Magyar kutatók mesterséges intelligencia segítségével feltárták, hogy a daganatos betegek egy része miért nem reagál a tumorok kezelésére szolgáló immunterápiára. Eredményeik megalapozhatják, hogy ezek a betegek olyan alternatív kezelésekben részesüljenek, amik nagyobb eséllyel segítenek rajtuk.

„Az immunterápia óriási forradalmat okozott az onkoterápiában és gyakorlatilag megváltoztatta, hogy mit gondolunk a tumorok terápiájáról. De nagyjából a betegek fele még mindig nem reagál rá” – mondja a Qubitnek Manczinger Máté, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Rendszerimmunológiai Kutatócsoportjának vezetője.

A leggyakrabban alkalmazott immunterápiák az immunellenőrzőpont-gátlók, amik felfedezéséért James Allison és Tasuku Honjo kapta a 2018-as orvosi-élettani Nobel-díjat. Ezek a gyógyszerek képesek gátolni az immunrendszer molekuláris fékeit, aminek következtében az immunrendszer hatékonyabban tud fellépni a tumorok ellen. Ha viszont a Manczinger és kollégái által kidolgozott módszer azt jelzi, hogy egy beteg ezekre nem reagál, őket klinikai vizsgálatokban tesztelés alatt álló, egyénre szabott T-sejtes terápiák vagy rákvakcinák felé lehet terelni.

A Molecular Systems Biology folyóiratban januárban közölt kutatás Manczinger Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja, Juhász Szilvia HCEMM Rák Mikrobiom Kutatócsoportja és Pál Csaba Lendület Kísérleti Evolúcióbiológiai Kutatócsoportja közötti szoros együttműködés eredményeként született meg. A kutatásban Manczingerék és Pálék végezték az adatelemzést és a bioinformatikai munkát, míg az azokból levont következtetéseket validáló kísérleteket Juhász dolgozta ki és koordinálta.

Nem a mutációk számától függ, hogy egy tumor reagál-e az immunterápiára