Látszólag kezdett révbe érni a léghajóalapú internetszolgáltatás, de az Alphabet mégis felszámolta a kilenc éve indult projektet. Ezek után kérdéses, az ingyennetre lehet-e fenntartható üzleti modellt építeni.
Ha egy filozófust vagy egy társadalomtudóst kérdezünk, nyilván igennel válaszol a kérdésre, hiszen az internet jó dolog, a szólásszabadság még jobb, az alapvető emberi jogok meg a lehető legjobbak. Csakhogy az ingyennet biztosítása állami szerepvállalás nélkül lehetetlennek tűnik: a számítástudományi szakértők és a technológiai cégek nem azt nézik, hogy kinek mi jár alanyi jogon, hanem azt, hogy mi jövedelmező és mi megvalósítható.