A közel egymillió Amerikában tanuló diákot érintő eredeti verdikt szerint a külföldi egyetemistáknak el kellett volna hagyniuk az Egyesült Államokat, ha nem iratkoznak át egy személyes oktatást folytató intézménybe.
Az amerikai elnök új rendelete értelmében a kutatók, az egyetemi oktatók, az orvosok, valamint a techcégek dolgozóinak jelentős része az év végéig nem léphet be az Egyesült Államok területére. Trump az amerikai munkaerőt részesítené előnyben, de ezzel a jelentős részben bevándorlókra épülő gazdaságot veszélyezteti.
Az USA elnöke pénteken jelentette be, hogy azonnal és véglegesen megszünteti az egészségügyi világszervezet finanszírozását.
Két ausztrál szatirikus oldal dobta be magát a közösségi média tartalomszabályozásáról szóló vitába. Az egyik cikk az elhunyt, a másik a gyerekmolesztáló Zuckerbergről szól. Mindkét cikk szabadon terjed a Facebookon és a Twitteren.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A Foxnak nyilatkozó Facebook-alapító szerint a közösségi oldalaknak „nem kell az igazság bajnokait játszaniuk”. A slusszpoént a Twitteren kijavított Trump mondhatja ki, aki a közösségi oldalakat szabályozó nagy elnöki rendelettel készül előrukkolni csütörtökön.
Robert Redfield nem győzi hangsúlyozni, milyen krízist hozhat az influenzaszezonnal együtt érkező újabb koronavírus-hullám, miközben a Fehér Ház az általa vezetett CDC-t hibáztatja a járvány alakulásáért.
Egyre emelkedik a regisztrált koronavírusos esetek száma Brazíliában, Jair Bolsonaro elnök viszont a demokrácia diadalaként ünnepli, hogy az emberek nem tartják be a járványügyi korlátozásokat.
Az amerikai elnök egyszerű képletet alkotott: a vírus bekerül a testbe, a fertőtlenítő megöli a vírust, tehát a fertőtlenítőt be kell vinni a testbe. Ki ne próbáld otthon!
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Az USA védelmi minisztériuma visszavonna egy 2014-es moratóriumot, hogy újra bevethesse a taposóaknákat a világ bármely pontján. Az évente több ezer civil halálát okozó aknák tiltásáról szóló ottawai egyezményt 164 ország írta alá 1997-ben.
A kormányzat döntése több millió kilométernyi folyót, csatornát, patakot és mocsárvidéket érint, és az amerikaiak egyharmada által használt ivóvíz forrásainak tisztasága kerül veszélybe. Cserébe jól jár az építő-, a gáz- és az olajipar.
A davosi Világgazdasági Fórumon idén vált igazi slágertémává a klímaváltozás, kihirdették az egybillió fa kezdeményezést. Az amerikai elnök és Greta Thunberg svéd klímaaktivista is a tőle elvárhatókat mondta, a környékbeli hegyekben klímaaktivisták sátoroznak a hidegben, és még az is felmerült, hogy vízvezeték-szerelőnek álcázott orosz kémek próbálták bepoloskázni a találkozó helyszínét.
„Ez volt az első alkalom, hogy egy nő elhagyta az űrállomást” – mondta az amerikai elnök élő egyenesben, pedig ez már 1984-ben megtörtént. A közös női űrséta résztvevőinek egyike ki is javította Trumpot.
Az Egyesült Államok évek óta görgeti a tartozásait, pedig az ENSZ költségvetésének 22 százalékáért felel. Új embereket már így sem tud felvenni a szervezet, de most a meglévő stáb fizetése is veszélybe került.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
Donald Trump egy lépéssel közelebb került álmához, hogy ő legyen az első űrhadsereg főparancsnoka.
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
Az állam vezetői titokban megegyeztek a BMW-vel, a Forddal, a Hondával és a Volkswagennel arról, hogy ha a szövetségi kormány tényleg elveszi az önrendelkezési jogot Kaliforniától, a gyártók önként vállalják a jelenlegi kibocsátási normák fenntartását.
„A liberális papír szívószálak nem működnek. ÁLLJ TRUMP ELNÖK MELLÉ, és vegyél egy csomag újrahasznosítható szívószálat még ma!” – hirdeti a webshop, a rajongók pedig ezt a trollkodást is imádják, három nap alatt már 140 ezer darab fogyott belőle.
A bevándorló gyerekeknek a célországban lakókénál alacsonyabb az önértékelésük, gyakrabban szenvednek depressziótól, hajlamosabbak az alkohol- és drogfogyasztásra, és gyakrabban bántalmazzák őket a kortársaik. Azoknak sem könnyebb a dolguk, akiknek szülei elvándorolnak, őket pedig hátrahagyják az anyaországban.
Beindult a szómágia az amerikai energiaügyi kormányzatban.
Trump vámjai az Apple kínai beszállítóit büntetik, Kína viszontvámjai pedig az Apple-részvényeket gyengítik, így a drágább iPhone-ok miatt a vásárlók mindenképpen pórul járnak a nagyhatalmak kereskedelmi háborújában.
Évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a Huaweit az Egyesült Államokban, miközben semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az valóban kémkedne a kínai államnak. A Google tiltása miatt saját lábra kell állnia a cégnek, de szakértők szerint erre még nem áll készen. Akik Huawei-készüléket használnak, azért ne aggódjanak.
Január 7-én, hétfőn váratlanul benyújtotta lemondását Jim Yong Kim, a Világbank elnöke. A magánéleti okokkal indokolt döntés hátterében Donald Trump gazdaságpolitikája állhat.
Több mint egy év után ismét személyesen találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök, és működött köztük a kémia. A befektetők egy időre megkönnyebbülhetnek, de ma még hiba lenne azt mondani, hogy véget ért a háború a két nagyhatalom között.
Egyre többet látunk egymás családfájából, és 10-15 éven belül akár a genetikai alapú „Facebook” kora is eljöhet. Addig is összegyűjtöttük az összes eddigi amerikai elnök összes nagyszülőjének származását.
Jonas Staal holland művész projektje Donald Trump volt főtanácsadójának három évtizedet lefedő munkásságán keresztül elemzi, milyen szerepe volt a propagandaművészetnek abban, hogy a trumpi populizmus politikai valósággá váljon.
A Csillagok háborúját idézik az amerikai kormány tervei a különálló űrhaderő felállításáról, ami végül akár Trump újraválasztásában is nagy szerepet játszhat.
Egy 2009-es felmentés tette lehetővé, hogy az amerikai állam sokkal szigorúbb klímavédelmi szabályokat alkosson, mint amelyek az USA-ban érvényesek. A Trump-kormány most véget vetne ennek.
Keress csak rá arra a szóra, hogy idiot!
Mélyebbre ásták lövészárkaikat a Kína és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háború résztvevői. Augusztustól újabb vámok jönnek.
Nem akar enyhülni a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültség: a kínai befektetők, akik eddig rengeteg pénzt pumpáltak az amerikai gazdaságba, most hátat fordítottak neki. Hét éve nem volt ilyen alacsony a kínaiak befektetési kedve az USA-ban.
Úgy tűnik, az amerikai elnöknek sikerül elérnie, hogy az USA és Kanada boldog kereskedelmi partnerekből ádáz ellenségekké váljanak. Bojkott ide vagy oda, a floridai narancslevet, az ohiói fűnyírót és a tennesse-i whiskyt nehéz lesz kanadai termékekkel helyettesíteni.
Hogyan forgatja fel a G7-csúcstalálkozón Donald Trump a hatalmi felállást egy szék segítségével, és hogyan nyeri meg a nézők szimpátiáját a japán főtitkár?
Míg a tüntetők síró Trudeau-val és zászlóégetéssel melegítettek a találkozóra, a G7 tagjai megkezdték a nyilatkozatháborút. Trumpot a védővámjai miatt akár ki is szoríthatják a G7-tagok együttműködéséből.
Trump minden fórumon a legkedveltebb mémalap, de Pepe az alt-right béka is jól teljesít. Új szakaszába lépett a mémkutatás: longitudinális vizsgálattal próbálták kideríteni, mely karakterek szolgáltatják a legtöbb viccalapot az interneten.
Az amerikai elnök Kína után az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra is kiterjesztette az acél- és alumíniumimport csökkentését célzó vámtarifáit. Mindennek az amerikai gazdaság láthatja kárát.
A Boeing, a Caterpillar, a Deer és a 3M részvényei is szárnyalni kezdtek a tőzsdén, miután a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Kínával szembeni büntetőszankciókat. A védővámok oltalmát élvező amerikai acélipar viszont máris bukott a fegyverszüneten.
Az amerikai elnök 2025-től szüntetné meg az ISS szövetségi finanszírozását, hogy a Hold- és Mars-missziókra több pénz jusson, de abban minden szakértő egyetért, hogy ez csak aprópénzt jelentene egy fontos kutatóállomás feladásához képest.
A 16 legnagyobb amerikai technológiai cég bevételeinek közel negyede származik Kínából. A legtöbbet az Apple és az Intel bukja az elnök által bejelentett, a kínai importot sújtó büntetővámokkal.
Donald Trump csütörtökön aláírta a Kínát büntető vámtarifákat, válaszul Kína bejelentette: 15-25 százalékos vámot vet ki az amerikai gyömölcsre, borra és sertéshúsra.
Miközben Donald Trump csütörtökön súlyos védővámokat jelentett be, Chilében aláírták a TPP egyezményt. A csatlakozó országok célja épp a vámtarifák drasztikus csökkentése, a globális kereskedelem élénkítése.
A milliárdosok listáját az elmúlt 24 évből 18-ban vezette a Microsoft-alapító. Csányi Sándor a világ 2000 leggazdagabb embere közé került, Donald Trump viszont 222 helyet zuhant a rangsorban.
Ha ettől nem szűnnek meg az iskolai lövöldözések, akkor semmitől. A hírhedt fegyverpárti szervezet, az NRA a Trumppal folytatott Fehér Ház-i találkozó után közölte: az elnök nem akar változtatni a fegyvertartás szabályain.
Az amerikai elnök 25 százalékos vámmal sújtaná az import acélt, 10 százalékossal az alumíniumot. A japán tőzsde zuhan, az EU tiltakozik. Még a Fehér Házban sem értik, hogy ez mire jó.
„Befejeztük a harcot az amerikai energia ellen, befejeztük a harcot a gyönyörű, tiszta szén ellen” – jelentette ki az amerikai elnök.
Több mint egy tucat amerikai kutató munkáját is finanszírozza a francia elnök által kezdeményezett 70 millió dolláros ösztöndíjprogram.
A Washinton Post kalkulátora szerint a középosztályba egyes amerikai településeken akár 42 ezer dollár jövedelemmel is tartozhat valaki, máshol viszont 120 ezer is kevés ehhez. De mi az a középosztály, és mi kell a klubba való belépéshez?
Donald Trump szerint az új Fed elnök erős, elkötelezett és okos. Óvatos kamatemelés és a szigorú pénzügyi szabályozás enyhítése várható az USA-ban.