A folyamatosan növekvő mezőgazdasági birtokkoncentráció miatt egyre kiszolgáltatottabbá válik Magyarország

Az elmúlt tíz évben közel felére csökkent az állattartó és a növénytermesztő agrárgazdaságok száma Magyarországon, miközben az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági területek mérete 18 százalékkal nőtt 2018 óta – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentésében. Ez azt jelenti, hogy kevesebb agrárvállalkozás kezében összpontosulnak a megművelhető területek, így azok monopolhelyzetbe kerülnek, és tevékenységükkel torzítják a piacot. A mezőgazdasági területek koncentrációja az egész Európai Unióban tetten érhető. Bár továbbra is a családi gazdaságok dominálnak, egyre több az olyan óriásvállalat, amelyek kiszorítják a háztáji termékeket forgalmazó gazdálkodókat a piacról. A trendet csak részben magyarázza a megnövekedett fogyasztás. A folyamatot az uniós szabályozók mellett a nemzeti kormányok által meghozott törvények és a kiosztott támogatások egyenlőtlenségei erősítik. Magyarországon a Fidesz-kormányok egyáltalán nem siettek kiegyenlíteni a kis és közepes gazdaságok versenyhelyzetét, aminek a diverzifikálásra szoruló agrárszektor ma is issza a levét.

2023-ban Magyarország területének mintegy 55 százaléka – közel 5,1 millió hektár – minősült mezőgazdasági területnek. Az uniós tagállamok között még jelenleg is előkelő helyet foglalunk el, annak ellenére, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a terület 2026-ban már nem éri el az 5 millió hektárt. A csökkenéssel párhuzamosan az agrárszektor birtokösszetétele is átalakult: míg 2010-ben 325 ezer gazdaság működött, 2023-ban már csak 183 ezer volt, miközben ennyi idő alatt az átlagos területnagyság mintegy megkétszereződött – írja Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai főosztályának vezetője 2025-ben megjelent tanulmányában.

Az elemzés szerint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is nagyobb arányban szűntek meg azok a – főleg kisebb területen gazdálkodó, kevesebb állatot tartó – gazdaságok, amelyek vezetői nem rendelkezett még középfokú mezőgazdasági végzettséggel sem. Ezzel a hazai agrárgazdaságok szerkezete az uniós tendenciákkal összhangban mozgott a 2010 óta eltelt időszakban. A birtokkoncentráció az egész EU-ban megfigyelhető, az agrárkereskedők ugyanis elsősorban azokat a nagygazdaságokat preferálják, amelyektől nagy mennyiségben tudnak termékeket vásárolni ÷ mondja Megyesi Boldizsár, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, az ESSRG Nonprofit Kft. kutatója.

A földtörvény sem a kicsiket segítette