3000 milliárd forintnyi közvagyont már az új Országgyűlés alakuló ülésen vissza lehet szerezni
A rendszerváltás ígéretével kampányoló Tisza Párt egyik legfontosabb vállalása a korrupció felszámolása volt. Az elsöprő választási győzelemmel a felálló új kormány egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól az elszámoltatásra és az államháztartásból kisíbolt vagyonok visszaszerzésére.
Az új Országgyűlésre rengeteg sürgető feladat vár. Újra kell gondolni az agyoncentralizált államszerkezetet, le kell bontani a NER által kiépített hatalmi struktúrákat, el kell távolítani azokat a közjogi szereplőket, akik asszisztáltak az Orbán-rendszer működéséhez. Alkotmányos reformra van szükség, miközben minden szektorban, minden társadalmi alrendszerben felhalmozódtak a megoldásra váró problémák. Egyszerre kell gondoskodni az átfogó átalakításokról, a rendszer mindennapi működtetéséről és mindezek forrásainak megteremtéséről.
A vagyonvisszaszerzésre leginkább azért van szükség, hogy a NER rendszerszintű korrupciója ne maradjon jogkövetkezmények nélkül. De óriási bajban van a magyar gazdaság és a magyar költségvetés is, minden forrásra szükség van. Nem lehet hagyni, hogy továbbra is elfolyjanak a közpénzek. A vagyon illékony jellege miatt csak gyors és hatékony lépésekkel lehet biztosítani a korrupció felszámolását és a vagyonok visszavételét.
A Petrocelli választások utáni első adásában a NER tizenhat éve alatt elsíbolt milliárdok nyomába eredtünk. Ehhez Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt segítségünkre, akinél többet a NER korrupciós ügyeiről talán csak maguk az elkövetők tudhatnak.
Sokan a büntetőjogtól várják az igazságtételt a NER bűneiért, és rács mögött szeretnék látni a felelősöket. De vajon igaz-e, hogy a büntetőjog a leghatékonyabb eszköz a vagyoni helyreállításra és a vagyonok visszaszerzésére? Hogyan lehet elérni, hogy a NER megszűnésével a korrupció is megszűnjön? Hogyan lehet a leghatékonyabban elzárni a pénzcsapokat, hogy a NER végével a korrupció is véget érjen? Milyen törvényt kellene már az alakuló ülésen elfogadnia az Országgyűlésnek? Hogyan lehet egy csapásra visszaszerzeni 3000 milliárd forint közvagyont? Mit lehet kezdeni egy 35 éves koncesszióval? Meg lehet szüntetni egy túlárazott szerződést, ha közben egy kórház napi működése múlik rajta? Melyik tetszhalott állapotban működő állami szerveknek kell megmozdulniuk ahhoz, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal építésénél eltűnt pénzek nyomába eredhessünk? Melyik a NER legfájdalmasabb konstrukciója ? Hagyni kell-e bedőlni a NER nélkül működésképtelen cégeket? Mit lehet kezdeni a magánkézben parkoló vagyonokkal? Hogyan lehet megfogni Rogán Antal vagy Orbán Viktor vagyonosodását? Melyik közjogi méltóságnak van hivatali visszaélést megvalósító felelőssége? Mit remélhetünk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hatóságtól és az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól?
Hallgasd alább:
Hallgass bele ezekbe is:
Nem kell alkotmányos puccs, sőt kétharmad sem feltétlenül a választások utáni vagyoni igazságtételhez
Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon? Mitől van épp kivételes helyzetben a magyar alkotmányosság? Új podcastsorozatunk, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk.
A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát
Hol lesz a legnagyobb mozgástere az új kormánynak? Milyen dilemmák állnak az MNB előtt? Megállhat-e a NER-cégek tőzsdei zuhanása? A magyar gazdaság új lehetőségeiről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
A közúti balesetek után néha elemi erővel tör fel a társadalomban az azonnali megtorlás igénye
Rekonstruálhatók-e egy halálos közúti baleset részletei a sajtóhírekből? Mit lehet kezdeni a bíróságra nehezedő nyomással? Mik a letartóztatás feltételei? Jogi podcastsorozatunk, a Petrocelli legújabb adásában dr. Paulusz Bogáta ügyvédet a közlekedési bűncselekményekről faggattuk.
