Okosvírust uszítottak az agyrákra, az eredmény biztató

Vírussal mentek rá az agydaganatra a Texasi Egyetem kutatói. Más kezelési módokra nem reagáló vagy műtét után kiújuló agydaganatos betegek túlélési esélyeit sikerült a genetikailag módosított patogénnel jelentősen növelniük. A kórokozót közvetlenül az agytumorba fecskendezték, de előtte úgy módosították, hogy csak a tumorsejteket támadja, és azokban addig szaporodjon, míg végül meg nem ölik azokat.

A vírusfertőzés egyúttal a szervezet védekezőrendszerét is támadásra ösztönözte. Azzal, hogy az agytumor környékén gyulladásos folyamatokat indított el, és elpuszította a tumorsejtek egy részét, felkeltette azoknak az immunsejteknek a figyelmét is, amelyek elől a ráksejtek mindaddig – különféle molekuláris technikákkal – sikeresen elrejtőztek. Az egyelőre csak DNX-2401 névre hallgató vírusok által felpiszkált fehérvérsejtek egyetlen hónap alatt elvégezték a piszkos munkát. A szervezet immunrendszerét aktiváló immunterápiát számos daganattípus, egyebek mellett emlő- és tüdőrák, vesedaganatok, valamint melanóma kezelésére is próbálják bevetni.

A Juan Fueyo neuroonkológus vezette orvosok 25 glioblasztómában szenvedő betegbe fecskendeztek egyetlen adag módosított vírust. A glioblasztóma az agytumorok egyik leggyakoribb és legsúlyosabb formája. A betegek átlagos túlélési esélye alig több, mint fél év, és a diagnózist követő ötödik évet a hagyományos kezelési módok mellett az érintetteknek legfeljebb az 5 százaléka éli túl. A vírussal kezelt betegek a diagnózist követően még átlagosan 9,5 hónapig, hárman pedig, vagyis a kísérleti alanyok 12 százaléka még közel öt év múlva is élt. Utóbbiak betegségének ráadásul 3-3,5 évig nyoma sem volt. A betegek háromnegyedének az agyában jelentősen zsugorodott a daganat, a leghosszabb ideig tünetmentesek tumorsejtjeinek a 95 százaléka pusztult el.

Bukott már el célzott terápia

Az eredményeket azért nem árt óvatosan kezelni. Négy évvel ezelőtt a svéd Karolinska Intézet kutatói az egyik legrangosabb orvosi folyóirat, a Cell hasábjain cikkeztek egy általuk fejlesztett módszerről, amelynek segítségével glioblasztóma-sejteket „robbantottak fel” úgy, hogy a környező ép sejteknek semmi bajuk nem esett. „A hatóanyag lekapcsolja a rákos sejt forgalomvezérlő képességét, amely azt szabályozza, hogy mi kerülhet át a sejtfalon. Az anyag hatására a sejtek elkezdenek megtelni mindenféle anyaggal, majd megtelnek és egyszerűen szétrobbannak” – adta hírül akkoriban sok más sajtóorgánum mellett az Index. Arról azonban már nem nagyon esett szó a világsajtóban, hogy tavaly a kutatócsoport a cikket visszavonta. Ezt azért látták szükségesnek, mert a hatóanyag finomításán dolgozó kutatók nemhogy további eredményeket nem értek el, de az eredeti adatokat sem tudták reprodukálni.