Egy csapat idős svájci nő elérte, hogy bíróság mondja ki: a klímaválság elleni fellépés az államok kötelezettsége
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Idős svájci nők nyertek pert áprilisban a kormányukkal szemben, miután arra hivatkoztak, hogy a klímaváltozás fokozottan sújtja őket a hőhullámokon keresztül. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az állampolgárok jogai sérülnek, amiért az állam nem tesz meg minden tőle telhetőt, és nem tartja be a vállalt kötelezettségeit sem annak érdekében, hogy megakadályozza az éghajlatváltozás felgyorsulását. Ma már nem reális elképzelés, hogy megússzuk majd a klímaváltozást, de az alkalmazkodás nem elég ahhoz, hogy az épp felnövő generációnak is ugyanazokat a jogokat adjuk át, mint amelyekkel most élünk.
Van értelme a klímapereknek? Mit ér a jog akkor, amikor a másfélfokos célt kergetjük, és ki tudja betartatni az elvárásokat Európában? Ki perelhet, és milyen bizonyítékokat kell felvonultatnia? Mi köze a klímaváltozás hatásainak a magánélethez? Miért precedensértékű a svájci nőknek kedvező ítélet? Ezekre és további hasonló kérdésekre kerestük a választ a Qubit podcastjának legújabb adásában.
A TASZ jogászaival, Aujeszky Nóra Ilonával, a Politikai Szabadságjogi Program munkatársával és Szabó Attilával, a Jogsegélyszolgálat koordinátorával arról beszélgettünk, hogyan működnek a klímaperek, mivel bizonyítják a klímaváltozás hatásait, és ki indíthat keresetet az éghajlatváltozásra hivatkozva a kormányával szemben. A beszélgetés során az is szóba került, hogy Magyarországon milyen hasonló esetek futnak éppen.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Te a Barbie-t nézted meg előbb, vagy az Oppenheimert? De miért?
Hogyan teremt a művészet közönségből közösséget? Jól tette-e Pólya Zsombor, hogy bedobozolt egy Duna-parti Kolodkót? A CEU és a Qubit közös podcastjának vendége Babarczy Eszter eszmetörténész, akit a művészet értékéről és értékeléséről faggattunk.
Nemcsak a videójáték, minden hobbi hajmeresztő hülyeségnek tűnhet a normál élethez képest
A képernyőidő ma a szülői lét egyik legfontosabb kihívása, amivel a korábbi generációkba tartozó szülőknek nem kellett megküzdeniük – mondta a Betűtészta podcast vendégeként Virágh Márton, gémernevén Mazur, aki szerint a tiltás a legrosszabb eszköz, ami a videójátékokkal szemben előkerülhet.
A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
