A magyar állam megint elvert 13 milliárdot a mogyoródi cirkuszra
2017-ben is emelkedett a Hungaroring Sport Zrt. állami támogatása, így már 13,3 milliárd forintot tett ki – derül ki a társaság beszámolójából. Ez egyben azt is jelenti, hogy hét év alatt több mint a két és félszeresére emelkedett annak ára, hogy minden évben F1-es futamot és Red Bull Air Race-t rendezzenek Magyarországon.
Első ránézésre jól gazdálkodott 2017-ben a Hungaroring Sport Zrt., hiszen az állami tulajdonú társaság árbevétele az egy évvel korábbi 4,9 milliárd forintról 5,8 milliárdra emelkedett, emellett az egyéb bevételek összege is megugrott 12,7 milliárdról 13,3 milliárdra. Ilyen feltételek mellett a cég 39 millió forintos adózott eredményt ért el. Vagyis ha azt vesszük, akkor a 2016-os 17,6 milliárd forint után 19,1 milliárdból gazdálkodhatott a cég, ami érezhető növekedés.
Ha azonban kicsit tüzetesebben megvizsgáljuk a Hungaroring beszámolóját, akkor már nem ilyen rózsás a kép. Az rögtön árulkodó, hogy a költségvetés kétharmada egyéb bevételekből jött össze, ez világosan látszik az alábbi grafikonon:
Az „egyéb bevételek” az adófizetőktől jönnek
Az egyéb bevétel tetemes részét a vissza nem térítendő állami támogatás tette ki, amire azért volt szükség, mert a bevételek egyébként nem fedezték volna a kiadásokat. De mire költ ennyit a Hungaroring? Természetesen a versenyekre: az anyagi jellegű ráfordítások 17,5 milliárd forintot tettek ki, amiből 11,2 milliárd a rendezői jogdíj volt. Ez egyébként csökkenést jelentett a 2016-os 11,6 milliárdhoz képest. Pedig a Forma-1-es jogdíj évről évre emelkedik, a hírek szeriont 2026-ig évente 5 százalékkal. Vagyis a csökkenés csak úgy jöhetett össze, hogy más rendezvények (Nagy futam, WTCC, Red Bull Air Race) jogdíja esett vissza. Egy korábbi kormányhatározat szerint csak az F1-ért tíz év alatt 146 milliárd forintot fizet Magyarország a jogtulajdonosoknak.
A rendezői jogdíjak mellett elment 1,6 milliárd forint a tévéközvetítések jogdíjaira is, illetve több mint 800 milliót költött a cég program- és rendezvényszervezésre is, illetve meghaladta a 400 milliót a jegyértékesítés jutaléka például.
Nem tud nyereséges lenni. Akkor megéri?
Vagyis önmagában valószínűleg nem lehetne nyereségesen megrendezni évről évre a Magyar Nagydíjat, hiszen a több mint 10 milliárdos állami támogatás nélkül a bevételek nem fedeznék a kiadásokat. Az állam szempontjából a kérdés az, hogy ez az összeg megéri-e a befektetést. A mogyoródi versenynek egyrészt vannak közvetlen hasznai, mint például a turizmus élénkítése, illetve vannak nehezebben megfogható és számszerűsíthető előnyök, mint az országimázs, illetve Budapest és Magyarország reklámozása. A közvetlen hatásokról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége készített egy felmérést még 2014-ben, eszerint a legtöbb válaszoló szálloda 90 százalék feletti kihasználtsággal futott a három nap alatt. Érdekesség még a felmérés megállapításai közül, hogy a foglalások döntő része az utolsó napokban érkezett, illetve nőtt az egyéni utasok részaránya a szervezett utakkal szemben.
Egy másik, 2012-es felmérés szerint a Magyar Nagydíj ideje alatt 223 ezren keresték fel a Hungaroringet, 85 százalékuk külföldi volt. Ezek a külföldiek mintegy 150 ezer vendégéjszakát töltöttek el a budapesti szállodákban.