„Nem rosszabb a sárgarépa, mint a ginzeng” – a rákmegelőzés egyik legjobb módja az egészséges étkezés

„Eljön hozzám egy idősebb pár, 55 évesek. Nem étkeztek jól egész életükben. Nem ettek zöldséget, nem ettek gyümölcsöt, néha egy-egy almát, nyáron dinnyét, borsó kóvályog a borsólevesben. Majd megjön a rákdiagnózis, és mindenféle étrend-kiegészítőt megvesznek, és szuperegészségesen akarnak étkezni. Ne ezt csináljuk, hogy amikor baj van, akkor gyökeresen felforgatunk mindent, hanem higgyük el, hogy az egészséges daganatmegelőző étkezés nagyon finom, nagyon színes, és amikor még nincsen baj, akkor kell csinálni, és akkor érdemes, mert abban van szerepe az étkezésnek”

– mondja Szabó Adrienn dietetikus, aki hét évig dolgozott a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján, ahol rendszeresen foglalkozott daganatos betegekkel.

Korábbi felmérésekből tudjuk, hogy Magyarországon mennyire magas a rák miatti halálozások aránya az Európai Unióban, és azt is, hogy az Európai Bizottság jelentése szerint a daganatokhoz kötődő életmódbeli kockázatok egyes tényezői szintén magasak – most tekintsünk el a szűrővizsgálatok és a gyógyulás körülményeinek vizsgálatától, és koncentráljunk az egyéni mintázatokra, azon belül is az étkezésre és kisebb mértékben a mozgásra. Például 2022-ben a magyarok jelentős hányada számolt be arról, hogy naponta egynél kevesebbszer eszik gyümölcsöt (59%) és zöldséget (67%), a 39 és 40 százalékos uniós átlagokhoz képest.

Pedig az általunk megkérdezett szakemberek szerint rák elleni csodaszerek helyett elsősorban színesen, változatosan kellene étkezni, nagy mennyiségben zöldségeket és gyümölcsöket bevinni, hogy megelőzzük a bajt. Ez még akkor is így van, ha mérlegre tesszük a tömegtermelésből származó zöldségek és gyümölcsök potenciális vegyszermaradvány-tartalmát.

Több brokkoli, kevesebb szalámi

Mezey Dorkának, aki a londoni King’s College dietetika szakán végzett, és Londonban dolgozik dietetikusként, a komplex túlsúly és a sport a szakterülete. A Qubitnek elmondta, hogy a World Cancer Research Fund (WCRF) legfrissebb jelentése szerint a rák megelőzésében az egészséges testsúly megtartása az egyik legfontosabb tényező. Ez azonban Magyarországon nem tűnik annyira egyszerűnek, ha a statisztikára tekintünk: az Eurostat tavalyi adatai szerint 53 százalék az EU-ban átlagban túlsúllyal élők aránya, míg ugyanez az arány Magyarországon 60 százalék. Az elhízás aránya férfiaknál 25,8 százalék, a nőknél 23,3 százalék, és ezekkel a számokkal a magyar férfiak a dobogó második helyén állnak Európában.

Mindkét általunk megkérdezett dietetikus úgy véli, hogy a rák megelőzéséhez kifejezetten fontos a magas rosttartalmú ételek, a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és olajos magvak beépítése az étrendbe. „Tanulmányok sora mutat rá, hogy a cél napi öt különböző zöldség és gyümölcs fogyasztása. A sokféleségnek azért van jelentősége, hogy a szervezet hozzájusson a különböző szükséges tápanyagokhoz. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy napi legalább 30 g rost kerüljön a szervezetbe, ahogy azt a WCRF javasolja. Az élelmi rostok alapvetően teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben, magvakban, hüvelyesekben találhatók, amelyek a szervezet számára nem teljesen lebontható szénhidrátok. A rostok több szempontból is hozzájárulnak a rák megelőzéséhez: egyrészt gyorsítják a széklet távozását a szervezetből, így a rákkeltő anyagok kevesebb ideig tartózkodnak a vastagbélben. Másrészt, az egészséges bélbaktériumok ezeket a rostokat fogyasztják, és így a mi immunrendszerünket is egészségesen tartják. Harmadrészt, a rostok fogyasztása segít az egészséges testsúly fenntartásában, ami a rákmegelőzés szempontjából – ahogy ezt már kiemeltük – nagyon fontos. Egy tanulmány szerint a vastagbélrák kockázata 40 százalékkal csökken magas rosttartalmú diéta esetén, ha napi >30 g rostot fogyasztunk az alacsony rosttartalmú (<13 g) étrendhez képest” – mondja Mezey.

A dietetikus szerint rákmegelőzés szempontjából érdemes kerülni a feldolgozott húsokat és a gyorsételeket, továbbá csökkenteni a vörös húsok fogyasztását is, mivel ezek összefüggésbe hozhatók a rák kockázatának növekedésével. A WCRF szerint a feldolgozott húsok (például a bacon, a szalámi és a virsli) erősen kapcsolódnak a vastagbélrák kialakulásához. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek a termékek gyakran tartalmaznak nitrátokat és nitriteket, amelyek rákkeltő vegyületekké alakulhatnak az emésztőrendszerben.

A cukor táplálja a daganatsejteket?