A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
A radikális amerikai állatjogi szervezet régóta küzd a közbeszéd vélt vagy valós igazságtalanságaival; ezúttal a mondókák húzták ki a gyufát. Hát mi az, hogy ez elmegy vadászni? Ez meglövi? Ez megsüti? És még meg is eszik? Az állatvédők rendet tesznek.
Nemcsak Amerikában, hanem számos európai országban találtak hasonló eseteket. A kullancscsípés nem feltétlenül okoz betegséget, és ha időben eltávolítják a vérszívót, a fertőzés esélye minimálisra csökken.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
A Google Arts and Culture negyvenezer dokumentumot tett elérhetővé, a digitalizált kéziratok között akad orvostudomány, filozófia, de még gyereknevelésről is esik bennük szó. A kultúrkincsek 2012-ben majdnem elvesztek, most már nem fenyeget az a veszély, hogy máglyán kötnek ki.
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
Élelmiszerboltok, kis ABC-k polcain tűntek fel nemrég a legnagyobb filozófusok Platóntól Nietzschéig. De mit keresnek a klasszikusok a chips és az olcsó vodka között, és valóban silány fércművekről van szó, ahogy attól a kortárs magyar filozófusok tartanak?
Traski Viktor a „Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok” címmel tartott volna előadást a Magyar Tudományos Akadémián, de jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért videóban köszöntette az ünnepség résztvevőit.
Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.
Egy friss kutatás szerint a vegetariánus diétán élő kisgyermekek ugyanúgy hozzájutnak az alapvető fontosságú tápanyagokhoz, mint azok, akik hagyományos étrendet kapnak, de a kanadai tanulmányból az is kiderült, hogy ehhez körültekintően kell összeállítani az étrendet.
Egy emisszófigyelésre szakosodott kanadai cég műholdja rögzítette a marhacsordák metánkibocsátását, a felvételektől hosszabb távon azt várják, hogy segítik az iparág károsanyag-kibocsátásának csökkentését.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF a Föld napján hívta fel a figyelmet a környezet- és klímavédelem fontosságára, az ekkor megfogalmazott nyílt levelet azóta 180 civil szervezet is aláírta.
A magányos csillag nevű amerikai kullancsfajtáról néhány éve tudják, hogy a csípése vöröshús-allergiát okozhat, a kutatók azonban még vizsgálják, hogy más fajoknál is fennállhat-e ez a veszély. Az esetszámok mindenesetre látványosan nőnek.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
Az autógyár vezérigazgatója szerint most minden cég a gyártáshoz szükséges energiahordozók diverzifikálására kényszerül. A zöld törekvések mellett erre jó okuk is van: ha Németország nem kap orosz gázt, az autógyárak komoly bajba kerülnek.
Az új atomórák pontosabban mérik az időt, mint a céziumot használó mostaniak, így valószínű, hogy hetven év után a másodperc fogalmát is pontosítják majd.
Minden nép és kultúra ismeri a káromkodást és a szitkozódást – valószínű, hogy már a neandervölgyiek is eleresztettek egy fűzfán fütyülő rézangyalozást, amikor az ujjukra csaptak a szakócával. De miért káromkodunk?
A cifra mozaikokra gázcsöveket cserélő munkások találtak rá Montorióban, Veronától nem messze. A villa gazdagsága és nagysága miatt a régészek arra gyanakodnak, hogy a keleti gót uralkodó otthonát sikerült megtalálni, de ha nem, akkor is jelentős korabeli politikus lakhatott a házban.
A világ egyik legrangosabb egyetemének mérnökei végre valami igazán fontos problémát próbáltak megoldani: a tökéletesen szétszedett töltött keksz nyomába eredtek, és megteremtették az oreológia tudományát.
Egy új, online és offline is használható alkalmazás megmondja, milyen márkából mekkora illik az emberre. Az app mellett most már a boltokban is akadnak okostükrök, így annak sem kell visszavinnie a megvásárolt holmit, aki mindenképp meg akarja spórolni az utat a próbafülkébe.
A Heineken forgalma a vártnál is jobban alakult, a cég bejelentette, hogy az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság ellenére is további növekedésre számít.
Az új törvények értelmében mobiltelefonálni továbbra sem lehet majd a kocsiban, de alacsony sebesség mellett filmet lehet már nézni, de azt is csak a beépített monitoron.
Az első tavaszi zöldségnek az idők során számtalan gyógyhatást tulajdonítottak. Meghűlés? Köhögés? Szívproblémák? Stressz? Skorbut? Hepatitisz? Rák? Retek!
A bozóttüzek és a hozzájuk hasonló, előre nem látható természeti katasztrófák súlyos veszélybe sodorták a koalák fennmaradását, a fogságban tartott és kisebb területeken vadon élő állatok körében pedig meg kell előzni a beltenyészet kialakulását. Az állatoktól gyűjtött spermaminták fagyasztása mérföldkő lehet a megőrzési programban.
Egy friss kutatás szerint a pszichológiában a Sötét Tetrádként emlegetett négy személyiségjegy hajlamosabbá teszi az embert a kriptobefektetésekre: van, akit a kockázat vonz, másokat pedig az, hogy a kriptopénzek mögött nem az állam áll.
A kínai Bambusz-évkönyvekben található a sarki fény legkorábbi leírása, az égi tüneményt az időszámításunk előtti tizedik században figyelték meg.
Az Oort-felhő felől érkező üstökös magja ötvenszer akkora, mint a hétköznapi üstökösöké. A kutatók eddig is gyanították, hogy a nagyon távoli, de nagyon fényes üstökös jó nagy lehet, de most be is bizonyították, hogy az.
Egy Beatles-szám, egy klingon opera és Türkménbasi életvezetési tanácsai után a kutatók most alapvető matematikai és fizikai ismereteket, valamint a földi élet biokémiai összetételét ismertetik meg az idegen civilizációkkal. Az üzenetben az is szerepel, hol kell keresni a Földet, de a szakértők nem tartanak tőle, hogy az idegenek ezen felbuzdulva lerohannák a bolygót.
Egy friss kutatásban 13 páciensből 11-nél találtak mikroműanyagot a tüdőben. A leggyakrabban polipropilén- és PET-részecskék fordultak elő. Azt, hogy a mikroműanyagok mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek, még vizsgálják, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem tesznek jót az embernek.
A robotoknak gyakran meggyűlik a bajuk a puha gyümölcsökkel és a finom mozdulatokat igénylő feladatokkal, egy friss kutatás szerint azonban van rá remény, hogy egyszer ezen a téren is remekelni fognak. Egyelőre mondjuk még csak az esetek 57 százalékában sikerült úgy meghámozni a banánt, hogy a gyümölcs ne semmisüljön meg a munkafolyamat végére.
Egyre nagyobb az igény a tiszta energiára, 2021-ben először fordult elő, hogy az áramfogyasztás 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állították elő. A felhasznált áram 38 százaléka származik tiszta forrásból, ha a trendek folytatódnak, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet.
Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
Aki azt hitte, hogy vagyonokat áldozni egy mémre vagy animgifre hülyeség, még nem találkozott Stijn van Schaik hirdetésével: ő a saját lelkét bocsátotta áruba, igaz, már a szerződésben leszögezte, hogy személy szerint nem hiszi, hogy lenne neki.
A mozgáshiányos életmód miatt eltorzul a pumák és jaguárok csontváza, az állatkerti koszt miatt pedig a fogaik is gyengébbek, mint vadon élő társaiknak.
Az orosz elnök szerint Ukrajna nem is létezik, hiszen ott oroszok laknak. De mi a helyzet azzal a területtel, amely hosszú évszázadokon át német ajkú volt, ma Oroszországhoz tartozik, pedig nincs is közös határa Oroszországgal, és amelyre hol a nácik fellegváraként, hol a szovjet modernizmus mintaállamaként tekintettek?
Az IQAir frissen megjelent jelentése szerint a légszennyezés mértéke szinte mindenhol meghaladja a WHO által megszabott egészségügyi határértéket. A vizsgált városok 97 százalékában rossz a levegő, Magyarországon a szennyezés a határérték háromszorosa, ezzel a világ középmezőnyében jár.
Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta főszerkesztője a lapban jelentette be, hogy árverésre bocsátja a kitüntetést, a bevételt pedig az orosz-ukrán háború elől menekülőknek ajánlja fel.
A Historic England 400 ezer légifotót tett ingyenesen hozzáférhetővé és kereshetővé az utóbbi száz évből. Ez még csak a jéghegy csúcsa, a cél az, hogy a felhasználók hatmillió felvétel között kereshessenek.
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Miért születik új világrend, és mi köze ennek a NATO-hoz, az Egyesült Államokhoz és az orosz-ukrán háborúhoz? Az amerikai sztárpolitológus szerint a globalizációnak ezzel még nincs vége, de elég sok minden változni fog.
Hogyan énekelt a pikkelyestorkú mohó, és hogyan kuruttyolt a panamai aranybéka? A kipusztult vagy annak vélt fajok hangját megörökítő felvételek alapján ki lehet deríteni, hol élhetnek még a Földön eddig kihaltnak hitt állatok.
Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
Elérte az ivarérettséget az az árva narvál, amelyet egy csapat beluga fogadott örökbe. A két faj tagjai ritkán találkoznak egymással, még ritkábban párosodnak, így a kutatók azt remélik, hogy ha hibrid példány születik, többet megtudhatnak a narluga életképességéről.
A bizarr lényt háromszáz éve egy templomban őrzik, most a szerzetesek megengedték a kutatóknak, hogy CT-felvételeket készítsenek róla. Úgy tűnik, hogy valaki egy hal farkából, egy majom törzséből és emberi hajból barkácsolta össze a hableányt, amelynek a szerzetesek gyógyító erőt tulajdonítanak.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.
Kevesen vágynak arra, hogy piócával éljenek együtt, de egy elszánt kisebbség szerint nincs nála jobb háziállat – igaz, az embernek a saját vérével kell etetnie. Nem nagy ár ez azért, hogy egy olyan házikedvenc társaságát élvezhessük, ami jobb esetben is úgy néz ki, mint egy féreg alakú disznómáj, cserébe akár húsz évig is elél.