Országszerte 13 iskola állt át rendkívüli szünetre vagy digitális tanrendre, további 202 osztályt küldtek haza iskolai koronavírus-fertőzés miatt. Olvasóink segítségével információt gyűjtöttünk, és interaktív térképen helyeztük el azokat a közép- és általános iskolákat, ahol járványügyi intézkedéseket hoztak.
Országszerte hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet a koronavírus-fertőzéses esetek miatt, kilenc intézményben pedig az egész diákságnak digitális tanrend van érvényben. További 177 esetben egy vagy több osztályt érintenek az intézkedések. Mindezek közül csak kevés eset került nyilvánosságra konkrét adatokkal, ezeket gyűjtöttük össze, és várjuk az olvasók értesüléseit is.
Három magyarból csak egy aggódik a világjárvány miatt, de áprilisról májusra nőtt azoknak az aránya, akik szerint rosszul alakulnak a dolgok Magyarországon, különösen, ami a korrupciót illeti – derült ki az Ipsos aggodalmakról szóló felméréséből.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
A globális mobilitási adatokból jól látszik, hogy a budapestiek többet maradtak otthon a karantén alatt januárhoz képest, mint a vidékiek, de más országokhoz és nagyvárosokhoz viszonyítva nem kiemelkedő a magyar óvatosság. A tavasz előrehaladtával fokozódott a mozgás is.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
A magyarázat vélhetően a COVID-19-világjárvány, még ha nem is feltétlenül a betegség a halálozások közvetlen oka. Annyi biztos, hogy hivatalosan messze nem halt meg annyi ember a koronavírus miatt, mint amennyi a többletet magyarázná.
Ahol a görbe már túl van a csúcson, ott a tetőzés átlagosan 15 nappal a lezárások után következett be. A halálesetek pedig néhány héttel a fertőzésszámok tetőzése után érik el a maximumot. Akármit is mutatnak a grafikonok, a járvány még sokáig fog tartani.
Európában, az USA-ban és Ausztráliában is drámai a visszaesés.
Míg a fejlett országok közül sokan szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel küzdenek a koronavírus ellen, máshol nemhogy lélegeztetőgép, de kórház is alig van.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
100 000 lakosra vetítve a szomszédos országok közül csak Ukrajnában van kevesebb vírusfertőzött beteg, mint Magyarországon. Ausztriában és Szlovéniában a legsúlyosabb a helyzet.
Az olajiparban, a bankszektorban és a modern technológiai iparban keresik a legtöbb pénzt.
A megarégiók gazdasági ereje akkora, hogy a legnagyobbak top húszas országok lennének önmagukban, de a kisebbek, mint például a Bécs-Budapest régió is Svédországéhoz mérhető GDP-t termelnek.
A Windows és a KaiOS piaci részesedése eltörpül a két óriáséhoz képest. De melyik telefonon melyik verzió fut?
Tíz vagy húsz évvel ezelőtt egészen más iparágakat árazott be legmagasabban a piac, mint most. 1999-ben a gigantikus telefoncégek és hardvergyártók részvényei szárnyaltak, majd eljött az energiavállalatok kora. 20 év kihagyás után idén ismét a Microsoft lett a legértékesebb világvállalat.
Szégyellik a repülést, egyre többen választják a vasutat.
Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.
Az EU több jó sorsú tagállamában az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktvak maradjanak. A Kelet-EU-ra nem ez a jellemző.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a migráció növekedéséért nem a magasabb vándorlási kedv, hanem egyszerűen a Föld lakosságának növekedése volt felelős.
Az indiai állam, a Marriott szállodalánc és a Twitter áll a szégyenlista élén. Százmillió ember adatainak kiszivárgásával idén még a dobogóra sem lehetett felkerülni.
Bár a sáskahad és az égből potyogó békák egyre ritkábban, más természeti katasztrófák továbbra is rendszeresen megkeserítik az emberiség életét. De melyik szedte a legtöbb áldozatot?
Donald Trump Cadillacben, Ferenc pápa egy KIA-ban csapatja. De vajon mivel jár Kim Dzsongun, Vlagyimir Putyin vagy II. Erzsébet?
Sokatmondó adat: 100-ból 60-an ázsiaiak lennénk, és 8 macskánk lenne, de abból 5 kóbor.
Mikor szállt fel az első nemzetközi járat? Mióta lehet vécézni a repülőn? Mikor merték először utasokkal átrepülni az óceánt? Grafikus szemelvények a légiközlekedés történetéből.
Mivel a szkeletonosok fejjel előre csúsznak, a kanyarokban, fordulókban akár 5G-s terhelés is hat rájuk.
Ha ez így megy tovább, lassan több disznó lesz a Földön, mint ember. Mi folyik itt?
Az amerikaifoci-döntő nézettsége az USA-ban évek óta folyamatosan csökken, miközben a reklámok egyre többe kerülnek.
„A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás az életünkre tör, de a blockchain és a nők majd megmentenek minket” – az áhított paradigmaváltás nemigen mutatkozott meg a davosi résztvevők összetételén.
A piramis csúcsán trónoló 160 ezer kőgazdag földlakónak fejenként 30 millió dolláros vagy annál nagyobb vagyona van. És a többiek?