A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület szakértői szerint gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirál, amely kifejezetten káros hatással van az állatvilágra.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
Szombaton fotózták le a dabasi gyurgyalagokkal vegyülő, Ázsiában és Észak-Afrikában honos madarat.
A négy éve felhelyezett jeladójának köszönhetően Eleven folyamatosan értékes adatokkal látja el a faj védelmével és vonulásával foglalkozó nemzetközi szalakótaprojekt kutatóit.
Április végén arab nyelvű videó érkezett az MME egyik projektjének Facebook-oldalára, amelyen elpusztult szalakótákat, köztük egy jeladós példányt pakolnak ki egy dobozból. Az esetről a szaúdi hatóságok is tudnak.
Több mint száz tonna mezei rágcsálót pusztítottak el az erdei fülesbaglyok az előző szezonban, csaknem másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A lakossági felmérés alapján az egyedszámuk is hasonlóan növekedett.
Az árvízvédelmi, illetve a vezetékhálózatok nyomvonalát biztosító fa- és bokorkivágások az őszi-téli hónapokban is elvégezhetők, amikor a természetvédelmi kockázat nem áll fenn – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Nagy lehet a kísértés, hogy a fűben kétségbeesetten csipogó kismadaraknak menedéket nyújtson az ember, de a fiókák életképtelenné, az emlőskölykök pedig valóban árvává válhatnak az emberi beavatkozás miatt.
A molnár- és füstifecskék sárból rakják a fészkeiket, a száraz idő miatt viszont az most hiánycikk. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezért mesterséges sárgyűjtő helyek létrehozását javasolja. Bárki segíthet, csak locsolni kell hozzá.
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
A tükörszennyezéshez még nem alkalmazkodó madarak ilyenkor akár napokig is támadhatják riválisnak vélt tükörképüket. De a probléma kezelhető, állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Magyarországon két szirti és négy fekete sast is megfigyeltek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében lezajlott országos sasleltár során.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság segítségét kéri, hogy pontosabb képet kapjon az év madara, az erdei fülesbagoly telelőhelyeiről és populációjáról.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 17. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását január 17-19. között.
A biodiverzitás szempontjából a mérges kígyó és a ragadozó madár is a legértékesebb fajok közé tartozik Magyarországon.
A magyar madártani egyesület munkatársai a Nógrád megyei község mellett, egy madárgyűrűző akcióban fogták be a szibériai tajgán fészkelő, Magyarország területe fölött rendkívül ritkán átrepülő madarat.
Minden kategóriában dobogós helyet értek el a magyar madarászok a hétvégén rendezett 26. Európai Madármegfigyelő Napokon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
Hűvös erdeink egzotikus megjelenésű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben.
A fokozottan védett gólyatöcs vonuló madár, Magyarországra március-áprilisban érkezik, és az elsők között áll tovább. A szikes tavak megfogyatkozása miatt került nehéz helyzetbe.
Az állami természetvédelmet irányító államtitkárság állományának felét érintő elbocsátások miatt írt nyílt levelet az agrárminiszternek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége 82 további civil szervezet támogatásával.
A befogása napjáról Máriának elnevezett tojó darázsölyv ezekben az órákban lépte át a francia-spanyol határt, hogy várhatóan augusztus utolsó napján Gibraltárnál keljen át Afrikába .
A magyar parlagi sasok védelmét díjazta idén az Európai Unió. A magyar erőfeszítések eredményeként a hazai parlagisas-állomány 150-ről 200 pár fölé emelkedhetett, ami az EU teljes állományának 25 százalékos növekedését jelenti!
A gigantikus, lomha tőrösdarázs hatékony lárvapusztító, csak nagyon ritkán bánt emlősállatot, ráadásul védett. Mégis gyakori áldozata a rovarirtásnak, mert összekeverik a valóban agresszív lódarázzsal. Igazságot a tőrösdarazsaknak!
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
Azért üthette el egy autó az idős parlagi sast, mert a táplálékláncba bekerült nagy mennyiségű ólomsörét miatt szaturnizmusban szenvedett.
Kikelési helyétől légvonalban 869 kilométerre találták meg a védett madár tetemét.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérésének összesítése. Döbbenetes eredmények!