Az űrbéli rakétavédelmi rendszer több száz észlelő és támadó műholdból állna. Az aranykupolát a Reuters információi szerint három, az új kormányzathoz közel álló vállalat építené meg.
A kínai propaganda vezércikkben reagált az amerikai elnök vámháborús fenyegetéseire. Azt írják, nevetséges az amerikaiak áldozati pozíciója, hiszen egészen idáig „ingyen utaztak a globalizáció vonatán”.
Trump kedden szénbányászok előtt elrendelte az amerikai szénkitermelés felgyorsítását és annak vizsgálatát, hogy a fosszilis energiaforrás képes lehet-e mesterséges intelligencia modelleket futtató adatközpontok energiaellátására.
Az Elon Muskkal jó viszonyt ápoló Isaacman szerdai szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy a NASA fő prioritása a Mars lesz, de folytatják az Artemis-holdprogramot is, ami jövőre juttathat először űrhajósokat az égitest közelébe.
Miután Donald Trump 104 százalékos büntetővámot szabott ki a kínai termékekre, Kína 84 százalékos vámmal válaszolt. Az internetezők meg azzal, hogy a ruhagyárban izzadó és telefont bütykölő amerikaiakról gyártottak virális videót.
Európában felgyorsult a verebek pusztulása: az elmúlt 50 évben megfeleződött a populációjuk. Pedig nem is olyan régen még Budapest is tele volt velük, és Herman Ottó sem tudta elképzelni nélkülük az emberlakta helyeket. Mi történt? Tényleg közeleg a csendes tavasz?
Donald Trump amerikai elnök szerdán globális vámháborút indított, köztük egy csak pingvinek által lakott sziget ellen. Közösségi média felhasználóknak rögtön gyanús lett, hogy a vámok indoklásában szereplő formula a chatbotok által megadottra emlékeztet.
A legrangosabb amerikai tudományos szervezet tagságának több mint negyede szólalt fel a kormányzat tudományellenes politikája, a megszorítások és leépítések ellen.
Kína felemelkedésével véget ért az egypólusú világrend, ezért az Egyesült Államoknak új stratégiára volt szüksége, ami nagyobb tehermegosztással jár a szövetségesek között. Zeöld Zsombor szerint ez nem meglepő, de a változások üteme sokkolta Európát.
Korábban már elismerte bűnösségét a Boeing, de most abban bíznak, hogy Donald Trump igazságügyi minisztériuma enyhébb megközelítést alkalmaz majd, és a cég jobban jön ki a tragikus balesetek nyomán indult szövevényes eljárásból.
Az Európában fejlesztett rakéta tesztrepülése jóval több, mint egyszerű rakétaindítás: a Spectrum nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kontinens versenyképessé váljon a világűrben, ahol most az USA-é a vezető szerep.
Miközben Donald Trump jobbkezeként láncfűrésszel esett neki a bürokráciának, Musknak kevés ideje marad a Teslával foglalkozni, így a lángoló autók látványa mellett ő is kapkodva figyeli, ahogy zuhan a cég értéke.
„Nincs semmi más a világon, ami a nyomába érhetne” – mondta az amerikai elnök az új lopakodóról, amelynek F–47 típusjelzése megegyezik második elnöki ciklusának számával. Kérdés, hogy a Boeing által gyártott gép még időben érkezik-e.
Nemrég még Donald Trump amerikai elnök is panaszkodott a Boeingre, amely a 737 Max botránya óta történetének egyik legnagyobb válságát éli. Az Airbus részben azért nem jutott erre a sorsra, mert Európában jobb az iparág szabályozása.
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.