Úgy szaporodnak a tengeri csillagok, mintha nem lenne holnap, csak hogy ki ne haljanak

Rendkívül hatékony megoldást találtak a saját megmentésükre a tengeri csillagok Kaliforniában. A partokon apály idején a fövenyt elborító lila és narancs színű élőlények öt évvel ezelőtt még milliószámra hullottak el. Akkor kiderítették, hogy szervezetüket egy rejtélyes, addig ismeretlen patogén támadta meg. 2012 és 2015 között a tengeri csillagok négyötöde elhullott.

Azóta újra benépesítették a Csendes-óceán partmenti szakaszait, nagyjából újra ugyanannyi van belőlük, mint 2012 előtt: állományuk 75 százalékkal nőtt.

A tengerbiológusok ezt addig nem értették, amíg meg nem vizsgálták a csillagok genetikai állományát. Kisült, hogy a tüskésbőrűek fogták magukat, és létrehoztak a saját szervezetükben egy olyan genetikai mutációt, amely ellenállóvá tette a szervezetüket az őket tizedelő rejtélyes baktériummal szemben.

A legfurcsább az egészben az, hogy a mutációnak korábban nyoma sem volt, a legritkább esetben sem fordult elő. A túlélést biztosító genetikai variáns a kataklizma után, vagyis alig egy-két év alatt alakult ki és terjedt el a csillagok között.

Michael Dawson tengerbiológus szerint az egészben az a leginkább meglepő, hogy mindezzel tengeri élőlények rukkoltak elő. Szárazföldön megfigyeltek már hasonlót, de a vízi élőlények genetikai adaptációját mindeddig lassabbnak vélték a kutatók.