Hatalmas merülési világrekord: 32,2 percet töltött a víz alatt egy császárpingvin

A 122 centi magasra és 45 kilósra is megnövő, az Antarktikán honos császárpingvin (Aptenodytes forsteri) kétségtelenül a vizek császára, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely 2013-ban szerelt fel húsz állatot jeladó berendezéssel, hogy tanulmányozza mozgásukat. 

A tengerbiológusok maguk is meglepődtek azon, amit az adatok elemzésekor tapasztaltak: a megfigyeltek között volt olyan császárpingvin, ami az elmúlt öt évben 9000 kilométert tett meg, egy másik példány pedig 32,2 percet töltött a víz alatt, ami több mint 5 perccel meghaladja az eddigi 27,6 perces pingvinmerülési világrekordot.

Császárpingvin: képünk nem a világrekordert ábrázolja

A kutatók szerint a rekord egyszerre impressszív és titokzatos, különösen annak fényében, hogy egy császárpingvin fiziológiáját tekintve a tudomány jelenlegi állása szerint legfeljebb 8 percet tudhatna kényelmesen eltölteni a víz alatt, mielőtt végleg kifogy az oxigénből.

Öt év alatt több mint 96 ezer merülést rögzítettek a pingvinekre adott jeladók, amelyek közül a legtöbb fél évnél tovább működött. Az adatokból az is kiderül, hogy a császárpingvinek nap közben és szürkületben sokkal szívesebben merülnek a víz alá (óránként átlagosan 5,5, illetve 5,6 alkalommal), mint éjjel (óránként 0,4 merülés). A kutatók azt remélik, hogy a begyújtött információkból választ kapnak arra a kérdésre, hogyan alkalmazkodnak a császárpingvinek az éghajlatváltozáshoz.

A víz alatti tartózkodás időtartamát tekintve egyébként az ember nem sokkal, mindössze 8 perccel marad el a császárpingvintől: az emberi rekordot a Guinness szerint a spanyol Aleix Segura Vendrell tartja, 24 perc 3,45 másodperccel.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.