Végre összeállították a legnépszerűbb mémek tudományos rangsorát
Tudományos bizonyítékot nyert, hogy Donald Trump az internet kedvence. Legalábbis 2016 közepétől egy éven át biztosan ő volt. Európai szociológusok, adattudósok és internetkutatók tavaly júliusig egy éven át monitoroztak négy mémekben bővelkedő fórumot. Ki akarták deríteni, mely közösségek milyen mémeket osztanak meg a legtöbbször, melyek lesznek kevésbé népszerűek, és miért.
Ezek például nagyon népszerűek voltak:
Kutatásukhoz nagyon különböző internetes oldalakat kerestek. A legkevésbé kártékony, jó eséllyel senkit sem sértő mémeket a leginkább mainstreamnek számító Twitteren lehetett olvasgatni, míg a főként szélsőjobboldali érzelműek által látogatott /pol/, vagyis „politically incorrect” fórumon hemzsegnek a szexista, rasszista és homofób jellegű bejegyzések. A politikai korrektség mentén meghatározott képzeletbeli vonalon a kettő között helyezkedik el a kutatók által vizsgált Reddit és Gab fórum.
Noha minden fórumon Donald Trump vitte a prímet, a különbségekre csak a második helyezésig kellett várni. Míg a Twitteren Barack Obama, a /pol/ rajongói körében Adolf Hitler állt a dobogó második helyén. Utóbbi fórumon a volt elnök be se fért az első tízbe, míg minden nácik atyja azért a Twitteren is becsúszott az első tízbe.
Az úgynevezett alternatív szélsőjobboldali mozgalom kabalafigurájaként elhíresült Pepe, a szomorú béka mind a négy fórumon az első húsz legnépszerűbb fiktív karakter közé került. A fórumokon megjelenő mémek amúgy is jelentős átfedésben vannak egymással. A /pol/ által népszerűsített gegek 4 százaléka a Redditen, 3 százaléka pedig a Twitteren is szerepelt.
A memetika alapjait Az önző gén című 1976-os kötetében alapozta meg Richard Dawkins brit evolúciós biológus a genetika mintájára. Eszerint a mém a társadalmi-kulturális ötletek, szimbólumok vagy gyakorlatok alapegysége. Írott, hangzó vagy vizuális formában, például gesztusok, mimika, rituális mozdulatok formájában jut el a közösség egyik tagjától a másikig. Kulturális jelenségeket, témákat, jelentéstartalmakat közvetít.
A most megjelent tanulmány vezető szerzője, Savvas Zannettou, a Ciprusi Műszaki Egyetem PhD-hallgatója szerint „a mémeket érdemes nagyon komolyan venni. Azokat ugyanis arra használják, hogy az információból fegyvert gyártsanak, amivel aztán manipulálni lehet a közvéleményt."