Úgy virágzik a rabszolgaság a Földön, mint ha semmi nem történt volna az elmúlt 150 évben

A rabszolgaság problémája az egész világra kiterjed: a hivatalos rabszolgakereskedelmet ugyan felszámolták, az üzlet ennek ellenére továbbra is virágzik, az emberkereskedők pedig évente 150 milliárdos forgalmat bonyolítanak. A legtöbb rabszolgát munkára kényszerítik, de majdnem ugyanannyian vannak, akiket házasságra kényszerítenek. Csaknem ötmillió embert dolgoztatnak prostituáltként, de a negyvenmillióba beleszámítják a hivatalosan kényszermunkára ítélt embereket is, belőlük 2017-ben becslések szerint több mint négymillió volt. 

Nemet mondanak az emberkereskedelemre: a líbiai rabszolgaság ellen tüntetnek a franciaországi Toulouse-ban, 2017. november 26-án.Fotó: Alain Pitton/NurPhoto

Az Afrikai Unió még csak idén szólította fel Mauritániát a rabszolgakereskedelem beszüntetésére – az országban ugyan 1981-ben eltörölték a rabszolgaságot (a világon ez volt az utolsó állam, ahol egészen ideig tartott), de nem vették túl komolyan, annak ellenére, hogy a rabszolgatartás bevett gyakorlatnak számított a térségben, 2018-ig mindössze két esetben emeltek vádat efféle ügyben valaki ellen, aki még születésükkor vásárolt meg két gyereket, hogy dolgoztassa őket.

Restavek

Nemcsak Mauritániában súlyos a helyzet: Haitin külön neve van a gyerekek dolgoztatásának, a helyiek ezt nevezik Restaveknek. A szó a francia „rester avec”, valakivel ott maradni kifejezésből alakult ki, és mint a neve is mutatja, ilyenkor a gyerekeket valahova odaadják, hogy ház körüli munkákat végezzen. A gyakorlat csak Haitin körülbelül 300 000 gyereket érinthet, az áldozatokat gyakran napi 14 órát dolgoztatják, és nem ritka a szexuális erőszak sem. Főleg szegény családok gyermekeit küldik restavekre, a probléma minden tizenötödik haiti gyereket érint. Líbiában sem sokkal jobb a helyzet, itt ugyanúgy licitálnak a rabszolgákra, mint egy hétköznapi árverésen: a CNN tavaly rejtett kamerával rögzítette, ahogy egy nigériai férfit négyszáz dollárért adnak el egy ültetvényesnek.

Világméretű probléma

Senki sem tudja pontosan megbecsülni, hogy összesen hány rabszolga élhet a világon, de még olyan helyeken is előfordul a rabszolgamunka, ahol a felszínen minden civilizáltnak tűnik. Egyes becslések szerint Nagy-Britanniában körülbelül 13 ezer rabszolga él, bár sokan alacsonynak tartják ezt a becslést. A legtöbbjüket valószínűleg prostituáltként foglalkoztatják, de a kannabisztermelésben is sokakat foglalkoztatnak. A feketegazdaságon kívül még számos területen vannak jelen rabszolgák, a virágkertészettől egészen a halászatig, de nem kell Nagy-Britanniáig menni, hogy rabszolgákra találjunk: Magyarországon is több tízezerre tehető azoknak a száma, akiket erőszakkal dolgoztatnak, fogva tartanak vagy csicskáztatnak.

Több kütyü, több rabszolga

Az esetek többségében a rabszolgaság felszámolása a hatóságok és a jogvédő szervezetek feladata – úgy tűnik, hogy ezek tőlünk független ügyek, a hétköznapi nyugati ember legfeljebb pénzzel támogathatja ezeket a törekvéseket, de semmiképpen nem felelős a rabszolgák körülményeiért. Ha mi nem is, a mobilunk viszont már igen: vannak olyan területek, ahol épp a telefongyártáshoz szükséges nyersanyagok iránti kereslet pörgette meg a rabszolgatartást. Sok rabszolga bányászik aranyat, molibdént, ónt vagy koltánt. A Save the Children adatai szerint csak Kongóban 5000-6000 gyerek dolgozik a bányákban, a bevétel pedig a közép-afrikai milíciáknál köt ki, tovább súlyosbítva a humanitárius krízist. 

Az esetek egy részében az embercsempészek rendes állást ígérnek az áldozatoknak, akik gyakran háborús környezetből érkeznek, végül rabszolgaként kötnek ki valahol – például a katari futball-világbajnokság stadionjainál. Ez talán még a jobbik eset, ugyanis a rabszolgákat gyakran katonának veszik: az elmúlt években Ugandában harmincezer gyereket szakítottak el a családjuktól és kényszerítették Joseph Kony seregébe, a Lord's Resistence Armyba (LRA, Az Úr Ellenállási Hadserege). 

Joseph Kony, a Lord's Resistance Army vezére, a világ egyik legkegyetlenebb hadura egy 2006-os felvételenFotó: STRINGER/AFP

Az ENSZ ajánlásokkal próbálja meg visszaszorítani a rabszolgamunkát, ugyanis az így megtermelt javak szinte kitörölhetetlenül beépültek a kereskedelembe, de ha sikerül ellenőrizni, hogy milyen forrásból származnak, és nem lesz rájuk többé kereslet, talán az efféle gyakorlatok is visszaszorulnak. 

A jogvédő szervezetek arra kérik a vásárlókat is, hogy igyekezzenek tudatosan választani, és vásárlás előtt ellenőrizzék, hogy az adott telefont vagy laptopot forgalmazó cég milyen forrásokból szerzi be az alapanyagait.