Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.
Az Agora szabadegyetem második előadásán az információ és a tudás ma különösen bonyolult viszonyát vesézte ki Wessely Anna, Falus András, Brys Zoltán és Tillmann J. A. A beszélgetésről készült videó már nálunk is megtekinthető, a következő, pénteki eseményen a vallásról lesz szó.
A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint annak ellenére stagnált a Föld lakosságának energiával összefüggő szén-dioxid-kibocsátása, hogy a gazdaság közben 3 százalékkal nőtt. A trend a fejlett gazdaságok emissziójának visszaeséséből adódott. Hiába tűnik ez jó hírnek, a változatlan kibocsátás nem elég.
Korábban már megfigyelték, hogy a kutyának is ásítania kell, ha az ember ásít előtte, most viszont azt is kizárták, hogy ennek köze lenne az empátiához.
A legutóbbi interglaciális időszak során kevesebb mint két fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a tengerszint mégis három méterrel nőtt. Ausztrál kutatók szerint a százezer évvel ezelőtti adatok a jövőről is sokat elárulnak.
A halálról, öngyilkosságról, reménytelenségről és elszigeteltségről szóló mémek segíthetnek a depressziósoknak, sőt, egy friss kutatás szerint még szórakoztatóbbnak is tartják őket, mint a kontrollcsoport tagjai.
A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.
A science fiction mindig élénken reagált a korszellemre: régebben az emberek izgalommal tekintettek a 21. század felé, mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a jövőt ugyanúgy unjuk, mint a jelent. Ha mégis a 22. századra gondolunk, szinte kizárólag disztópiákat tudunk elképzelni, sőt William Gibson szerint eleve egy disztópiában élünk.
Tovább terjed a koronavírus, ezt pedig azokon a területeken is megérzik, ahol még nem történtek fertőzések: a gazdaság is kezd köhécselni, a Kínából érkező árucikkek hiányát pedig egyre többen érzik meg világszerte.
A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.
Egy vezető brit űrkutató szerint a Marson baktériumok, a Jupiter holdján pedig fejlettebb, akár polipszerű lények is élhetnek.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Vrangel-sziget gyapjas mamutjai hiába élték túl több ezer évvel fajtársaikat, a beltenyészet nem tett nekik jót.
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
A pingvinek kommunikációja hasonló szabályszerűségek alapján működik, mint az emberi beszéd. Ez az első eset, hogy az emberi nyelvre érvényes Zipf-törvényt és a Menzerath–Altmann-törvényt működés közben tapasztalták nemcsak főemlősöknél, hanem madaraknál is.
A kínai állami hírügynökség szerint nem elég, hogy a valódi vírus fertőz a világban, a WeChaten már a virtuális formában is megjelent. Eszedbe ne jusson elindítani a coronavirus.exét!
Míg a hagyományos újrahasznosítás során a bezúzott hulladékból előállított termék rosszabb minőségű lesz, mint az eredeti, a kémiai újrahasznosítás során az anyag minősége is változatlan maradna.
Rossz idők járnak a mosómedve, a mókus- és a leopárdhús kedvelőire.
Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.
Évente nagyjából hétmilliárd kakascsibét semmisítenek meg világszerte, van, ahol egyszerűen elevenen ledarálják őket, hogy a húsuk és tojásuk miatt hasznosabb tyúkokra tudjanak koncentrálni. Franciaországban az érzéstelenítés nélküli disznókasztrációval együtt ezt is betiltják.
Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.
Az ellenmérget mindeddig kígyók befogásával és a mérgük lecsapolásával állították elő, ami költséges,veszélyes és drága. Holland és indiai kutatók most őssejtekkel, laboratóriumi körülmények között állítottak elő mérget.
Az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is óvatosságra inti a hallgatókat, a WHO ma dönt arról, hogy mekkora a baj globálisan.
Implantátumokkal felturbózott szupermedúzákkal kutatnák az óceánok ismeretlen mélységeit. A félig robot medúzák gyorsabban úsznak, mint hagyományos társaik. A tervek szerint szenzorokat is szerelnének az állatokra.
Ma huszonöt éve, hogy elhunyt Gerald Durrell, az ember, aki miatt generációk akartak természettudományos pályára menni, aki miatt Korfu még annál is vonzóbbnak tűnik, mint egyébként, és aki miatt sosem tudunk már úgy nézni egy állatkertre, mint azelőtt.
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban vett talajminták vizsgálatakor előkerült megkövesedett gombafajta 250 millió évvel régebbi, mint az eddig legkorábbi azonosítható gomba.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
A világ legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkópja, a Mennyország szeme már három éve tesztüzemben működik, mostantól pedig az egész világ csillagászai is használhatják majd. A FAST ötszáz méteres apertúrájával két és félszer érzékenyebb, mint az eddigi rekordernek számító Arecibói Obszervatórium.
Végre eredményt hirdetett a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. A bíbor kasvirág taszította le a trónról a tavalyi év győztesét, az orbáncfüvet.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
Az Európai Parlament egyféle töltőt szeretne látni a piacon, ha az Európai Bizottság is lép, az Apple-t is kötelezhetik az USB-C használatára. Az ok: a sok töltőkábel környezetszennyező.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
John Ronald Reuel Tolkien angol filológus, világteremtő és író fia, Christopher gondozta a Tolkien-örökséget és apja hátrahagyott kéziratait, többek között az ő szerkesztésében jelent meg A szilmarilok, a Gyűrűk ura mitológiai hátterét feltáró könyv is. 95 éves volt.
Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.
Az a csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást – derült ki a beszélgetésen, amelyet most ismét felidézhetünk a róla készült összefoglaló videóval. A rendezvényen Ungváry Rudolf, Tompa Andrea, Tillmann J. A. és Mártonffy Marcell eredt a szavak nyomába.
A világon először egy trentinói sípályán korlátozzák szigorúan a műanyagok használatát, miután egy közeli gleccser jegében mikroműanyagokat találtak.
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Bárdosi Vilmos lexikográfus szerkesztésében megjelent a Szólások, közmondások eredete. Itt a kvíz, amivel bebizonyíthatod, hogy legény vagy a gáton!
Magyarországon nem is olyan régen, 1824-ben állította az első karácsonyfát Brunszvik Teréz. Fogadjunk, hogy nem ő faragta be!
A legális és az illegális homokbányászat is egyre nagyobb problémákat jelent, Délkelet-Ázsiában félmillió embert és több száz őshonos fajt veszélyeztet. Az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az USA az egész huszadik században.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint kacsával, szamárral és tehénnel üzletelnek a Marvel-univerzumból ismert, nem létező királysággal. A szóvivő szerint tesztüzemben használták a fiktív ország nevét, aztán úgy maradt.
A primatológusok korábban azt hitték, hogy valami bizarr majomrituálé zajlik a dzsungelben, egy új kutatás szerint viszont a csimpánzok hangszín alapján választanak maguknak ütögetni való fát.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
Sokan úgy gondolták, hogy az orvosból lett francia filozófus megtette azt a lépést, amelyet Descartes nem mert, amikor a materializmus mellett tett hitet, míg mások szerint tökéletesen félremagyarázta a karteziánus tanításokat. A marxista vonal kedvelte, kortársai közül még az aufkléristák is elhatárolódtak tőle, sőt az orvosok is utálták.
Egy friss kutatás szerint akik rendszeresen fogyasztanak erőset, 44 százalékkal ritkábban halnak meg szívrohamban. Mielőtt mindenki nagykanállal esne neki a Pistának: a helyzet azért nem ilyen egyértelmű.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
A Dél-Dániai Egyetem posztdoktori kutatója, Elizaveta Sopina őszintén meglepődött az eredményen.