„Sem a termelők, sem a hatóságok nem foglalkoztak vele kellő komolysággal, egy kicsit mindenki félrenézett, és ez a félrenézés az oka annak, hogy idáig jutottunk”

– mondja Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, a Soproni borvidék elnöke a Qubitnek. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés közel másfél évtizede sújtja a magyarországi borvidékeket. Ezalatt sem a kormányzat, sem a hatóságok, sem a gazdák nem vették komolyan, nem számoltak azzal, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a terjedése, de a megfékezését az állami kapacitások hiánya is nehezítette. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és bár a betegség emberre nem veszélyes, az utóbbi években átalakította a regionális bortermelői piacot. Ausztriában gyorsan reagáltak a betegségre, de a fertőzés mégis továbbterjedt, Romániában viszont évekbe telt, amíg a hatóságok komolyan felléptek a szőlőterületről szőlőterületre terjedő kór ellen.

• 19-ből 18 megyében van jelen a szőlő aranyszínű sárgasága Magyarországon, a legpesszimistább előrejelzések szerint a magyar szőlő 30-50 százaléka is odaveszhet. A betegség Ausztriában is terjed, de Románia legnagyobb bortermelő területét is fenyegeti. Ebben a cikkben az osztrák Dossier és az Átlátszó Erdély újságíróival azt tárjuk fel, hogyan jutottunk idáig.
• Magyarországon 2013-ban mutatták ki először az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma-fertőzést, de a baktériumot terjesztő invazív amerikai szőlőkabóca már 2006-ban megjelent. A szőlőbetegség elterjedéséhez a kettő kombinációja kellett.
• Ausztriában az aranyszínű sárgaságot szőlőültetvényeken 2009-ben, Romániában 2021-ben észlelték először. Ebben az évben Romániában 4 labortesztet végeztek. Mára a betegség több osztrák tartományban és Románia több részén is ott van.
• Közérdekű adatigényléssel kikértük a Nébih által elvégzett tesztek számát, amiből kiderült, a járvány felfutása szempontjából kulcsfontosságú 2023–2024-es időszakban kevés vizsgálatot végeztek.
• A beteg növényeket mihamarabb ki kell vágni, ám ezeket évekig nem keresték aktívan Magyarországon. Esetenként hónapokig az ültetvényeken maradtak a fertőzött tőkék, amíg a mintavételtől a folyamat eljutott a kivágási határozatig.
• A betegség fertőzött szaporítóanyaggal is terjedhet. Ezt egy hőkezelési eljárás fertőzésmentessé tehetné, de az nagyon költséges, senki sem akarja megfizetni.
• A gazdák évekig nem voltak érdekeltek abban, hogy jelentsék, ha felbukkant az aranyszínű sárgaság. A magyar hivatali rendszer széttagoltsága és a kései kormányzati szerepvállalás is hátráltatta a védekezést.
• A Magyar Péter vezette Tisza-kormány és az új Országgyűlés szigorított és gyorsított az aranyszínű sárgaság elleni védekezésen, valamint kibővítette a kártalanítások igényelhetőségét.

2026 augusztusáig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az aranyszínű sárgaság betegség előfordulását 18 megyében, 22 borvidéken igazolta. Zala megyében, a Balaton északi és déli részén – Veszprém és Somogy egyes területein –, az idei szezontól az ország északkeleti részében is súlyos a fertőzöttség. Közérdekű adatigénylésünkre a Nébih sem az aranyszínű sárgaság által érintett területek méretéről, sem a hatóságilag elrendelt védekezésben érintett szőlőbirtokok számáról nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy ezek az adatok nem állnak rendelkezésükre.