Létezik olyan, hogy zöld benzinkút, de túlzás lenne igazán zöld megoldásnak nevezni

A zöld benzinkút kifejezés hallatán Magyarországon biztos, hogy sokaknak a magyar olajipari óriásvállalat, a Mol jut az eszébe – még akkor is, ha az elmúlt hónapokban jó néhány zöld arculatú benzinkút váltott pirosra, miután a lengyel Orlen felvásárolta a Mol-kutak egy részét. De ebben a cikkben egyáltalán nem a Molról lesz szó, és nem is azokról a kutakról, amelyek zöld színnel csalogatják magukhoz az autósokat.

Egy benzinkút ugyanis valóban lehet zöld, a szó környezetvédelmi értelmében – legalábbis az USA-ban például tényleg létezik az a koncepció, amely szerint a töltőállomások működhetnek kevésbé környezetkárosító módon. Értékesíthetnek megújuló üzemanyagokat, használhatnak zöldenergiát, és a napelemek mellett zöld felületekkel tehetnek a környezetért.

A zöld benzinkutak fogalma ugyanakkor pont annyira ellentmondásos, mint amilyennek hangzik. A Qubit podcastjának egyik korábbi adásában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászaival beszélgettünk a klímaperekről és a környezetvédelem ügyében indított peres eljárásokról, amikor szóba került egy bizonyos zöld benzinkút, amit a Balaton-parti község, Alsóörs határában terveznek megépíteni. A beruházás – túl azon, hogy a civilek szerint a térség benzinkút-ellátottságát tekintve haszontalan – egy védőerdő kivágásával járna, cserébe az építtető zöld megoldásokat, füvesítést és napelemeket ígér a tetőre.

De vajon tényleg lehet zöld egy benzinkút? És ha zöld, akkor mitől zöld egyáltalán?

Annyi biztos, hogy benzinkutakra még sokáig szükség lesz

Bár az Európai Unió tervei szerint 2035-re már kizárólag elektromos autókat helyeznek forgalomba, a benzines és dízel üzemű kocsik még évtizedekig velünk maradhatnak. Ebből következik, hogy olyan kutakra is szükség lesz, ahol meg lehet őket tankolni – még akkor is, ha egyre kevesebbre. Az olajipari vállalatoknak ráadásul azért sem kell aggódniuk, hogy hamarosan elveszítik a vevőkörüket, mert nemcsak a közúti járművek mennek benzinnel vagy gázolajjal, hanem az általuk előállított kőolajból gyártott üzemanyagokkal tankolják az utas- és teherszállító hajókat, a repülőgépeket és egy sor munkagépet is.

Növények, formák, anyagok és színek

A környezetbarát benzinkút ötlete nem Alsóörsön és nem is Magyarországon született. Külföldi és magyarországi példák is akadnak rá, és a koncepció lényege, hogy a töltőállomásokon megújuló energiát, építőanyagokat és minél több örökzöld növényt használnak. Budapesten, a 12. kerületi Istenhegyi úton több mint tíz éve működik ilyen kút, ami színben, formavilágban és anyaghasználatában is igyekszik természetességet sugározni. Ezzel a megoldással egy-egy benzinkút több tonna szén-dioxid semlegesítésére lehet alkalmas, ami tekintve, hogy a Statista adatsora szerint az egyre gyarapodó globális kibocsátás mintegy 10 százalékáért felelős közúti közlekedési ágazathoz (az éves kibocsátás a másfél milliárd tonnát súrolja) szorosan kapcsolódó területről van szó, egyáltalán nem elhanyagolható.

Mégis, az ilyen megoldások nehezen összemérhetők az erdők és a természet szén-dioxid kötő kapacitásával. Az alsóörsi 5000 négyzetméternyi (azaz fél hektárnyi) véderdő akár évi 20 tonna szén-dioxidot is megköthet. Ezzel szemben például az Istenhegyi úti Mol-kút évi 10 tonna szén-dioxid kibocsátásának semlegesítését láthatja el a cég szerint.