerint „egy játékosnál általában egy meccs alatt összesen 3 percet van a labda, de mit csinál a maradék 87 percben?”

„Azt érdemes figyelni, hogy mit csinálnak azok a játékosok, akik éppen vagy területet próbálnak nyitni annak, akinél a labda van, vagy úgy próbálnak helyezkedni, hogy megjátszhatók legyenek. Például: a belső középpályásnál van a labda, a jobb szélső megindul befelé, egy belső területre és nem az oldalvonal mellett helyezkedik. Mit csinál erre mondjuk a balhátvéd? Megy vele? Ha igen, akkor mögötte terület nyílik. Bejátssza valaki azt a területet? Ha nem, miért nem? Ha nem megy vele, akkor középen ő megjátszható lesz… Érdemes figyelni, hogy hol vannak a szabad területek, és a szabad emberek. Mert az fogja eldönteni a mérkőzést, hogy az adott csapat ezeket a területeket, ezeket az embereket meg tudja-e találni, vagy az ellenfél védekezésben ezeket a területeket és embereket el tudja-e tüntetni valamilyen módon” – mondja Szabó.