Dippold Ádám összes cikke

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Az orrtúró jósok alkonya

Vége a daliás időknek, amikor az ember még alsóneművel a fején, a tetoválásait villogtatva piszkálhatta az orrát a kínai TenCent WeChat nevű streamszolgáltatásán. A techcég csütörtökön közleményben tudatta, hogy ezentúl mit tekint helytelen viselkedésnek, az előbb felsorolt tevékenységek mellett például jövendőt mondani is tilos.

A Földön található mamutfenyők tizede odaveszett a tavalyi kaliforniai tűzvészben

A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.

A hőmérsékleti rekord valószínűbb Tokióban, mint az olimpiai

Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.

Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO

A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.

Mesterséges intelligenciával ellenőrzik az ujgurok hangulatát Kínában

Arcfelismerő szoftverekkel is megfigyelik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület lakóit, ezzel Kína újabb lépést tett a totális megfigyelés felé. Egy szoftvermérnök szerint az ujgurokon tesztelik az új megfigyelőrendszert, amihez egy székhez bilincselik a tesztalanyokat, majd elemzik az arcukról készült felvételeket. A kínai vezetés szerint nincs itt semmi látnivaló.

Már a méhek is tele vannak mikroműanyaggal

Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.

A választási kampányok ártanak az ember szívének

Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.

A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban

A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.

Az egérről és a sertésről már kiderült, hogy képes a végbelén át levegőhöz jutni, felkészül: az ember

A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.

Feltalálták a pénznyomdát: Bitcoinbányászatra állítottak át egy erőművet Amerikában

A Greenidge erőművet 2011-ben zárták be, mert nem volt rentábilis a fenntartása, majd 2014-ben átalakították, innentől fogva gázüzeműként működött. Az általa termelt energiára viszont továbbra sem volt szükség, így 2020 óta 9000 otthon ellátására elegendő energiát fordít bitcoinbányászatra. Ez még csak a kezdet, az erőművet üzemeltető cég 2025 végéig ugyanis további három hasonló gyár indítását tervezi.

A hegymászók oxigénpalackjaira is szükség van a nepáli kórházakban

Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.

Boldog 95. születésnapot, Sir David!

David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.

Tartanak az oltástól az amerikai szülők

Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.

A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni

Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.

Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat

Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.

Már exportra is gyárt vakcinát a Pfizer Amerikában

Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.

Ma lenne 73 éves Sir Terry Pratchett, akinél senki nem érdemelte meg jobban a varázskardot

Pratchett megteremtette a humoros fantasy műfaját, amiért később lovaggá ütötték, majd az interneten halhatatlanná tették. Írt noir-krimit, Csehov-paródiát, épített egy komplett világot, ismeretterjesztő előadásokat tartott, csillagászkodott, és elkészítette saját varázskardját, mert milyen fantasy-író az olyan, akinek lovagként csak hétköznapi kard jutott?

Az élet sója: a só

A só a történelem során a világ minden táján nagy tiszteletnek örvendett: pénzként használták, civilizációk épültek rá, üzletet pecsételtek meg vele, és még a legkisebb királykisasszony is azt találta mondani az apjának, hogy úgy szereti, mint a sót. De mi volt ez a nagy felhajtás körülötte, ha a tenger dugig van sóval, ott meg, ahol már nincs tenger, só még bőven maradt utána?

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

Pocsolyák nélkül nehezen indul a fecskeszezon

A hűvös idő miatt legalább két hetet csúszik a fecskék vonulása, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fészekrakás is nehezen indul: eltűntek az útszéli pocsolyák, kevés a sár, így pedig nehezen épülnek a fészkek. Mesterséges sárgyűjtők létesítésével segíthetünk a madaraknak.

Mi a közös Odüsszeuszban, Drakulában és a kolbászban?

Április 19-én van a fokhagyma világnapja, a növényé, ami nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. Fokhagyma nélkül Odüsszeusz disznóvá változott volna, a piramisok talán meg sem épülnek, szegényebbek lennénk egy Drakulával, Olaszország talán sosem jön létre, és még rendes kolbászunk se lenne.

Az ördög műve, az istenek eledele: a csodálatos kucsmagomba

Itt a tavasz, itt a gombaszezon, és ha az embernek jó szeme és óriási szerencséje van, kucsmagombára lelhet az erdő szélén, ami még a tapasztalt gombakirályok számára sem egyszerű feladat. Nero római császár egyenesen rajongott az értékes és ízletes gombáért, Észak-Amerikában pedig szabályos őrületté fokozódott a kucsmagomba-vadászat.

A fehérnél is fehérebb festéket fejlesztettek

A Purdue Egyetem kutatói októberben már fejlesztettek egy nagyon fehér festéket, most önmagukat múlták felül egy még fehérebbel. Az új festék a nap látható sugarainak 98,1 százalékát veri vissza, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kezelt felület alig melegedik fel a napsütésben, ennek az épületek hűtésében lehet fontos szerepe.

Elkészült az első majom-ember kiméra

Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.