Modern kori hamisítványok lennének a világhírű agyagszobrok? Ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de amit ma terrakotta hadseregként ismerünk, az nem pusztán ókori lelet, hanem egy hosszú 20. századi folyamat eredménye, amelyben elválaszthatatlan a régészet, az ideológia és a látványos önreprezentáció.
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
Már ha nem jön közbe semmi. Elindult az élő közvetítés.
A kínai nagy fal északi részén feltárt tömegsírban legalább tizenhét kíméletlenül lemészárolt ember maradványaira bukkantak, de csak mostanra sikerült megfejteni, hogy kínaiak vagy ázsiai hunok voltak-e az áldozatok.
Mióta vannak hírek, vannak álhírek is, és mióta vannak alkotások, hamisítják őket. A Valódi hamisítvány című kiállítás a történelem meghatározó csúsztatásait, hazugságait és füllentéseit mutatja be a római kortól a mai post-truth világig.
Han Kang Szöulban fogadta az Akadémia hívását, a közvetítés szerint épp egy teljesen átlagos napja volt.
A technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.
A 24 cédulából álló leletegyüttes szimbólumai megegyeznek az ókori Kínában kidolgozott időszámítási rendszerben használtakkal.
A modern világban nem lehet boldognak lenni. Ebben a világban már nincs szerelem, szépség és fájdalom sem; nincs semmi, ami megmenthetné az embert az elkerülhetetlen kiégéstől – írja a koreai-német filozófus magyarul frissen megjelent könyvében.
A 21. század elején elérkeztünk arra a pontra, hogy a mesterséges intelligencia festménye megnyert egy képzőművészeti versenyt. Hamisítás ez, vagy újraalkotás? És mit szólna hozzá Wolfgang Beltracchi?
Hogyan készül a reneszánsz sült csirke? Hogyan romlik el a kvantum? Hogyan hódít a western? Hogyan gyógyít a bánat? Megannyi kínzó kérdés, amire most végre megtudhatod a választ.
Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
A testi adottságokat és a viselkedésbeli jellegzetességeket egyaránt genetikai és környezeti hatások összessége alakítja, a végeredmény pedig, akárcsak a házi sütemény, egyedi lesz, magyarázza a videó- és podcastformában is elérhető Qubit Live-előadásában az ELTE Természettudományi Karának docense.
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.