Pedagógusok a béremelés után: „Ugyanannyit keresünk, mint egy bolti eladó”

„Mivel nekem nagyon alacsony volt az eddigi alapbérem, nálam az emelés jelentősnek mondható, 280-ról 360 ezer nettóra emelkedett a fizetésem. Érezni persze nem érzem” – írta lapunknak egy smiley-val a mondat végén egy középiskolai tanár, aki évtizedek óta tanít egy budapesti gimnáziumban.

Ő egyike azoknak a pedagógusoknak, akiktől azt kérdeztük, hogy mennyire elégedettek az idei béremeléssel, elképzelhető-e, hogy a nagyobb fizetés miatt a pályán maradnak, vagy hogy pályaelhagyó kollégáik visszatérnek tanítani.

„Az emelés érezhető, ugyanakkor több szempontból még mindig nem kielégítő, és nem arányos a befektetett munka mennyiségével. Hozzátenném, hogy én saját lakásban élek: aki albérletet fizet (ami Budapesten 200 000 forintnál kezdődik), továbbra sem tud félretenni vagy szórakozni” – válaszolta kérdésünkre egy hét éve állami iskolában tanító tanár.

De találkoztunk olyan pedagógussal is, aki elégedett a mostani helyzettel: egy 30 éve a pályán dolgozó pedagógus azt válaszolta, hogy „nagyon elégedett vagyok, persze mindig lehetne több, és egy ilyen ütemben való emelés elkelne még egy darabig”, de szerinte így is érezhető a különbség, és minden eddiginél több a mostani emelés.

A kormányzati kommunikáció és a valóság

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i Kormányinfón közölte, hogy a kormány a korábbi vállalásainak megfelelően folytatja a pedagógusok béremelési programját, így a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomás átlagbér 80 százalékát. Gulyás szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a diplomás átlagbér Magyarországon 2025-re bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, a pedagógus átlagbér pedig 820 ezer forintra emelkedik. Sőt, ha optimistán számolnak, 2027 elejére az egymillió forintos bruttó fizetést is meghaladja majd a tanárok átlagbére. A kormányzat úgy számol, hogy az idei emeléssel 670-680 ezer forintra nőtt a pedagógusok átlagbére, és erre jön rá jövő január elsejével még további 21 százalékos növekedés.

„Hogy a jóistenben jöhetett ki a kormánynak 670 ezer forint átlagbér, amikor nekünk a kollégáink kevesebb mint 560 ezerről beszélnek, tehát százezerrel kevesebbről?” – fakadt ki ki kérdésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja, aki szerint épp az egyik legnagyobb probléma, hogy teljesen más a kormányzati kommunikáció, mint a valóság. „Amikor azt mondják, hogy már eddig is 32,2 százalékos béremelés történt, ami ugye tudjuk, hogy nem történt, és látja az érintett, hogy neki mondjuk csak 20 százalékkal emelkedett a bére, és egyébként a béremelés nagy részét elvitte az infláció, az emelés reálértéke ténylegesen csak minimális volt, akkor ennek azért annyira nem örülnek a tanárok. És amikor bemondják, hogy még további 21 százalék várható, akkor nyilván felmerül a kérdés, hogy azt is úgy hajtják-e végre, mint az idei 32,2 százalékot.”