Már 400 000 évvel ezelőtt tüzeket gyújthattak a mai Anglia területén élő korai neandervölgyiek – állítja egy áttörő kutatás, ami az emberi evolúció egyik döntő pillanatába ad betekintést, és az eddiginél több százezer évvel korábbra tolja az első, emberek által csiholt tüzek fellobbanását.

„Ez erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a korai neandervölgyiek képesek voltak összetett problémák megoldására – nyilatkozta a Qubitnek Nick Ashton, a londoni British Museum paleolitikus régésze és kutatás egyik vezetője. – Tudták, honnan lehet különböző tűzgyújtáshoz szükséges nyersanyagokat, köztük piritet és gyújtóst gyűjteni, valamint tisztában voltak azzal is, hogy ezek az anyagok miként viselkednek, ha kovakővel tűzgyújtáshoz használják őket”.

Ashton és kollégái a tűzcsiholás legkorábbi jeleire a Londontól 180 kilométerre északkeletre található Barnham település közelében leltek rá, egy felhagyott agyagbányában található paleolitikus lelőhelyen. A több mint 400 000 éves rétegekben hevítésen átesett üledéket, kőeszközöket és piritásványokat találtak, amik szerintük azt demonstrálják, hogy az ekkor a területen élő neandervölgyiek (Homo neanderthalensis) már szert tettek a szándékos tűzgyújtás képességére.

„Ez karrierem legnagyszerűbb felfedezése, és nagyon büszke vagyok a csapatmunkára, amivel erre az áttörő következtetésre jutottunk” – mondta Ashton a British Museum közleménye szerint. A szakemberek négy éven át dolgoztak annak igazolásán, hogy az üledékréteg felhevülését nem természetes, hanem emberek által gyújtott tüzek okozták. A Nature folyóiratban ennek eredményeként szerdán megjelent tanulmányuk az eddiginél 350 ezer évvel korábbra teszi az emberek által keltett tüzek első megjelenését.