A Vilmos herceg-öbölnél rohamosan fogy a Barry-gleccser jege, ha megindul a hegyoldal, a kutatók az utóbbi idők legnagyobb szökőárjára számítanak. A katasztrófa bármikor bekövetkezhet, a NASA műholdképei alapján valószínű, hogy húsz éven belül a tengerbe omlik a földtömeg.
A Darkside nevű hackercsapat zsarolóvírusokkal több millió dollárt gyűjtött össze, a lopott pénz egy részét pedig jótékonyságra akarják fordítani. Egyelőre két tízezer dolláros adományt utaltak el bitcoinban két szervezetnek, azt állítják, hogy „jobb hellyé akarják tenni a világot”.
A kutatók a Monty Python gyilkos nyuszijához hasonlították a plüssfigurához hasonló állatokat, amelyek a harapásukkal nekrózist okozó mérget terjesztenek. Nyolc évig vizsgálták őket, hétfőn publikálták az eredményeket.
Egy frissen megjelent kutatás szerint egy liter tápszer vagy tej négymillió műanyagrészecskét is tartalmazhat, ha a cumisüveg polipropilénből készült. A mennyiség meglepő, az viszont még nem világos, hogy ez vajon árt-e a gyerekeknek.
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
A Disney-birodalom a saját streaming-szolgáltatásán szór hamut a fejére a Dumbo, a Pán Péter és a Dzsungel könyve előtt, amiért a rajzfilmek nem elég polkorrektek. Az indoklás szerint csak azért nem távolították el őket a kínálatból, mert így akarják beismerni a hibájukat.
Az emberiség mindössze 1 százaléka ismer fel bárkit, akit már egyszer látott, őket keresi most a Greenwichi Egyetem egy friss online kutatásban. Ha tíznél több arcot ismersz fel, lehet, hogy te is közéjük tartozol!
A müzli viszonylag friss találmány: Maximilian Oscar Bircher-Benner svájci orvos csak 1924-ben adta ki az első valódi müzlireceptet, ami reszelt almából, zabpehelyből, mézből, tejből és dióból állt. Kellett hozzá némi idő, amíg a műfaj erőre kapott, de a nyolcvanas évektől Magyarországon is hasít a müzli, és a csokis változatok a legnépszerűbbek.
Egy hiánypótló finn kutatás szerint 27 százalékkal tovább bírták ki lóversenyfogadás nélkül azok, akik buktak a fogadáson, mint azok, akik nyertek vagy a pénzüknél maradtak. A kutatók 9000 játékos online fogadási szokásait vizsgálták, így született meg az eredmény.
Az Ynsect nevű lárva- és rovartenyésztő cég a világ legnagyobb rovarfarmját építi meg Amiens-ben. 2022-ben indul el a termelés, egyelőre főleg állateledelt gyártanak, mivel a rovarfogyasztás még rétegműfajnak számít a gasztronómiában.
Thomas Frieden, az amerikai járványügy egykori igazgatója szerint nem érdemes arra számítani, hogy ha sokan elkapják a covidot, magától eltűnik a járvány. A megoldást az oltás jelentheti, de arra még várni kell.
Kevés csodálatosabb dolog van a lófinggombánál: akkorára is megnő, mint egy focilabda, gyakorlatilag lehetetlen összekeverni valami mérgező fajtával, rántva olyan, mint egy bárányfelhő (rántott bárányfelhő), a népi gyógyászat pedig Kínától Magyarországig hatékony vérzéscsillapítóként ismeri.
A Toopi Organics vizeletből készít műtrágyát, és úgy tűnik, hogy ez hatalmas üzlet: a cég áprilisra már egymillió dollárt gyűjtött össze, a termékeiket vinnék, mint a cukrot, a pisi ráadásul nem is túl drága nyersanyag. Régebben az volt a baj, hogy túl sok volt belőle, a francia cég most nem tud annyi vizeletet kifacsarni a világból, amennyi elegendő lenne.
Az amerikai születésű, nagyszülei révén magyar származású költőnőt „sajátos, senki mással össze nem keverhető hangjáért” díjazták. Glück olyan neveket utasított maga mögé, mint Haruki Murakami vagy Joyce Carol Oates.
Egy friss kutatás szerint a hangyák meglepően kreatív eszközhasználók: ha nedves környezetben akarnak élelmet gyűjteni, homokkal védekeznek a víz ellen. A Solenopsis richteri fajhoz tartozó hangyák öt perc alatt elhárították a cukrozott vízzel előidézett árvizet, utána pedig boldogan összegyűjtötték a cukrot.
Az Earthshot Prize 50 millió fontot oszt szét tíz év alatt a Föld ötven legégetőbb problémáinak megoldására. Bárki pályázhat, Vilmos szerint a cél az, hogy a bolygót jobb állapotban adjuk át a következő generációnak, mint amilyenben most van.
Haikuként indult, végül több ezer oldalas regényfolyammá vált a Dűne – a regény, amit a science fiction egyik legjobb, legkomplexebb művének tartanak. A már Herbert életében klasszikussá vált könyv egyszerre merít a zen buddhizmusból, a kereszténységből, az indián hitvilágból és az ötvenes évek hidegháborús szorongásából.
1942 óta a katonaviselt amerikaiak kedvenc szerszáma, és bár ma már nem osztogatják a hadseregben, még mindig töretlen népszerűségnek örvend. Az apró konzervnyitóval állítólag mindent meg lehet csinálni a halbelezéstől a tankszerelésig, és még kétszáz forintba sem kerül. Amerikában John Wayne-nek becézik, itthon a turistasó mellett fillérekért vágtak az ember után ilyesmit – de az persze nem igazi P38 volt.
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
A robot laboratóriumi körülmények között úgy szedi a karfiolt, mint a parancsolat, de ahhoz, hogy a földeken is be lehessen vetni, további fejlesztések szükségesek. A projektet a Bonduelle konzervgyár támogatja karfiollal, a Plymouthi Egyetem kutatóinak három évük van rá, hogy megalkossák a kelvirágok Terminátorát.
Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
Az amerikai elnök múlt héten bejelentette, hogy áprilisban minden amerikait be tudnak majd oltani az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinával. Az infektológusok szerint nem ennyire egyszerű a helyzet, de a szavazók többsége sem bízik az elnök szavában, csak 9 százalékuk hiszi el, amit mond.
Li-Meng Jen a héten egy preprint szerveren jelentette meg azt a 26 oldalas tanulmányt, amely szerint az új koronavírust mesterségesen állították elő, és kifejezetten az emberek ellen fejlesztették. Ezt több virológus is cáfolta, most pedig már a kutató Twitter-fiókját is felfüggesztették.
Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
Egy frissen megjelent tanulmány szerint kevésbé szoronganak a világjárvány miatt azok, akik katasztrófafilmekkel, horrorokkal és világvége-sztorikkal szórakoztatták magukat korábban. Igaz, a Mad Maxhez képest tényleg semmi különös nincs a mostani helyzetben.
Minden eddiginél magasabbra jutott az a füstviharfelhő, amely a fresnói tűzvész felett keletkezett: csaknem 17 ezer méteres magasságban figyelték meg a légköri jelenséget, amelyet a NASA a felhők tűzokádó sárkányának nevez.
Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.
A WHO adatai szerint 24 óra alatt 307 ezer új koronavírusos fertőzöttet vettek nyilvántartásba a világon, ez rekordnak számít. Az egészségügyi világszervezet szerint Európában ősszel meg fog ugrani a halálozások száma is.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
Depresszió, szorongás, ájulás, kóma, epilepszia, gyomorgörcs, hátfájás, puffadás, étvágytalanság, bélférgek, álmatlanság, bélrenyheség, bőrpállás, bőrrepedés, hányinger, köhögés, láz, migrén, asztma, daganatos betegségek, kankó, mondabeli szörnyek és másnapos pizza: nincs a világon olyan nyavalya, amire ne lenne jó a tüneményes bazsalikom.
A Boston Dynamics és az MIT által fejlesztett távirányítású eszközök pulzusszámot és lázat is tudnak mérni, szükség esetén pedig egy tableten megjelenő orvosnak is elmondhatják a panaszaikat. A cél az egészségügyi dolgozók védelme.
A rozsdamentes acél átlagosan ötvenszer keményebb, mint például a szakáll, a borotvák mégis hamar eltompulnak. Az MIT kutatói most megvizsgálták, hogy mi történik ilyenkor.
A világ legismertebb környezetvédője maga sem fogyaszt húst, szerinte a bolygó nem is képes több milliárd húsfogyasztót eltartani. Ha többen mondanának le a húsról, több élelem jutna az embereknek, ráadásul ez jót tenne a biodiverzitásnak is.
Az Antarktisz területén élt Lystrosaurus az első olyan ismert állat, amely képes volt a hibernációra. Szüksége is volt rá: 250 millió évvel ezelőtt a sarkkörön ugyan valamivel jobb idő volt, de azért nem volt egyszerű az élet.
Egy nemrégiben megjelent brazil kutatásban madarak és hüllők könnyeit vizsgálták, a tudósok azt remélik, hogy az eltérő elektrolit-tartalom és a kristályosodás segít majd létrehozni egy olyan anyagot, amely egy minden eddiginél hatékonyabb műkönny előállítását eredményezheti.
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.
Első alkalommal észleltek fekete-fehér tejut, egy Dél-Amerikában őshonos gyíkot Dél-Karolinában, a vadvédelmi szakértők attól tartanak, hogy az invazív gyíkok komoly károkat okozhatnak az őshonos fajok állományában.
Egy friss brazil kutatás szerint a szociopata és antiszociális személyiségjegyeket hordozók kevésbé hajlamosak együttműködni a koronavírus elleni küzdelemben. A szociopaták a maszk mellett a kézmosást és a távolságtartást is hajlamosabbak kerülni.
Munkásságát életében alig ismerték el, viszont Stephen Kingtől a Black Sabbathig inspirálta a jövő művészeit. Nélküle nem tudnánk, mi az a Yog-Sothoth, bátrabban mernénk polipot enni, és kevesebb gyanakvással tekintenénk az enyhén békaszerű emberekre. Lehet szeretni és utálni, de az biztos, hogy máig tartó hatással volt a modern horrorra.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Miután adatvédelmi aggályok miatt először az Egyesült Államokban, majd Japánban és Ausztráliában is szóba került a közösségi oldal betiltása, a felhasználók nagy része kerülőutakon próbálja megközelíteni a TikTokot.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a Bábel-halhoz: egy friss kutatás szerint a bolygóideg elektromos stimulációja akár 13 százalékkal is javíthatja a nyelvtanulás sikerét. Jó hír, hogy a fülhallgatóhoz hasonló eszköz használata után a hatás maradandónak tűnik.
A hivatalos adatok szerint mára itthon 35 fővel emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a mostanihoz hasonló emelkedésre május óta nem volt példa. Az új fertőzöttek csaknem fele 40 év alatti. Világszerte egyre több fiatal lesz beteg.
A COVID-19 ellen egyelőre nem létezik oltás, a betegség kezelésére pedig több gyógyszert is próbáltak bevetni, változó sikerrel. A kutatók szerint a potenciálisan hatékony készítmények közül azokból, amelyek valóban hatékonynak tűnnek, kifogyhatnak a készletek, ezért mesterséges intelligenciával próbálják modellezni, hogy miből lehet olcsón és készlethiány nélkül előállítani ezeket a szereket.
A mesterséges intelligencia lehet áldás és átok is: miközben gyakran az sem világos, hogy mire képes jelenlegi állapotában, komoly indulatokat gerjeszt a felhasználókban. Ebben a zűrzavarban próbál rendet vágni George Tilesch és Omar Hatamleh angolul nemrég megjelent könyve, a BetweenBrains.
Az ország legnagyobb légitársasága, az EVA Air alternatív utazási élményt kínál: a turisták három órán keresztül repülhetnek úgy, hogy a gép ugyanazon a reptéren landol, mint ahonnan felszállt. Az élményt Hello Kittyvel teszik maradandóbbá.
Kiosztották a science fiction legrangosabb elismerését, a Hugo-díjat, a legjobb rajongói alkotásért járó elismerést a győri születésű, Amerikában élő magyar író, Takács Bogi kapta. Bónusz: George R. R. Martint lenácizták.
Az óriáspanda számít az állatvédelem jelképének, Kínában 1939 óta védelem alatt áll, ennek köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség 2016-ban a populációt a sebezhető kategóriába sorolta. Sikertörténetnek tűnik, de miközben az állatvédelem a pandára koncentrált, az állat élőhelyeiről eltűntek a nagyragadozók.
Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.