A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF a Föld napján hívta fel a figyelmet a környezet- és klímavédelem fontosságára, az ekkor megfogalmazott nyílt levelet azóta 180 civil szervezet is aláírta.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint az ember képtelen megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhat nekik.
A BirdLife International hétfőn megjelent Vörös Listája szerint az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya, elsősorban az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.
A csalétkekben és a tetemekben talált, növényvédőszerként több mint egy évtizede betiltott, rendkívül mérgező karbofurán koncentrációja a laboratóriumi eredmények szerint sokkolóan magas volt.
Hivatásos természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével negyedik hete zajlik a kutatás az áldozatok és a mérgezett csalétkek után, de a lista feltehetően még mindig nem teljes.
Ötven tetemet és 101 csalétket gyűjtöttek be a vadásztársaság területéről. Az ismeretlen elkövetők erős idegméreggel kezelték a csalétkeket, ami ilyen mennyiségben minden más állatra és az emberre is veszélyes.
A Kőrös-Maros Nemzeti Park területén megtalált fészakalj azért különleges, mert a világon eddig mindössze négy esetben jegyeztek fel ekkora létszámot, de négy fióka sikeres kirepülését még sohasem sikerült bizonyítani, így az elkövetkező hetekben kiderül, hogy születik-e ornitológiai világrekord.
Nem lehet elégszer elmondani: a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Tömegesen betegíti meg a madarakat, szennyezi a környezetet, ráadásul kedvez a patkányszaporulatnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatgyűjtése szerint az esetek közel 54 százalékát mindössze 3 madárfaj pusztulása teszi ki: az elmúlt egy évben160 fehér gólyát, 64 egerészölyvet és 50 vörös vércsét ért végzetes áramütés.
Magyarországon 1932 óta eddig csak egyszer, 2008-ban láttak barátkeselyűt, idén viszont mindjárt két példány is feltűnt. Az egyiket, amelyik jeladós volt, és Bulgáriából érkezett, a jelek szerint orvvadászok lőhették le valahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A hűvös idő miatt legalább két hetet csúszik a fecskék vonulása, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fészekrakás is nehezen indul: eltűntek az útszéli pocsolyák, kevés a sár, így pedig nehezen épülnek a fészkek. Mesterséges sárgyűjtők létesítésével segíthetünk a madaraknak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint úgy tűnik, hogy a városok magas épületei úgynevezett szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a varangyok és békák tavaszi mentésére hívja fel a figyelmet, ezek az állatok ugyanis gyakran esnek be a vízaknákba és a pincékbe, ahonnan aztán nem tudnak kijönni. Itt a tavasz, ideje a vízakna varangytalanításának!
Az evolúció még nem készítette fel az állatokat az ennyire stabil és tiszta tükörképekre, ezért akár végkimerülésig támadják vélt ellenfelüket. A madarakra ez veszélyes, az embernek pedig kellemetlen. Mit lehet tenni?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kéri a magyarokat, hogy még véletlenül se kezdjék nevelgetni a fészkekben talált a védett keleti sün kölyköket, de ne is gyújtsák fel az őszről maradt zöld hulladékot.
A nem megfelelő ütemezés miatt okoz évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémákat egy sor építési munkálat. Sokan azt sem tudják, hogy a fecskéket és denevéreket érintő épületmunkákat kötelező engedélyeztetni a természetvédelmi hatósággal.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazásán nyertes faj a kis őrgébicset és a sordélyt megelőzve végzett az első helyen.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenséget a madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása magyarázza.
Hogyan lehet az avarkupacokba bújt sünök megkínzása nélkül kitakarítani az őszi kertet? Mit tegyünk, ha sünt találunk az avarban? A Magyar Madártani Egyesület elmondja.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti Európai Madármegfigyelő Napok elnevezésű játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogós helyen sikerült végezni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület szakértői szerint gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirál, amely kifejezetten káros hatással van az állatvilágra.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
Szombaton fotózták le a dabasi gyurgyalagokkal vegyülő, Ázsiában és Észak-Afrikában honos madarat.
A négy éve felhelyezett jeladójának köszönhetően Eleven folyamatosan értékes adatokkal látja el a faj védelmével és vonulásával foglalkozó nemzetközi szalakótaprojekt kutatóit.
Április végén arab nyelvű videó érkezett az MME egyik projektjének Facebook-oldalára, amelyen elpusztult szalakótákat, köztük egy jeladós példányt pakolnak ki egy dobozból. Az esetről a szaúdi hatóságok is tudnak.
Több mint száz tonna mezei rágcsálót pusztítottak el az erdei fülesbaglyok az előző szezonban, csaknem másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A lakossági felmérés alapján az egyedszámuk is hasonlóan növekedett.
Az árvízvédelmi, illetve a vezetékhálózatok nyomvonalát biztosító fa- és bokorkivágások az őszi-téli hónapokban is elvégezhetők, amikor a természetvédelmi kockázat nem áll fenn – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Nagy lehet a kísértés, hogy a fűben kétségbeesetten csipogó kismadaraknak menedéket nyújtson az ember, de a fiókák életképtelenné, az emlőskölykök pedig valóban árvává válhatnak az emberi beavatkozás miatt.
A molnár- és füstifecskék sárból rakják a fészkeiket, a száraz idő miatt viszont az most hiánycikk. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezért mesterséges sárgyűjtő helyek létrehozását javasolja. Bárki segíthet, csak locsolni kell hozzá.
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
A tükörszennyezéshez még nem alkalmazkodó madarak ilyenkor akár napokig is támadhatják riválisnak vélt tükörképüket. De a probléma kezelhető, állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Magyarországon két szirti és négy fekete sast is megfigyeltek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében lezajlott országos sasleltár során.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság segítségét kéri, hogy pontosabb képet kapjon az év madara, az erdei fülesbagoly telelőhelyeiről és populációjáról.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 17. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását január 17-19. között.
A biodiverzitás szempontjából a mérges kígyó és a ragadozó madár is a legértékesebb fajok közé tartozik Magyarországon.
A magyar madártani egyesület munkatársai a Nógrád megyei község mellett, egy madárgyűrűző akcióban fogták be a szibériai tajgán fészkelő, Magyarország területe fölött rendkívül ritkán átrepülő madarat.
Minden kategóriában dobogós helyet értek el a magyar madarászok a hétvégén rendezett 26. Európai Madármegfigyelő Napokon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
Hűvös erdeink egzotikus megjelenésű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben.
A fokozottan védett gólyatöcs vonuló madár, Magyarországra március-áprilisban érkezik, és az elsők között áll tovább. A szikes tavak megfogyatkozása miatt került nehéz helyzetbe.
Az állami természetvédelmet irányító államtitkárság állományának felét érintő elbocsátások miatt írt nyílt levelet az agrárminiszternek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége 82 további civil szervezet támogatásával.
A befogása napjáról Máriának elnevezett tojó darázsölyv ezekben az órákban lépte át a francia-spanyol határt, hogy várhatóan augusztus utolsó napján Gibraltárnál keljen át Afrikába .
A magyar parlagi sasok védelmét díjazta idén az Európai Unió. A magyar erőfeszítések eredményeként a hazai parlagisas-állomány 150-ről 200 pár fölé emelkedhetett, ami az EU teljes állományának 25 százalékos növekedését jelenti!
A gigantikus, lomha tőrösdarázs hatékony lárvapusztító, csak nagyon ritkán bánt emlősállatot, ráadásul védett. Mégis gyakori áldozata a rovarirtásnak, mert összekeverik a valóban agresszív lódarázzsal. Igazságot a tőrösdarazsaknak!
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
Azért üthette el egy autó az idős parlagi sast, mert a táplálékláncba bekerült nagy mennyiségű ólomsörét miatt szaturnizmusban szenvedett.
Kikelési helyétől légvonalban 869 kilométerre találták meg a védett madár tetemét.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérésének összesítése. Döbbenetes eredmények!