Dippold Ádám összes cikke

Húszezer embert oltottak be egy német csodadoktor házi készítésű vakcinájával

A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.

Gyere ide, Zoom! Lábhoz, Fauci!

Egy friss amerikai felmérés szerint a világjárvány az állatneveken is nyomot hagyott: egyre több kutyát hívnak Zoomnak vagy Faucinak, de egyre népszerűbb a Google vagy a Siri név is. A lista összeállítói szerint az olyan egzotikus nevek, mint a Raclette vagy a Kaviár, az utazás hiánya miatt kedveltek.

A műcsirke után jövőre jön a műtojás is

Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.

Ma van a Buy Nothing Day, itt az ideje, hogy ne vegyél semmit

A Black Friday konzumünnepnek évtizedek óta létezik alternatívája: aki a Fekete péntekkel egy időben tartott vásárlásellenes világnapot ünnepli, nem az akciós trappistáért vagy a lapostévéért tiporja agyon embertársait, hanem tüntetőleg miszlikbe aprítja a hitelkártyáját, és még egy kifliért sem hajlandó bemenni a boltba.

Te is lehetsz vérfarkas!

Kevés olyan izgalmas alakjuk van a horrortörténeteknek, mint a vérfarkas, de a ruháját széttépő szőrös dög alakja mostanra önmaga árnyékává vált. Ha valakik, hát a vikingek még képesek voltak élettel megtölteni a figurát, amely egyszerre volt példakép, tragikus hős, áldozat és elkövető. A farkas aztán idővel gyanús lett: minden olyat jelképezett, ami idegen és természetellenes.

A kihalás küszöbére jutott a nagy sonkakagyló

Egy 2016-ban megjelent újfajta parazita olyan mérhetetlen pusztítást végzett a mediterrán vizekben egykor gyakori nagy sonkakagylók között, hogy mostanra a tengerbiológusok már a faj megmaradásáért aggódnak. Egy friss kezdeményezés 5,2 milliónyi uniós pénzből próbálja megállítani a kagylópusztulást.

Brit tudósok szerint a járvány miatt még éveken át nem lesz olyan a karácsony, mint régen

Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.

Kevéssé hatékonynak nevezi a glasgow-i klímaegyezmény vázlata a fosszilis energiát, de ez még nem elég az üdvösséghez

Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.

Veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon

A november 5-én fellelt Branta ruficollis testében ólomsörétet találtak. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy fajmegőrzési terv felállítását kéri az államtól, valamint azt, hogy állítsák vissza a vadlúdvadászat idén eltörölt korlátozását a tiszántúli megyékben.

Stephen Fry végre érthetően elmagyarázza, hogyan vette be Tróját Odüsszeusz, az agyafúrt szarházi

A brit színész-humorista új görögös könyve már nem hat olyan üdítően, mint a Mítosz vagy a Héroszok, de hozza a tőle elvárt színvonalat. A Trója ugyanúgy szellemes és szórakoztató, mint a korábbi kötetek, ráadásul az ember könnyebben el is tájékozódik a rengeteg esemény, görög isten, félisten és hős között, ha ilyen stílusban tálalják a Homérosz hexamatereiből ismert történetet.

Halloweenkor a démonok köztünk járnak. De kik azok a démonok?

A kelta-keresztény és főleg az angolszász hagyomány úgy tartja, hogy október utolsó napján szellemek, halottak és démonok járják a földet, ezért is szokás a világ egy részén jelmezt ölteni vagy egyéb népszokásokkal védekezni a gonosz ellen. A szellemekről nagyjából sejtjük, hogy micsodák, a halottakat nem kell magyarázni, de hogy kerülnek a keresztény kultúrkörbe a démonok?

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

Szilva, a méltatlanul hanyagolt csodagyümölcs

Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.