Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozások aránya az EU-ban
Továbbra is Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozás az egész Európai Unióban, miközben nálunk az uniós átlagnál kevesebb orvos és ápoló áll rendelkezésre a rákos megbetegedések gyógyításához. Ez derült ki egyebek mellett az Európai Bizottság által február elején közzétett, Magyarországra vonatkozó rákügyi országprofil-jelentésből.
November végén nagyon hasonló képet festett a rákhelyzetről az OECD Health at a Glance jelentése is, amely az európai térség egészségi és egészségügyi állapotáról nyújtott átfogó helyzetképet: a rákos daganatok miatti halálozás a nők körében százezer főre vetítve 245, míg a férfiak körében 415 haláleset köthető valamilyen rákbetegséghez. Ugyanezeket az adatokat közölte a 2025-ös rákprofil is: összességében százezer lakosra továbbra is 310 daganatos halálozás jut Magyarországon, ami a nők körében 245, a férfiak körében 415 halálesetet jelent. Ezzel párhuzamosan 2022-ben a rák miatt potenciálisan elvesztett életévek száma Magyarországon százezer lakosra vetítve elérte az 1 961 évet, ami 45 százalékkal magasabb az uniós átlagnál (százezer lakosra 1 355 év).
Továbbra is vezet Magyarország
A férfiak körében a jelentés szerint a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés Magyarországon a prosztatarák (21 százalék), nőknél az emlőrák (26 százalék), ami egybevág az EU más országaiban tapasztalható trendekkel. A férfiak körében azonban Magyarországon még mindig nagyon magas a tüdőrák és a vastagbélrák előfordulása – százezer főre vetítve az előbbi 139, míg az uniós átlag 95, utóbbi esetén 138-93 az arány.
Az európai uniós országok összehasonlításában a rákjelentés szerint Magyarországon kevés az orvos és az ápoló. Míg uniós átlagban ezer új rákos megbetegedésre 679 orvos és 1376 ápoló jut, Magyarországon ez 538 orvost és 845 ápolót jelent. Az egészségügyi személyzet számát tekintve minden környező ország előttünk jár.
A jelentés az onkológiai szakemberek esetén az országon belüli aránytalan eloszlásokról és a radiológusok hiányáról számolt be. „Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint 2024-ben például 242 klinikai onkológus volt a fővárosban nyilvántartásba véve, ami az országon belül e szakterületre engedéllyel rendelkező összes (629) szakember 38 százaléka” – írják.
Ennek ellenére a rákjelentés szerint Magyarországon nőtt a rákos megbetegedések ötéves túlélési aránya az elmúlt évtizedben, ami a szerzők szerint azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon. Ezt elsősorban a diagnosztikai és kezelési berendezések megújításának és bővítésének tudják be, míg leszögezik, hogy az emberierőforrás-hiány tartós kihívást jelent a rákellátási rendszerben.
Azt is érdemes látni az Európai Bizottság rákjelentése szerint, hogy a kezelésekre fordított, egy főre jutó egészségügyi kiadások 2023 és 2050 között Magyarországon várhatóan csak 55 százalékkal nőnek, szemben az EU-ban várt 59 százalékkal.
Emellett ahogy az alábbi ábra mutatja, a becslések szerint a rák jelentős hatással lesz a munkaerőre és a várható élettartamra. 2023 és 2050 között Magyarországon a daganatos megbetegedések miatt majdnem két és fél évvel csökkenhet a várható élettartam.
Dohányzik, túlsúlyos és kevés zöldséget eszik az átlagmagyar
A rákjelentés szerint „aggodalomra ad okot Magyarországon, hogy mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői”, vagyis a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a légszennyezettségnek való kitettség, a foglalkozásbeli ártalmak és a megelőzés, például a HPV-oltás megléte.
A Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy a magyarok körében a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot. „Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet becslései szerint 2021-ben a dohányzás tumorokhoz kapcsolódó kockázata az országon belüli összes haláleset 5 százalékához járult hozzá. Az étrendi kockázatok 2 százalékban, a nagymértékű alkoholfogyasztás egy százalékban, a mozgásszegény életmód pedig 0,3 százalékban járultak hozzá a magyar népességen belüli összes halálozáshoz.”
Ahogy az ábra mutatja, a magyar felnőtt nők körében a túlsúly, vagyis a normál testtömegindexnél (18-25 BMI) mintegy 20 százalékkal magasabb (25-30 BMI), előfordulási gyakorisága 52 százalék, ami 8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál, és ezzel az adattal az élbolyba került Magyarország. Összességében nálunk a lakosság 22 százaléka minősül elhízottnak – ők azok, akiknek testtömegindexe meghaladja a 30 BMI-t.
A túlsúly aránya a fiatalok, konkrétan a 15 évesek körében is folyamatosan nőtt: míg 2014-ben a 15 éves magyaroknak csupán 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány 25 százalékra emelkedett. Köreikben az elmúlt években a dohányzás, főleg az e-cigaretta és az alkohol fogyasztása is nőtt, amit a kutatók a koronavírus-járvány egyik következményeként tartanak számon.
A rákjelentés szerint a túlsúly magas és növekvő előfordulási gyakoriságát a táplálkozási szokások magyarázhatják. „2022-ben Magyarországon társadalmi-gazdasági csoportokon átívelően uniós átlag alatti volt a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A magyarok magas hányada számolt be arról, hogy naponta egynél kevesebbszer eszik gyümölcsöt (59 százalék) és zöldséget (67 százalék), a gyümölcs (39 százalék) és a zöldség (40 százalék) esetében mért uniós átlaghoz képest. 2022-ben a magyarok az uniós átlaghoz képest (70 százalék) arról is gyakrabban számoltak be, hogy egy tipikus héten kevesebb mint háromszor végeznek testmozgást (74 százalék)” – írja az Európai Bizottság.
A dohányzás visszaszorításával több mint 50 ezer megbetegedés lenne megelőzhető
A rákjelentés szerint a magyarországi dohányzási arány 2019-ben a legmagasabbak között volt az EU-ban; akkor a 15 évesnél idősebb magyarok 25 százaléka számolt be napi dohányzásról. Sajnos az utóbbi években ráadásul a dohányzás terén az új nikotin- és dohánytermékek térhódítása jellemző, például az e-cigaretta vagy a dohányzást imitáló eldobható nikotinos termékeké, mint az Elf Bar.
„A 2014 és 2019 közötti időszakban az elektromos cigaretta rendszeres használóinak aránya 0,6 százalékról 2 százalékra nőtt. Az e-cigaretta használata a 15 éves magyarok körében is elterjedt: 2022-ben azok aránya, akik elmondásuk szerint használtak e-cigarettát az elmúlt 30 napban (33 százalék) vagy valaha (47 százalék), az egyik legmagasabb volt az EU-ban, és jelentősen meghaladta az ugyanezen kategóriákban mért 21 százalékos, illetve 35 százalékos uniós átlagot” – írja a jelentés.
Fontos megjegyezni, hogy az életmódbeli tényezők mellett egyre nagyobb a légszennyezettség jelentősége a rákos megbetegedések és a korai halálozás esetén. A rákjelentés szerint 2020-ban Magyarországon a lakosság szálló finompor koncentrációnak (PM2,5) való becsült átlagos kitettsége (14 μg/m³) magasabb volt, mint az EU-ban (12 μg/m³). Becslések szerint a légszennyezésnek való kitettség százezer lakosra vetítve 107 esetben okozott korai halálozást Magyarországon, ami a harmadik legmagasabb érték az EU-ban. Nemrég magyar városok Európa legrosszabb levegőjű települései közé is bekerültek, és becslések szerint a Magyarországon mért szálló finompor koncentráció átlagosan mintegy kilenc hónappal rövidíti meg az országban a várható élettartamot.
Egyre kevesebben vesznek részt a szűréseken
Magyarország továbbra sem jeleskedik a rákos megbetegedések megelőzésében sem. A rákjelentés szerint a mell- és a méhnyakrákra vonatkozó szervezett szűrőprogramokban való részvétel az idők során csökkent, az emlőrák esetében 2022-ben 30 százalékra, a méhnyakrák esetében pedig 26 százalékra, pedig a méhnyakrák az a daganattípus, amelyik a HPV elleni védőoltással és rendszeres szűréssel teljes egészében megelőzhető, vagy korai szakaszában kezelhető.
Egy svéd tanulmány szerint, amely közel 550 ezer nőt vizsgált, a mammográfiai szűrővizsgálat 41 százalékkal csökkentette a tíz éven belüli halálozás rizikóját, Magyarországon azonban a korábban említett OECD-jelentés szerint is 30 százalék alatt maradt a szűrővizsgálaton részt vevők száma.
Ahogy az ábrán látszik, a kétévente esedékes vastagbélrák-szűrés adatai is igen alacsonyak, a szűrés lefedettség a magyar társadalom körében mindössze 8 százalékos. Az OECD szerint a magyar 50-74 év közötti lakosság mindössze 16 százaléka vett részt a kétévente esedékes vastagbélrák-szűrésen 2019 és 2022 között, ezzel az európai országok sorában utolsó előttiek vagyunk, csak Portugáliában vesznek részt kevesebben (14 százalék) ezen a típusú szűrővizsgálaton.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
