A közhiedelemmel ellentétben az „Orbán vagy nem Orbán” kérdésen felül is meg lehet szólítani a választókat

„Miért támogatják a választók Orbán Viktor kormányát Magyarországon?” – teszi fel a kérdést Hajnal Áron politológus, a Budapest Intézet szakpolitikai elemzője frissen megjelent, angol nyelvű tanulmányában. „Hogy van az, hogy Magyarország és más hozzánk hasonló országok kormányai viszonylag leplezetlenül építik ki az autokráciájukat, megbuherálják a választási törvényt, eltorzítják a médiát, és mégis az a kellemetlen igazság, hogy mindezek mellett is alapvetően népszerűek maradnak? Az volt a kérdésem, hogy miért támogatják a Fideszt annak ellenére, hogy teljesen kendőzetlenül sért meg alapvető politikai és civil jogokat, hogy kendőzetlenül korrupt, és hogy szinte büszke arra, ahogy a demokratikus intézményeket felszámolja” – mondta ezt már a Qubitnek.

Igény lenne egy durvább autokrácia kiépítésére

Bár a történelem folyamán mindig is léteztek autokráciák, azok általában nem is próbáltak népszerűek lenni, hanem szisztematikus terrorra, elnyomásra és megfélemlítésre épültek. Ehhez képest Hajnal szerint a miénk egy modern populista autokrácia, amelynek fennmaradásához fontos, hogy elégedettek legyenek vele a választók. „Bár esetenként ez a rendszer is igyekszik megfélemlíteni a kritikusait, de alapvetően más eszközökkel marad hatalmon, mint a klasszikus diktatúrák. A stratégiának több fontos eleme van, például a független média és a demokratikus fékek és ellensúlyok meggyengítése. Mindezek mellett azonban az is fontos, hogy a kormány népszerű legyen és jól szerepeljen a választásokon. Noha a választási rendszer és annak rendszeres változtatásai a kormánypártoknak kedveznek, a választások, és így a kormány népszerűsége is alapvető fontosságú a rezsim működésében.”

Arra a kérdésre, hogy miért nincs szükségük az Orbán-féle vezetőknek egy kemény diktatúra kiépítésére, miért elégednek meg csupán egy soft autokráciával, Hajnal válasza nem az, hogy mert nincs rá igény, hanem hogy egy ilyet ma már nagyon nehéz lenne megcsinálni, pláne Európa közepén. „Hadd idézzem erre a kérdésre válaszként a Spin diktátorok című könyvet, ami nem onnan közelíti meg a kérdést, hogy az autokrata-aspiránsok csak soft diktatúrát akarnak létrehozni, hanem inkább onnan, hogy mást nem tudnak.”

Az idézett könyv szerzői az úgynevezett modernizációs elmélethez kapcsolódva modernizációs koktélnak hívják azt a három 3 fő elemet, ami megakadályozza ezeket a rendszereket abban, hogy klasszikus elnyomó diktatúrává váljanak:

• az egyik, hogy a modern társadalmaknak általában van egy viszonylag jól informált és cselekvőképes elitje, akiknek a torkán nehéz lenne egy klasszikus, totalitáriánus jellegű diktatúrát lenyomni;
• a másik az utóbbi években egyre inkább megingó liberális világrend az Európai Unióval, Amerikával és erős nemzetközi szervezetekkel, amelyek olyan nyomást tudnak kifejteni, amivel szemben nehéz egy klasszikus diktatúra működtetése, pláne itt Európában;
• harmadrészt az információ áramlásának kiteljesedése és felgyorsulása szintén nehezebbé teszi a zárt és elnyomó rendszerek fenntartását. (Mindezek ellenére most is vannak persze olyan országok, ahol kőkemény diktatúrák vannak).

A könyv szerzői szerint így marad a soft vagy spin diktatúra, aminek lényege, hogy a rezsim fenntartja a demokrácia látszatát, miközben mindent megtesz, hogy leépítse a fékeket és ellensúlyokat, és minél jobban megszilárdítsa a hatalmát.

És hogy Magyarország hol helyezkedik el az autokráciák sorában? Hajnal szerint ha az Európai Unió országait nézzük, akkor mindenképpen egy extrém esetről van szó: „Ha kiszélesítjük a közép-ázsiai országokra vagy Oroszországra, akkor nyilván kevésbé az, de azt kijelenthetjük, hogy abban a történelmi, földrajzi és kulturális kontextusban, amiben Magyarország van, a posztszocialista és posztkommunista Közép- és Kelet-Európán belül nálunk mindenképp extrém mértékű a demokratikus intézmények hanyatlása. Sőt, ami a trendet illeti, tehát a romlást, abban Magyarország világelső.”

A kormány népszerűségének nyomában

De hogyan lehet az, hogy az Orbán rendszer nemcsak autokratikus, hanem eközben viszonylag népszerű is? A válaszhoz két adatforrást használt fel a kutató.