Már Gibraltárnál jár Mária, a magyar darázsölyv
Mária napján fogták be, így aztán Máriának nevezték el azt a tojó darázsölyvet (Pernis apivorus), amelynek vonulását a műholdas jeladónak és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának köszönhetően élőben lehet követni.
Az MME közleménye szerint a leginkább az egerészölyvhöz hasonlító darázsölyv „világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Zsákmányát nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek jelentik, amelyek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg.
Az akár több ezernyi, veszélyes méreggel rendelkező és támadékony rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége okán a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon: a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába”.
A hazai állományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt csak a fajnak, így eddig csak az volt tudható, hogy a Magyarországról induló példányok a Mediterráneum középső részén vonulnak, telelőterületük pedig Közép-Afrikában van. Az első műholdas jeladó 2014-ben került fel egy hím darázsölyvre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából, a NAT-NET-DUNA/DUNAJ projekt keretében, Lipót térségében.
A településről Lipótnak elnevezett madár új információkat szolgáltatott a fajról. Ősszel ugyanis nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati útvonalon repült négy éven át ugyan oda: Északnyugat-Kamerunba. Tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül tért vissza.
A most megjelölt Mária augusztus 9-e után még három napig a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. Innen indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan Lipót útvonalát másolva haladt nyugat-délnyugati irányban – az MME feltételezése szerint a Gibraltári-szoros felé. Az érdeklődők ezen a linken követhetik nyomon Mária vándorútját.