A Rubik-kocka mellett az egyik leghíresebb magyar találmánynak számító Gömböc az első ismert olyan homogén, konvex test, amelynek egy stabil és egy instabil, vagyis összesen két egyensúlyi pontja van. Ez azt jelenti, hogy a Gömböc, sajátos formája miatt, mindig a stabil egyensúlyi pontjába billen vissza, függetlenül attól, hogyan tették le.

Ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test bizonyítottan nem létezik a világon. A Gömböc feltalálója két magyar építészmérnök, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, akik több mint 10 éves kitartó kutatás után találtak rá a Gömböc formájára. A felfedezés bizonyította Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus korábbi sejtését a Gömböc létezéséről.

A szobor hossza állítólag tisztelgés Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus munkássága előtt, aki megjósolta a Gömböc létezését. A Corvin Sétányon felállított Gömböc a hő hatására olyan mértékben tágul, hogy 97 Fahrenheit foknál (36 Celsius foknál) éri el a 4851 milliméteres hosszát – ez a bizonyos 97-es szám arra az úgynevezett extaktikus számra utal, amelyet az orosz tudós a Gömböc-elmélet kidolgozásánál felhasznált.

Az élettelen természetben, például a folyami kavicsok esetében a kopással létrejövő alakfejlődés elméleti végső, bár elérhetetlen célja a Gömböc-forma. Az élő természetben az evolúció is létre tud hozni a Gömböchöz közeli formákat, ilyen például az indiai csillagteknős páncélja.

„A Vlagyimir Igorevics Arnold ötlete alapján megvalósított Gömböc segített megtalálni azokat a matematikai modelleket, amelyek értelmében a kopás során minden test a Gömböc felé törekszik, ekkor ugyanis csökken az egyensúlyi helyzetek száma. A fejlődésben azonban a testek szinte mindig megrekednek, és egyfajta tökéletlen Gömböcként fejezik be létüket. Kiváló példa erre a közelmúltban megfigyelt csillagközi aszteroida, melynek bizarr alakját a Gömböcből származtatott matematikai elmélet segített megmagyarázni” – vallja Domokos Gábor, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoportjának vezetője, a Gömböc társalkotója.

A rozsdamentes, gyöngyszórt krómacél héjú, több mint 40 ezer liter térfogatú alkotást a Futureal-csoport megbízásából, Zalavári József művészeti vezetésével a Direct Line Kft. építette a Gömböc felfedezőivel szoros együttműködésben.

A közönség az eddigi legnagyobb, 2,5 méter magas Gömböc-szobrot a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjában láthatta. Az akár online is beszerezhető Gömböc formája számos külföldi és hazai művész képzeletét megmozgatta. A kortárs angol szobrász Ryan Gander több alkotását is a Gömböc formája ihlette, a Herendi Porcelánmanufaktúra pedig mozgó térplasztikaként valósította meg a porcelán Gömböcöt.