„A bizalom visszaépítésének első lépése az kell, hogy legyen, hogy ezeket a kutatócsoportokat rehabilitálják, és ezt a sebet kezeljék, ami egyben azt is üzenné, hogy ami történt, teljes mértékben elfogadhatatlan” – mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója a Telex által áprilisban feltárt HU-rizont-botrányról, aminek során a lap szerint minisztériumi döntéssel írták felül a 2025-ös pályázati kör szakmai értékelés során kialakult sorrendjét.

Kemenesivel pénteken beszélgettünk Pécsen, a Szentágothai János Kutatóközpont modern épületében található irodájában, miután a Facebookon egy posztban arról írt, hogy a hazai tudományfinanszírozás kultúrájának és gyakorlatának meg kellene újulnia. A virológus egy fiatal kutató szemszögéből mesélt a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről, megoldandó kihívásairól, valamint azokról a kormányzati hibákról, amik szerinte emberéletekbe kerültek a covidjárvány során.

A Magyar Péter miniszterelnök vezette kormánytól Kemenesi elsősorban a HU-rizont botrány során történtek kivizsgálását, a versenybe vetett hit visszaállítását, stabil, átlátható és magasabb összegű tudományfinanszírozást, valamint a magyar tudomány európai és nemzetközi közösségbe történő visszaintegrálását várja. Az interjút rövidített és szerkesztett formában közöljük.

Milyen állapotban hagyta hátra a magyar tudományt a 16 év után leköszönt Orbán-kormány?

Hazugság lenne azt mondani, hogy én vagyok a magyar tudomány abszolút ismerője, vagy hogy én vagyok a leginkább alkalmas ennek megvitatására. Én inkább a hangos ember vagyok, és többször hangot adtam olyan dolgoknak, amiket fontosnak éreztem kimondani, talán ez az interjú is jó lesz arra, hogy segítse a változást itthon. Látom azokat a problémákat, amiket egy fiatal kutató meg tud élni, és azt is, hogy mi aggasztja a közel 40 fős csoportom tagjait. A magyar tudomány állapotát nehéz önmagában értelmezni, mert a tudomány egy határok nélküli emberi tevékenység, és ezt azoknak kellene elemeznie, akik az elmúlt 16 évet megelőző tudományfinanszírozást és nemzetközi kapcsolatokat is átlátták. De a tudományos feudalizmus, a lekötelezettség rendszerének hagyatékai máig erősen itt vannak köztünk, és ezeket a társadalmi polarizáció, amiben élünk, csak tovább erősítette.