Amikor a választópolgárok ugyanarra a politikai kérdésre keresnek rá a telefonjukon, már nem feltétlenül ugyanazokat a válaszokat kapják. Egyikük hírportálokat lát, másikuk AI-összefoglalót, a harmadik közösségi médiás ajánlásokat. A különbség a valóság keretezése. Más hírek jutnak el hozzájuk, más sorrendben, más hangsúlyokkal. Mire a polgárok személyesen vagy online találkoznak egymással, már nem ugyanabból a közös nyilvánosságból érkeznek.

Gutenberg nyomdagépe nem pusztán gyorsabb könyvnyomtatást tett lehetővé, hanem egyúttal átalakította a tudás terjedésének szerkezetét. A rádió és a televízió nem csupán új médiumok voltak, hanem új nyilvánosságot hoztak létre. A mesterséges intelligencia hasonló léptékű változást idézhet elő: nem az információ mennyiségét, hanem az információ értelmezésének infrastruktúráját alakítja át.

A modern médiapolitika hosszú időn át arra kereste a választ, hogyan lehet demokratikusan szabályozni a médiát. A 21. században azonban egy új kérdés került előtérbe: mi történik akkor, amikor a nyilvánosság működését egyre kevésbé szerkesztők és egyre inkább algoritmusok alakítják?