Peter Godfrey-Smith a polipoktól indult, és eljutott a mindenségig

Peter Godfrey-Smith ausztrál filozófus (és könnyűbúvár) Living on Earth: Life, Consciousness and the Making of the Natural World (A Földön élni: az élet, a tudat és a természeti világ létrejötte) című, a HarperCollins kiadónál tavaly megjelent könyve az elme eredetét és evolúcióját körbejáró trilógiájának harmadik, egyben záró kötete. Az első, az Other Minds: The Octopus and the Evolution of Intelligent Life (Más elmék: a polip és az intelligens élet evolúciója) a fejlábúak – ide tartoznak a polipok, a tintahalak és a kalmárok – miénktől eltérő tudatosságának evolúciós gyökereit vette szemügyre, míg a Metazoa: Animal Minds and the Birth of Consciousness (Metazoa: állati elmék és a tudat születése) általában az állati elmék kialakulását és evolúcióját vizsgálta. A három kötet közül a jelenlegi perspektívája a legszélesebb: ahogy a cím is mutatja, a földi élet átfogó történetét tárgyalja. Ugyanakkor Godfrey-Smith könyve nem a földtörténetről szól – tehát nem a különböző élőlények megjelenésének kronologikus elbeszélése –, hanem ennek a történetnek „egy alternatív perspektívájáról”; arról, hogy az új életformák egyben hogyan jártak a cselekvés új módjainak megjelenésével, amik immár a Földet is új módokon formálják. A könyv az ebből a fő témából, a cselekvés történetéből és környezetre gyakorolt hatásából kibomló változatos szálak áttekintésére vállalkozik. Míg az előző részekben az elme mint következmény – a biológiai evolúció eredménye – jelent meg, az új rész azt járja körbe, hogy az élet történetében milyen szerepet játszik a tudatos tapasztalat, ami nem puszta okozatként, hanem aktív okként jelenik meg.

A Living on Earth három jól elkülönülő részből áll, amelyek fejezetei a trilógia első két darabjához képest tematikailag kanyargósabbak. Az első egység kapcsolódik legszorosabban a kötet fő átfogó témájához, vagyis annak vizsgálatához, hogy hogyan jelent meg az élet a Földön, és a cselekvés evolúciója hogyan tette lehetővé az életnek azt a gazdagságát, amit tapasztalatunk. A második tematikus egység azt mutatja be, hogyan jelent meg az evolúció során a cselekvés további, komplexebb formáit lehetővé tevő tudatosság és kultúra. Ebből következőleg ez főleg rólunk, emberekről, illetve közelebbi rokonainkról, az emlősökről szól. A harmadik rész ezeknek a környezetet nagy mértékben formálni képes képességeknek a következményeit és az ebből fakadó etikai kérdéseket tárgyalja (állatjólét, klímaváltozás és konzerváció). Az alábbiakban az első kettő, a biológia- és elmefilozófiához szorosabban kapcsolódó részt veszem részletesebben szemügyre.