![Az eltűnt szabadidő nyomában](https://assets.4cdn.hu/kraken/7zZeNqj6d8IasDa9s.jpeg)
Az eltűnt szabadidő nyomában
A technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.
A technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.
A 24 cédulából álló leletegyüttes szimbólumai megegyeznek az ókori Kínában kidolgozott időszámítási rendszerben használtakkal.
A modern világban nem lehet boldognak lenni. Ebben a világban már nincs szerelem, szépség és fájdalom sem; nincs semmi, ami megmenthetné az embert az elkerülhetetlen kiégéstől – írja a koreai-német filozófus magyarul frissen megjelent könyvében.
A 21. század elején elérkeztünk arra a pontra, hogy a mesterséges intelligencia festménye megnyert egy képzőművészeti versenyt. Hamisítás ez, vagy újraalkotás? És mit szólna hozzá Wolfgang Beltracchi?
Hogyan készül a reneszánsz sült csirke? Hogyan romlik el a kvantum? Hogyan hódít a western? Hogyan gyógyít a bánat? Megannyi kínzó kérdés, amire most végre megtudhatod a választ.
Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
A testi adottságokat és a viselkedésbeli jellegzetességeket egyaránt genetikai és környezeti hatások összessége alakítja, a végeredmény pedig, akárcsak a házi sütemény, egyedi lesz, magyarázza a videó- és podcastformában is elérhető Qubit Live-előadásában az ELTE Természettudományi Karának docense.
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.
Képes ugrálni, kúszni, mászni és csavarodni is. Lézerfénnyel működik.
A német-koreai filozófus legújabb magyarul megjelent könyvében már megint a modern társadalmat ostorozza – ezúttal azért, mert a mai világ a fájdalomcsillapítás lázában ég, és eközben nemcsak a halált, hanem az életet is szem elől veszíti.
Farkas Róbert űrhajós gyerekkönyve, Stephen Fry szórakoztató történelemleckéje, Byung-Chul Han értekezése a Facebookról és a szépségről és Érdi Péter rangsorokról írt kötete a Qubit év végi rangsorában.
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.