Magyar közgazdászok kiszámolták: rosszabbul teljesít az az iskola, ahol szegregált osztályokban tanulnak a diákok

Akit egy kicsit is foglalkoztat a magyar oktatás helyzete, álmából felébresztve is azonosítja a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb problémáját: azt, hogy a tanulók társadalmi háttere mekkora hatással van a teljesítményükre. Nálunk a diákok eredményei nemzetközi szinten is kiugró mértékben tükrözik a szociális különbségeket. És ez nem tegnap óta van így, hiszen már az 1995-ös és 1999-es TIMSS-felmérések során is hasonló eredményeket láttunk (ezek négyévenként mérik a matematikai és a természettudományos teljesítményt 4. és 8. osztályosok körében a tananyagokhoz igazított feladatokkal). Akkor a családi háttér hatása a matematikai eredményekre a vizsgált több mint ötven ország közül Magyarországon volt a negyedik legerősebb, a 2018-as PISA felmérés szerint pedig a legjobb és legrosszabb családi hátterű tanulók közötti teljesítménybeli különbségek Magyarországon matematikából a második, természettudományból pedig a harmadik legnagyobbak Európában, jóval meghaladva az OECD-átlagot – olvasható Varga Júlia közgazdásznak az oktatás társadalmi egyenlőtlenségeiről szóló 2023-as tanulmányában.

Az okok között van az általános iskolákban tapasztalható szegregáció, írja Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia közgazdász egy 2023-as tanulmányban; ez a két jelenség – a teljesítmények társadalmi különbségei és a szegregáció – szorosan összefüggenek egymással. A kutatók ördögi körként írják le azt a jelenséget, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szegregált oktatása fokozza a társadalmi különbségeket, hiszen az iskolák közötti különbségek arra ösztönzik a szülőket, hogy ha megtehetik, jobb hírű és társadalmi összetételű iskolákba írassák gyerekeiket, ez pedig újratermeli a társadalmi elkülönülést.

Az iskolák közötti különbségekről sokat, az iskolán belüli elkülönítésről annál kevesebbet lehetett tudni idáig

Míg az iskolák közötti szegregációról számtalan tanulmány született, annál kevesebbet tudunk az iskolán belüli elkülönítés mértékéről. Hermann Zoltán, Horváth Hedvig és Kisfalusi Dorottya legfrissebb angol nyelvű tanulmányában azt vizsgálta, hogy az iskolán belüli szelekció miként függ össze a gyerekek társadalmi helyzetével, és ez miképp hat a gyerekek kompetenciaredményeire.

A kutatók azt a kérdést tették fel, hogy milyen hatással van a szegregáció az iskolán belüli egyenlőtlenségekre: növeli-e a szegényebb és gazdagabb diákok közötti teljesítménykülönbséget az, ahol jelen van az osztályok közötti szelekció?

A kutatók rövid válasza, hogy igen, ahol van iskolán belüli szelekció, egyértelműen nagyobb lesz a szegény és a gazdag diákok közötti teljesítménykülönbség. „Azt viszont nem látjuk, hogy az osztályok közötti szelekció az iskola tudatos politikájából vagy más módon jött létre a vizsgált évfolyamokon” – mondta kérdésünkre Hermann Zoltán oktatás-gazdaságtannal foglalkozó közgazdász, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Sőt, sok esetben teljesen véletlenül alakul ki az osztályok közötti társadalmi különbség: „lehet, hogy ha csak három gyerek helyet cserélne a két osztály között, már el is tűnne az osztályok közötti társadalmi különbség, vagy találtunk olyat is, amikor a következő évben ugyanabban az iskolában a hatodikosok között már nem is látszik. Ez azért különösen érdekes, mert még az ilyen véletlenszerűen szelektívvé váló osztályokban is jelentős különbség van a szegény és jobb módú gyerekek kompetenciaeredményeiben”.

Ami a számokat illeti, Hermannék számításai szerint az iskolák közel egyharmadában van iskolán belüli szelekció. A nagyobb iskolákban, ahol évfolyamonként vannak párhuzamos osztályok, a tanulók átlagosan 39 százaléka jár olyan iskolába, ahol a párhuzamos osztályok között szignifikáns különbség van a gyerekek társadalmi státusza szerint. De mivel az iskolák közel egynegyedében amúgy sincs évfolyamoként párhuzamos osztály, és így értelemszerűen iskolán belüli szelekció sincsen, országosan „összességében az összes diák 28 százaléka tölt legalább egy tanévet olyan környezetben, ahol válogatás történik” ─ olvasható Hermannék angol nyelvű tanulmányában.

Kilenc egymást követő évben vizsgálták a hatodikosokat, hogy miként alakulnak az osztályok közötti különbségek

„Az iskolai szegregációt általában kategóriák összehasonlításával szokták nézni, például a feketéket, a romákat vagy a szegényeket összevetik a fehérekkel, a nem romákkal vagy a gazdagokkal” ─ magyarázta Hermann. Ebben a kutatásban ugyanakkor a kutatók más módszerhez folyamodtak, és egy úgynevezett folytonos társadalmi státuszt mérő indexet hoztak létre, ami az országos kompetenciamérés tanulói kérdőívének adatai alapján képes arra, hogy megmutassa a tanulók társadalmi-gazdasági hátterét a szülők iskolai végzettsége, a lakásban található könyvek száma vagy a tartós fogyasztási cikkek megléte alapján. (Ennek kialakítását a kutatók a fent idézett magyar nyelvű tanulmányban írták le.) „A gyerekek így mért társadalmi státuszát leginkább a szülők iskolázottsága határozza meg, ezzel együtt ez a mutató jól közelíti a család jövedelmi helyzetét is – mondta a módszertani részletekről Hermann.