A tünetmentes infekció kockázatára az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legfrissebb heti jelentése hívja fel a figyelmet.
A tinédzser novemberben került kórházba, ahol ECMO eljárással és antivirális gyógyszerekkel kezelték. Az Egyesült Államok, ahol tavaly több mint 60 megbetegedést okozott a H5N1, közben milliószámra kezdett el madárinfluenza-vakcinákat felhalmozni, és jelentős pénzeket fordít a vírus elleni védekezésre.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
Egy nemzetközi kutatócsoport 16 faj 56 egyedének sejtjeit vizsgálva összefüggést talált a mutációk kialakulásának üteme és a várható élettartam között.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Világszerte több kutatócsoport várja azok jelentkezését, akik heteken át egy ágyban aludtak súlyos tüneteket produkáló Covid-betegekkel, mégsem fertőződtek meg.
Bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is a C.1.2 változat, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására.
Egy cambridge-i kutatás szerint egyre több diftériás megbetegedést regisztrálnak a világon, a megbetegedést okozó baktérium mutálódik is, és már több antibiotikumnak is ellenáll. A bajt csak tetézi, hogy a torokgyík elleni védőoltások a COVID miatt sok helyen elmaradtak, így könnyebben terjed a betegség.
A dél-afrikai mutáció ellenállóbb a védőoltásokkal szemben. A jelenlétét több uniós tagállamban kimutatták, és bár Magyarországot eddig elkerülte, a Neumann Labs egy tesztben kimutatta a veszélyes variánst.
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.