A gyerekvédelmi szakmával szemben nem elvárásokat kell megfogalmazni, hanem a megfelelő reformok érdekében más tárcákkal erős együttműködési hálózatokat kell kialakítani – mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár az SOS Gyermekfalvak Tabuk nélkül című gyerekvédelmi konferenciáján szerdán, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján. Az esemény célja a civil szervezetek és a szakmai ágazatok közötti együttműködés mélyítése, illetve a gyerekvédelemre irányuló figyelem konkrét cselekvéssé történő átalakítása volt, mondta a Qubitnek Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai igazgatója az eseményen.

A konferencián a korábban az SOS Gyermekfalvak gondozásában nevelkedett, jelenleg családsegítőként és kisgyermekgondozóként dolgozó érintettek a gyermekfalvak gondozottjai által megfogalmazott tizenhat pontos gyerekvédelmi reformjavaslatot mutattak be. A szakértők és érintettek négy tematikus workshopon osztottak meg jó gyakorlatokat a gyerekvédelemben alkalmazható minőségi garanciákról, a hazagondozás javításának lehetőségeiről, az állami gondozott gyerekek iskolai előrehaladásáról és az állami gondozásból kikerülő nagykorúak helyzetének javításáról. Elhangzott az is, hogy a kórházakban hagyott csecsemők ellátása továbbra is megoldatlan. Az állami gondozásban élő gyerekek bizalmi rendszereinek felépítése is az új kormány feladatai között van, a rendőrségnek pedig olyan naprakész stratégiákat kell kialakítania, amikkel elkerülhető az áldozatok újratraumatizálása a bűnügyek feltárása során.

A gyerekvédelem strukturális átalakításához elsősorban megbízható anyagi háttérre van szükség. Bár az SOS Gyermekfalvak szervezet bizakodó azzal kapcsolatban, hogy a Tisza-kormány komolyabban veszi a gyerekvédelem kérdését, mint elődje, a civil szervezetnek jutó állami támogatások összege egyelőre nem világos, mondta Szilvási. Gyurkó szerint a minisztériuma a héten tárgyal a gyerekvédelmi finanszírozásokról a pénzügyminisztériummal. Ugyanakkor Szilvási már azt is előrelépésként értékelte, hogy civil szervezetként a szakpolitizálásban részt vehetnek: „benne vagyunk a nevelőszülői hálózatban, a nevelők csoportjában és a fenntartói munkacsoportban. Ezekben a gyerekek is részt vettek”. Szilvási szerint az egyik legfontosabb előrelépés a gyerekvédelmi rendszer megreformálásában, hogy az érintett gyerekek megoszthatják tapasztalataikat és szükségleteiket, amiket a szervezet közvetít a döntéshozók felé. „Az Oktatási Minisztérium fiatal csoportjában a résztvevő fiataljaink meg tudták fogalmazni, hogy ők nem érezték magukat eléggé befogadottnak a diák közösségükben, mert az nem volt elég érzékeny” – mondta a szakmai vezető a Qubitnek.

Bizalomhiány uralkodik a gyerekvédelemben