Helyi idő szerint kedd reggel Elon Musk megjelent a kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán, letette az esküt, és az első tanúként szólalt fel annak a pernek a tárgyalásán, amit még 2024 augusztusában indított az OpenAI ellen. Musk szerint az ő társalapításával, nonprofit szervezetként indult cég megszegte kezdeti vállalásait, miszerint nyíltan, nonprofit módon, az emberiség javát szolgálva fejleszti majd a mesterséges intelligenciát. Bár Musk az utolsó pillanatban módosította a keresetet, és így már nem magának követel 134 milliárd dollárnyi kártérítést, hanem az OpenAI jótékonysági alapjába csoportosíttatná át a 852 milliárd dollárra értékelt vállalat minden tisztességtelenül szerzett nyereségét, a tét így is óriási, és a heteken belül várható ítélet az AI-fejlesztések jövőjét is meghatározhatja.

„Hölgyeim és uraim, azért vagyunk ma itt, mert az alperesek elloptak egy jótékonysági szervezetet – kezdte beszédét Steven Molo, Musk első számú ügyvédje a kilencfős esküdtszék előtt. – Meggazdagodtak, hatalmasabbá tették magukat, és megsértették azokat az alapvető elveket, amelyekre a szervezetet alapították.” Míg felperesként egyedül Musk szerepel az ügyben, az alperesek között az OpenAI mint szervezet mellett megtaláljuk a cég két vezetője, Sam Altman vezérigazgató és Greg Brockman elnök nevét, illetve az OpenAI egyik legnagyobb befektetőjét és partnerét, a Microsoftot is.

Musk tanúvallomásában azt állította, hogy soha nem áldozott volna pénzt, időt vagy energiát az OpenAI-ra, ha az nem nonprofit struktúrában működik, és meglepő nyíltsággal fogalmazott a mesterséges intelligenciára vonatkozó aggályairól. „[Az AI] gazdagabbá tehet minket, de akár mindannyiunkat el is pusztíthat. Egy Gene Roddeberry-film világában, például a Star Trekében szeretnénk élni, nem egy James Cameron-filmében, mondjuk a Terminátoréban” – mondta, majd arról beszélt, hogy az idő mindenkit sürget, hiszen jóslatai szerint az AI már jövőre eléri az átlagos emberi intelligencia szintjét. Musk a tét súlyát is érzékeltette az esküdtszék előtt: „Ha az ítélet legitimálhatóvá teszi egy jótékonysági szervezet kifosztását, akkor Amerika teljes adományozási rendszerének alapjai összeomlanak.”

Az OpenAI vezető ügyvédje, Bill Savitt gyökeresen eltérő képet festett az eseményekről ugyanannak az esküdtszéknek. „Azért vagyunk itt, mert Musk úr nem kapta meg, amit az OpenAI-tól akart – mondta. – Otthagyta a céget, azt állítva, hogy biztosan el fognak bukni. De ügyfeleim mertek nélküle továbbmenni, és sikerre vitték a vállalkozást.” Savitt szerint a pert nem az elvek, hanem a versenyből fakadó féltékenység motiválja: „Musk úr konkurense az OpenAI-nak. Mivel vetélytárs, Musk úr mindent megtesz, hogy támadja az OpenAI-t.”

A Microsoft ügyvédje, Russell Cohen, hasonlóan éles hangot ütött meg. „Musk úrnak megvolt Satya Nadella telefonszáma – mondta az esküdteknek. – A partnerség bejelentése után öt éven át soha nem közölte a Microsofttal, hogy az bármit is megsértett volna az adományaira vonatkozó feltételek közül. Csak azután jelentette be az igényeit, hogy a ChatGPT sikere nyomán elindította saját, profitorientált mesterségesintelligencia-vállalatát, az xAI-t.”

Mielőtt az esküdtek beléptek volna a tárgyalóterembe, Yvonne Gonzalez Rogers bíró rögtön leteremtette Muskot az előző este folyamán az X-en megjelent posztjai miatt, és megjegyezte, hogy nyilvános kommentárjai csak rontanak a helyzeten. Musk a közösségi oldalán például a Scam Altman és Greg Stockman csúfnevekkel illette az alpereseket, utalva az OpenAI vezetőinek vélelmezett csaló, pénzéhes magatartására. Mindkét fél beleegyezett abba, hogy mérsékli publikus megnyilvánulásait.

Szövetségesekből ellenségekké váltak

Elon Musk 2015-ben, az OpenAI alapításának évében már közismert volt a Tesla és a SpaceX vezetőjeként, így húzónévként minden bizonnyal fontos szerepe volt abban, hogy a Google-től és más nagy cégektől komoly kutatókat tudtak elcsábítani a jó ügy érdekében – az OpenAI alapító okiratában ugyanis egyértelműen kikötötték, hogy a nonprofit szervezet célja a mesterséges intelligencia emberbarát, biztonságos és nyílt fejlesztése, szemben a nagy AI-kutatólaborok titkos, profitorientált tevékenységével. Musk vallomása szerint a döntő pillanat egy Larry Page-dzsel, a Google társalapítójával folytatott beszélgetés volt, aki „fajizmussal” vádolta őt, amiért az emberi biztonságot helyezi előtérbe a AI-fejlesztésekben. Ez állítása szerint felkavaró pillanat volt, és Musk úgy érezte, hogy a Google DeepMind AI-fejlesztései a megfelelő biztonsági szempontok nélkül haladnak előre, ezért sürgősen szükség van egy ellensúlyra.

Az OpenAI vezetőségévben máig aktív társalapítók közül Sam Altman (akinek karrierjét épp a legutóbbi AI Híradóban mutattuk be) ekkor a Y Combinator nevű szilícium-völgybeli startup-inkubátor elnöke volt, vagyis a szervezetépítésben volt inkább jártas, a szoftvermérnökként ismert Greg Brockman pedig a digitális pénzügyi technológiákkal foglalkozó Stripe vezetéséből érkezett az OpenAI-hoz.

A bírósági dokumentumok szerint Musk az első években közel 44 millió dollárt adományozott a szervezetnek, ami a cég mai értékéhez képest aprópénz, de az induláshoz elengedhetetlen volt. Az OpenAI kezdetben tényleg nyílt AI-fejlesztéseken dolgozott, a Gym és a Universe nevű platformok létrehozásával egységes, mérhető keretrendszert adtak a kutatóknak a modellek tanításához és teszteléséhez, ezzel pedig globálisan felgyorsították az önállóan tanuló (reinforcement learning) algoritmusok fejlődését. Musk és a vezetőség többi tagja között azonban hamar megromlott a kapcsolat. A bíróságon bemutatott belső dokumentumok szerint Musk 2017-ben már azon munkálkodott, hogy átvegye a szervezetet, és integrálja azt a Tesla-ökoszisztémába, vagyis az OpenAI-t gyakorlatilag a Tesla mesterségesintelligencia-ágazataként tervezte tovább működtetni – ezt a javaslatot Altman és Brockman természetesen határozottan elutasította. Musk végül 2018-ban hagyta ott az OpenAI igazgatótanácsát, amit akkor a Teslával való lehetséges összeférhetetlenséggel magyaráztak, de Musk azóta egészen másképp mesél a történtekről.

Távozása után az OpenAI fejlődése látványosan felgyorsult. 2019-ben létrehozták a profitorientált leányvállalatot, hogy a szükséges tőkét bevonhassák, majd a Microsoft rögtön egymilliárd dollárt pumpált a cégbe, és ezzel az OpenAI elsődleges partnerévé és finanszírozójává vált. Ezt 2021-ben, a GPT–3 nevű áttörő nyelvi modell megjelenése után újabb 2 milliárddal egészítette ki az óriáscég, majd 2022 novemberében megjelent a ChatGPT, és a világ egyik napról a másikra megváltozott. A chatbot a valaha volt leggyorsabban növekvő fogyasztói termékké vált: öt nap alatt elérte az egymillió felhasználót, januárra pedig 100 millióra nőtt a ChatGPT-vel csevegők száma. A folyamatos növekedés és az egyre profitorientáltabb céges átstrukturálások révén az OpenAI ma közel egymilliárd heti aktív felhasználót és 852 milliárd dolláros értékelést tudhat magáénak – legutóbb március végén zárt rekordnak számító, 122 milliárd dolláros finanszírozási kört a cég, ami az idei év végére vagy a jövő év elejére tervezett tőzsdére lépésnek (IPO) hivatott megágyazni.

Ez nem azt jelenti, hogy Musk tétlenkedett volna az évek során: a Tesla önvezető technológiájának fejlesztéséhez szintén elengedhetetlen volt az AI, de nem sokkal azután, hogy 2022-ben megvette a Twittert (majd átnevezte X-re), újabb saját céget is alapított xAI néven, amellyel már konkrétan az OpenAI-nak és az iparág más vezető vállalatainak igyekezett konkurenciát állítani. A 2023-ban létrehozott xAI nemcsak a Grok nevű chatbotjával vált hamar sikeressé (és botrányossá), hanem az óriási állami támogatásokat vonzó adatközpont-építési őrületből is jócskán kivette a részét. Cégbirodalmát közben folyamatosan központosította: először 2025 márciusában vonta az X-et az xAI alá, majd idén februárban az xAI-t is felvásárolta a Musk-univerzum csúcsvállalataként pozicionált SpaceX, amit így összesen 1,25 billió (1250 milliárd) dollárra értékelnek.

Bocsi, de itt a civilizáció sorsa a tét

Musk először 2024 februárjában nyújtott be keresetet az OpenAI ellen, amit az azóta eltelt időben folyamatosan módosítgatott. Az eredeti kereset 26 állításából így idén áprilisra már csak kettő maradt: a jótékonysági célú bizalmi kötelezettség megszegése és a jogalap nélküli gazdagodás, vagyis hogy annak ellenére, hogy Musk egy nonprofit szervezet működtetésére adományozott milliókat az OpenAI-nak, a szervezetet profitorientált céggé alakították a vezetői, akik aztán ebből jól meg is szedték magukat. A Microsoft is később került be az alperesek közé: ezt a céget azzal vádolja Musk, hogy befektetéseivel és az OpenAI profitorientált ágával való partnersége révén segédkezett a jótékonysági megbízás megsértésében. Az OpenAI 2025 októberében fejezte be az átstrukturálást: az OpenAI Foundation nonprofit alap (a profitorientált ág kb. 26 százalékos tulajdonrészével) irányít egy OpenAI Group PBC nevű vállalatot, amelyben a Microsoftnak kb. 27 százalékos részesedése van, azaz több mint magának az alapítványnak.

Bár Musk eleinte kártérítést követelt, és akár 134 milliárd dollárnyi „jogtalanul szerzett haszonra” tartott igényt, azóta ez a cél is változott: a bíróság által megállapított összegű tisztességtelen nyereséget már az OpenAI jótékonysági alapítványába irányítaná át, nem a saját zsebébe. Emellett Altman és Brockman leváltását is követeli, és azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljék el az OpenAI legutóbbi vállalati átalakításának visszafordítását, ami a jogi szakértők szerint precedens nélküli lépés lenne az amerikai techszektorban.

Musk érvelésének középpontjában azonban egy feloldhatatlan ellentmondás feszül, amelyet az OpenAI ügyvédei várhatóan keményen ki fognak használni. Musk ugyanis a nyílt, nonprofit AI-fejlesztés bajnokaként állítja be magát miközben az xAI-t kezdettől fogva profitorientált cégként alapította, 2024-ben pedig még a „közhasznú vállalati” státuszát is megszüntette. Egy tárgyalás előtti vallomásban Musk azzal dicsekedett, hogy még „senki nem lett öngyilkos a Grok miatt, de a ChatGPT miatt igen” – miközben a Grok képgenerátora nemrég azért került össztűz alá, mert a segítségével kiskorúakról készített szexuális deepfake-ek árasztották el az X-et. A kaliforniai főügyész és az Európai Unió egyaránt vizsgálatot indított az ügyben.

A most zajló tárgyaláson bizonyítékként bemutatott 2023-as levélváltásból kiderült, hogy Altman megpróbálta megelőzni a bírósági ügyet, és személyesen rendezni az ellentéteket. Azt írta Musknak, hogy ő a hőse, de nagyon bántja az ellene folytatott nyilvános támadássorozat, amire Musk így reagált: „Értelek, és tényleg nem szándékozom fájdalmat okozni, amiért bocsánatot is kérek – de itt a civilizáció sorsa a tét.”

Az ítélet következményei messze túlmutatnak Muskon és Altmanen

A kilenctagú esküdtszék hétfői válogatása nem volt egyszerű feladat. „Rengeteg ember nem kedveli az ügyfelét” – mondta Gonzalez Rogers bíró Musk ügyvédeinek kertelés nélkül. Az egyik jelölt „mohónak" és „hulladéknak" nevezte Muskot egy kérdőíven, míg egy másiknak a DOGE, vagyis Musk rövid életű, a Trump-adminisztrációban végzett kormányzati költségcsökkentési tevékenysége szúrta a szemét. A bíróság előtt tüntetők gyülekeztek a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztető táblákkal.

A per tárgyalása Altman szemszögéből is különösen viharos időszakban vette kezdetét. 2026 áprilisának elején ugyanis a New Yorker terjedelmes tényfeltáró cikket közölt Altmanről, amely több mint száz jelenlegi és exkollégájával készült interjún alapult. A portré lesújtó volt: a legtöbb forrás szerint Altman „a hatalomra törés olyan szintjét képviseli, ami még a nevüket rakétákra vésők között is kiemelkedő”, és többen szociopataként, megrögzött hazudozóként állították be az OpenAI vezérét. Altman egy blogbejegyzésben válaszolt a vádakra, és bár elismerte, hogy hajlamos a „konfliktuskerülésre”, el is intézte annyival a cikket, hogy kevesebb „shakespeare-i drámára” lenne szükség az AI-iparban. A vezérigazgató házát a cikk megjelenése után kétszer is megtámadták, egy esetben még Molotov-koktél is előkerült. A cikk a tárgyalást övező közhangulatot is meghatározza, a bíróság épülete előtt a magazin címlapképe is látható volt az álarcos Altmannel a tüntetők vizuális segédeszközei között.

A tárgyalás két szakaszra oszlik. A jelenleg zajló, a jogi felelősség megállapítására irányuló szakasz május közepéig tart, amelynek során mindkét fél körülbelül 20 órát kap érvei kifejtésére. A tanúvallomások során várhatóan meghallgatják Altmant, Brockmant és a Microsoft vezérigazgatóját, Satya Nadellát is. Amennyiben a felelősség megállapítást nyer, május 18-án megkezdődik a jogorvoslati szakasz, amelyben Gonzalez Rogers bírónő – az esküdtszék tanácsadó jellegű, vagyis nem kötelező érvényű döntése alapján – meghatározza a jogi következményeket.

A lehetséges kimenetelek skálája hatalmas. Ha Musk veszít, az OpenAI nagyjából akadálytalanul halad tőzsdei bevezetése felé, és a per emléke csupán történelmi érdekességként marad fenn. Ha viszont Musk javára ítél a bíróság, az földcsuszamlásszerű változásokat idézhet elő a teljes iparágban. A világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalata kénytelen lenne lecserélni a vezetőit, visszafordítani az évek során gondosan átformált céges struktúráját, és az ítélet olyan jogi precedenst állítana, amely kimondja, hogy egy nonprofit szervezet alapítói elvei akár évtizedek múlva is érvényesíthetők.

Az ügy azonban egy kényelmetlenebb kérdést is felvet a mesterséges intelligencia fejlesztésének gazdaságtanáról. A versenyképes modellek építése évente több milliárd dollárt igényel, amit egy nonprofit struktúra valószínűleg soha nem tudna fenntartani – ezt mindkét fél hallgatólagosan elismeri. A kérdés tehát az, hogy korunk legmeghatározóbb technológiája fejleszthető-e a tőke logikáján kívül, és ha nem, akkor ki írhatja meg a jövő szabályait. Ahogy Musk maga fogalmazott a tanúk padján, az esküdtszékre tekintve: „Az ítélet következményei messze túlmutatnak rajtam és bárkin itt a teremben.”