Egy nemzetközi kutatócsoport 16 faj 56 egyedének sejtjeit vizsgálva összefüggést talált a mutációk kialakulásának üteme és a várható élettartam között.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Világszerte több kutatócsoport várja azok jelentkezését, akik heteken át egy ágyban aludtak súlyos tüneteket produkáló Covid-betegekkel, mégsem fertőződtek meg.
Bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is a C.1.2 változat, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására.
Egy cambridge-i kutatás szerint egyre több diftériás megbetegedést regisztrálnak a világon, a megbetegedést okozó baktérium mutálódik is, és már több antibiotikumnak is ellenáll. A bajt csak tetézi, hogy a torokgyík elleni védőoltások a COVID miatt sok helyen elmaradtak, így könnyebben terjed a betegség.
A dél-afrikai mutáció ellenállóbb a védőoltásokkal szemben. A jelenlétét több uniós tagállamban kimutatták, és bár Magyarországot eddig elkerülte, a Neumann Labs egy tesztben kimutatta a veszélyes variánst.
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.
Az új koronavírus B.1.1.7 variánsának mutációja ellen a rendelkezésre álló nyugati vakcinák továbbra is hatásosak, állítják a kutatók.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
Anglia dél-keleti részén alig egy hete azonosították a SARS-CoV-2 új, a korábbiaknál fertőzőbb változatát. Az új megbetegedések 60 százalékáért felelősnek tartott variáns miatt a brit kormány szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezetett be, Európa pedig bezárta kapuit.
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
A még nem ellenőrzött tanulmányban az Egyesült Államokban, Kínában, Spanyolországban, Brazíliában, Ausztráliában, Finnországban, Indiában, Olaszországban, Nepálban, Dél-Koreában és Svédországban izolált vírusok genomjait elemezték, összehasonlítva őket a két évtizede járványt okozó ázsiai SARS-CoV genomszekvenciáival.
Saját genetikai kódjuk átírásával védekeznek a tengeri csillagok a kihalás ellen Kalifornia partjainál.