2020-ban a tankötelessé váló gyerekek 11 százalékánál kérték a szülők az iskolakezdés halasztását. 2026-ra ez az arány 26 százalékra nőtt. Ez nem lassú emelkedés, hanem meredek felfutás: idén már minden negyedik gyerek esetében felmerül, hogy még egy évet az óvodában maradjon.

Első ránézésre adja magát az értelmezés: baj van a gyerekekkel. Egyre több a „nem iskolaérett” gyerek, egyre több a fejlődési, mentális probléma, egyre több a sajátos nevelési igény. Csakhogy az adatokból ez egyáltalán nem következik ilyen egyértelműen. Sőt, ha komolyan vesszük őket, inkább az látszik, hogy inkább az iskolarendszerrel nem stimmel valami.

Egy szám, ami nem azt jelenti, aminek látszik

Az Oktatási Hivataltól (OH) közérdekű adatigénylés keretében kikért adatok szerint nemcsak a halasztási kérelmek száma nőtt meg, hanem azoké is, amelyek mögött szakértői bizottsági vizsgálat áll. Ebből könnyen arra a következtetésre lehet jutni, hogy egyre több a problémás gyerek, de ez az értelmezés több ponton is sántít.