Tényleg legyőzte Magyarország az alacsony születésszámot?

Miközben a pedofilügy miatt az államfői pozíciójáról lemondott Novák Katalin demográfiai szakértőként tért vissza a nyilvánosságba, és egy dél-koreai lap úgy aposztrofálta, mint aki Magyarországon „legyőzte az alacsony születésszámot", a Központi Statisztikai Hivatal adatai némileg árnyalják ezt a képet.

Tóth G. Csaba demográfus osztotta meg az X-en (korábban: Twitter) néhány nappal ezelőtt az alábbi ábrát, amelyen az látszik, hogy az elmúlt fél évben majdnem negyedével csökkent az újszülöttek száma Budapesten a 2020-ban mért adatokhoz képest. A csökkenés vidéken nem ennyire drasztikus, de ott is eléri a 13 százalékot.

A demográfus szerint az országos csökkenésnek több oka lehetséges, de az egyik elsődleges oka, hogy jelentősen visszaesett a szülőképes korú nőkre jutó születések száma, vagyis a termékenységi ráta.

Ennek hatását erősítette, hogy folyamatosan csökken a szülőképes korú nők és egyébként férfiak száma is.

Tóth G. szerint több tényező együttállása is szerepet játszhat abban, hogy az utóbbi pár évben tovább csökkent országosan a termékenység. A demográfus szerint egyrészt a pandémia előtt bevezetett családpolitikai intézkedések, például a CSOK vagy a babaváró hitel hatására a párok előrehozhatták a gyermekvállalást, és a mostani csökkenés ennek lehet egyfajta korrekciója.

De van még legalább két tényező, amit figyelembe kell venni.