A mesterséges intelligencia ihlette XIV. Leó névválasztását – mit jelent ez a pápaságára nézve?

Amikor május 8-án, a konklávé második napján este hat óra után felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, természetesen mindenkit az érdekelt elsősorban, hogy ki lép ki a függöny mögül, és ki lesz a katolikus világ következő új földi vezetője. A kiválasztott bíboros személyén felül azonban még egy fontos információra vártak a vatikáni Szent Péter téren összegyűltek és a képernyők előtt izgulók: arra, hogy milyen nevet választ magának az új pápa. Ez ugyanis talán még jobban árulkodik arról, hogy az egyházfő milyen irányt kíván követni az elkövetkező években, mint az első beszéde, amelynek békét és egységet hangsúlyozó szövege pápához méltó volt, de sok meglepetést nem tartogatott – talán nem is várta ezt tőle senki, nem az a műfaj.

Az amerikai Robert Francis Prevost végül a XIV. Leó név mellett döntött, és egyből elkezdődött a találgatás, hogy vajon miért. Kézenfekvőnek tűnt, hogy azért, mert az előző Leó pápa, a tizenharmadik szellemiségét kívánja folytatni – amellett, hogy az idei húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa munkássága is közel áll hozzá, és még bátjya, John Prevost is azt nyilatkozta, hogy öccse Ferenc nyomdokaiba lép majd a kirekesztettek és a szegények szolgálatával.

Aztán szombaton megtartotta első audienciáját, és már nem kellett tovább találgatni: maga mondta el, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) tartja az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak, majd a névválasztását is ezzel indokolta. A katolikus egyházat 1878 és 1903 között vezető XIII. Leót ugyanis a maihoz meglehetősen hasonló korszakban választották pápává: zakatolt az ipari forradalom, tört fel a kapitalizmus. Leghíresebb enciklikájában, az 1891-es Rerum novarumban (Új ügyeink) erről az új kihívásról írt, egyszerre bírálva a korlátlan szabadpiacot és az államközpontú szocializmust, és olyan fontos ügyeket beemelve az egyház szociális gondolkodásába, mint a munkások igazságos bérezése vagy a szakszervezetek szerepe.

És hogy ennek mi köze a mesterséges intelligenciához? Ahogy a második ipari forradalom idején a gépesítés és az új erőforrások megjelenése formálta át a munka világát, úgy most a nagy nyelvi modellek, chatbotok és algoritmusok fenyegetnek hasonlóval. XIV. Leó szombaton így fogalmazott: „Korunkban az egyház újra felkínálja társadalmi tanításainak kincsét – válaszul az új ipari forradalomra és a mesterséges intelligencia fejlődésére, amik új kihívásokat jelentenek az emberi méltóság, az igazságosság és a munka védelme terén.” Hétfő délelőtti mega-sajtótájékoztatóján tovább taglalta az AI kérdését, és kifejtette, a technológiában hatalmas potenciál van, de „felelősséget és gondos mérlegelést igényel annak biztosítása, hogy mindenki javára lehessen használni, hogy az egész emberiség javára váljon”.

A szociális kérdésekben tehát XIII. Leó szellemiségével, az AI beemelésével pedig Ferenc konkrét munkásságával vállalt folytonosságot az új pápa – hiszen közvetlen elődje tavaly még a világ legerősebb gazdaságait vezető politikusok előtt, a G7-csúcstalálkozón is felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia veszélyeire.

De hogyan is gondolkodott a technológia fejlődéséről és annak társadalmi hatásairól XIII. Leó, hogyan emelte be a mesterséges intelligencia kérdését az egyházba Ferenc pápa, és milyen irányt jelöl ki mindez XIV. Leó pápasága előtt?