Dippold Ádám összes cikke

Valóban egyre kevesebb a hit a mai világban? Épp ellenkezőleg!

Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.

Elkészült a kozmikus golflabda, a Pallas 3D modellje

A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.

Ősi viking üvegbábut találtak Lindisfarne szigetén

A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.

Embermódra csevegnek egymással a pingvinek

A pingvinek kommunikációja hasonló szabályszerűségek alapján működik, mint az emberi beszéd. Ez az első eset, hogy az emberi nyelvre érvényes Zipf-törvényt és a Menzerath–Altmann-törvényt működés közben tapasztalták nemcsak főemlősöknél, hanem madaraknál is.

A szegények gyámolítója, a sebek gyógyítója: a csodálatos káposzta

Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.

Eurostat: Magyarországon 2015 óta csökken a megújulók aránya

Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.

A bélbaktériumok által „elkaphatjuk egymástól” a rákot és a szívbajt egy új kutatás szerint

A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.

A farkaskölykök is képesek apportírozni

Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.

Ma 310 éve született La Mettrie, a materialista botrányhős, akit a fél világból kiutáltak

Sokan úgy gondolták, hogy az orvosból lett francia filozófus megtette azt a lépést, amelyet Descartes nem mert, amikor a materializmus mellett tett hitet, míg mások szerint tökéletesen félremagyarázta a karteziánus tanításokat. A marxista vonal kedvelte, kortársai közül még az aufkléristák is elhatárolódtak tőle, sőt az orvosok is utálták.

Ezzel dumálta ki magát Carlo Rovelli, amikor a rendőr meg akarta büntetni gyorshajtásért

Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.