Nem fog Kínán az amerikai átok, újabb hadműveletekkel folytatódik az ádáz chipháború

Kevés hasonlóságot lehet felfedezni a demokrata amerikai elnök, Joe Biden és republikánus utódja, a január 20-án beiktatott Donald Trump politikájában, de az egyik közös pont mindenképpen a Kínával szemben alkalmazott vámpolitika, azon belül is a hosszú ideje dúló chipháború.
Ennek a puskák helyett kereskedelmi feketelistákkal és exportkorlátozási jogszabályokkal vívott háborúnak a lényege, hogy az amerikai kormányzatok 2018-tól egyre több, fejlett chipeket gyártó amerikai cégnek (pl. Nvidia, AMD) tiltották meg a kínai exportot, miközben az amerikai szakembereket sem engedték tovább a kínai félvezetőiparban dolgozni. Miután a szövetséges országok chipgyártáshoz szükséges eszközöket készítő vállalatait (Hollandia: ASML, Japán: Nikon) is rábírták arra, hogy jelentősen korlátozzák a Kínába szállított áruk körét, úgy tűnt, tényleg sikerül csapást mérni a kínai iparra – ilyen berendezések nélkül ugyanis nem lehet legyártani a csúcstechnológiás termékekbe szánt, legfejlettebb chipeket.
Az exportkorlátozás része annak a törekvésnek, ami az USA és Kína kereskedelmi mérlegét próbálja egészségesebb irányba billenteni, hiszen, mint az alábbi ábrán jól látszik, 1990 óta rohamosan nő a kínai termékek USA-ba irányuló exportja, miközben az amerikai export jóval szerényebb növekedést mutat.

Korábban részletesen bemutattuk, hogyan váltak a chipek a modern civilizáció legfontosabb alkotóelemeivé, de egyetlen ábrán is könnyű szemléltetni, mennyi pénzt költenek világszerte a félvezető anyagokból készült áramkörökre, amelyek a mosógéptől az autón át az okostelefonig életünk szinte minden területén jelen vannak, és láthatatlanul működtetik az egész világot.

Az USA elnökeként Biden a legeslegutolsó pillanatig ütötte a kínai félvezetőipart, és joggal lehetett arra számítani, hogy utódja, Trump folytatja, amit ő elkezdett, különösen úgy, hogy a másodszor megválasztott elnök kampányában továbbra is erős hangsúlyt kapott Kína szankcionálása, akár 60 százalékos vámokkal.
Biden elnöklésének vége felé, 2024 utolsó hónapjaiban mindkét részről komoly hadműveletekre került sor a hol gazdasági okokkal magyarázott chipháborúban.
- Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma december 3-án 140 újabb kínai technológiai céggel bővítette azt a feketelistát, amely gyakorlatilag ellehetetleníti nekik az amerikai vállalatokkal való csúcstechnológiai árucserét – az exporttilalom főként a chipgyártáshoz szükséges eszközökre és szoftverekre, valamint fejlett memóriachipekre vonatkozott.
- Erre válaszul Kína még aznap bejelentette, hogy megtiltja az olyan nyersanyagok amerikai exportját, amelyeket széles körben használnak chipgyártáshoz – ez elsősorban a galliumra és a germániumra vonatkozott, amelyekből Kínában termelnek ki a legtöbbet az egész világon, és amelyekből addig az USA is Kínából szerezte be a készleteinek felét.
- Ezzel együtt négy nagy, összesen 6400 kínai céget képviselő iparági szövetség közös válaszban fogalmazta meg, hogy az amerikai chipek vásárlása többé nem biztonságos, ezért célszerű a belföldi piacot erősíteni – ez leginkább olyan amerikai cégeknek ártott, mint az Nvidia, az AMD és az Intel, amelyek a szankciókat kicselezve még mindig kereskedtek Kínával.
- Az USA külkereskedelmi hivatala december 12-én 25-ről 50 százalékra emelte a napelemek gyártásához szükséges félvezetőszeletek és a polikristályos szilícium vámtarifáját.
- A Kongresszus december 19-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 3 milliárd dollárt biztosít arra, hogy a teljes amerikai telekommunikációs hálózatból eltávolítsanak minden olyan berendezést, amit két nagy kínai vállalat, a Huawei és a ZTE gyártott.
- A Biden-kormányzat még karácsony előtt, december 23-án nagyszabású vizsgálatot indított a régebbi (legalább 10 éves) technológiákkal gyártott, úgynevezett legacy chipek ügyében, miután a kereskedelmi minisztérium kutatása kimutatta, hogy a chipekkel ellátott amerikai termékek kétharmadát kínai legacy chipek működtetik, és az amerikai vállalatok felének fogalma sincs, hogy honnan származnak a felhasznált chipek. Az egyéves vizsgálat nyilvános meghallgatásait március 11–12-re időzítették, vagyis meghagyták a Trump-kormányzatnak.
Az ünnepek végeztével, 2025. január 13-án az utolsó nagy csomagot is bejelentették, amelynek célja a mesterséges intelligencia (AI) területén – például nyelvi modellek fejlesztéséhez – használt chipek kereskedelmének korlátozása lett volna. Itt már nemcsak Kínára (és Oroszországra) vetettek ki szankciókat, hanem a világ többi országának is megszabták, mennyit vásárolhatnak az amerikai technológiákból. Ez ellen már hangosan felszólaltak az amerikai chipgyártók és az AI-adatközpontokat építő európai országok is, de az USA szerint csak így lehet megelőzni, hogy Kína kijátssza a szankciókat – amerikai elemzők szerint ugyanis Kína külföldi (főként közel-keleti és délkelet-ázsiai) adatközpontok számítási kapacitását használja fel arra, hogy csúcskategóriás AI-modelleket fejlesszen – a beszerezhetetlen technológiák hiányában távolról.
De vajon hogyan alakult mindeközben a kínai chipgyártás? Megállt az élet? Kiürültek a gyártósorok?
A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!