22 százalékkal több patkányészlelést regisztráltak Budapesten idén júniusban, mint az előző évek megegyező időszakaiban. A Népszava értesülései szerint az első nyári hónap 1793 bejelentése jelentősen meghaladja a korábbi évek nyári hónapjainak 1500 körüli átlagát. Bár a hivatalosan egészségügyi kártevőnek minősülő rágcsálókról szóló bejelentések növekvő száma alapján egyelőre sem ökológiai, sem járványtani értelemben nem beszélhetünk invázióról, az észlelések megnövekedett száma alapot ad a közösségi média mellett a poltikai és bulvársajtóban is hangoztatott vélekedésnek, amely szerint a „veszélyes méreteket öltő” populációnövekedés a budapesti kártevőírtást nemrégiben átszervező városvezetés bűne.

2025. június 1-től a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) végzi az előző két évben a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft. és a RONIX Szervező és Szolgáltató Kft. alkotta Deratizációs Központ Konzorcium által ellátott patkánymentesítési feladatokat – tájékoztatta a Qubitet a Főpolgármester Hivatal Városkommunikációs Irodája. Arra viszont nem kaptunk választ, hogy mi a valóságalapja annak a BKM sajtóközleményében megfogalmazott állításnak, miszerint „a rágcsálóirtást korábban végző konzorciumi partner a megbízási szerződés felbontása előtti tavaszi időszakban alacsonyabb volumenben teljesített, amely befolyásolhatta a 2025-ös patkánypopuláció nagyságát”.

A fővárosi önkormányzat honlapján nem régóta ismét elérhető észlelési, illetve beavatkozási térképek nehézkesen vagy sehogy sem szűrhető, erősen fapados adatvizualizációiból aligha derül ki, hogy 2025 nyarán mi a valós helyzet a budapesti patkányfronton. Mindenesetre úgy tűnik, az előző évtized végén komolyabb veszély fenyegetett.

Lecserélt világelsők

A mostani patkánymizéria kísértetiesen hasonlít ugyanis a Budapest világra szóló, fél évszázados patkánymentességének véget vető 2018-as krízisre. Akkor megírtuk, hogy Tarlós István főpolgármesteri ciklusa legvégén a főváros azt a – többszöri módosítással menetközben a győztesre szabott közbeszerzési eljárás során kiválasztott – RNBH konzorciumot bízta meg a patkánymentesítéssel, amelynek tagjai (a gyulai Bogármérnökség Kft., a szegedi Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft., a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft. és a békési Rovért Kft.) korábban csak szúnyoggyérítéssel és rovarirtással foglalkoztak.

2018. június 30. előtt öt évtizeden át a Bábolna Bio, illetve a legendás jogelőd Bábolnai Fertőtlenítő Állomás brigádjai patkánymentesítettek Budapesten. Az a társaság, amelynek 21 hónap alatt sikerült kiszorítania a rágcsálókat a fővárosból. Az 1972-re befejezett gyérítési hadművelet hatékonyságát mutatja, hogy a végére Budapest teljes kártevőpopulációja 1000-1500 egyedből állt, miközben a nemzetközi közegészségügyi szakirodalom az egy lakos–egy patkány arányt még kezelhetőnek tartja. Az elvégzett munka léptékét jellemzi az is, hogy míg 1970-ben a budapesti épületek, telkek (objektumok) 32,8 százaléka volt fertőzött, két évvel később csupán 0,5 százalék, és egészen a 2010-es évek végéig egyszer sem haladta meg a 0,1 százalékos arányt.

A bábolnaiak fél évszaddal ezelőtt levezényelt kampánya máig a nagyvárosok patkánymentesítésének sokat emlegetett iskolapéldája: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még az ezredfordulón is a világ legjobban szervezett hosszú távú programjaként ajánlotta. Budapest hosszú évtizedekig valóban az egyetlen olyan milliós lélekszámú város volt, ahol a patkányok nem okoztak közegészségügyi és gazdasági károkat, és nem rontották a sem a városképet, sem pedig az általános közérzetet. Budapesten 2017-ben száz lakosra kevesebb mint egy patkány jutott, szemben például Párizzsal, ahol akkor fejenként 1,3 rágcsálóval számoltak a statisztikák.

„Ez a kerület patkánymentes”