Dippold Ádám összes cikke

Óriási cunamira számítanak Alaszkában

A Vilmos herceg-öbölnél rohamosan fogy a Barry-gleccser jege, ha megindul a hegyoldal, a kutatók az utóbbi idők legnagyobb szökőárjára számítanak. A katasztrófa bármikor bekövetkezhet, a NASA műholdképei alapján valószínű, hogy húsz éven belül a tengerbe omlik a földtömeg.

A koronavírus-válságot is átvészeli a diadalmas müzli

A müzli viszonylag friss találmány: Maximilian Oscar Bircher-Benner svájci orvos csak 1924-ben adta ki az első valódi müzlireceptet, ami reszelt almából, zabpehelyből, mézből, tejből és dióból állt. Kellett hozzá némi idő, amíg a műfaj erőre kapott, de a nyolcvanas évektől Magyarországon is hasít a müzli, és a csokis változatok a legnépszerűbbek.

Csökkenti a fogadási kedvet, ha az ember veszít

Egy hiánypótló finn kutatás szerint 27 százalékkal tovább bírták ki lóversenyfogadás nélkül azok, akik buktak a fogadáson, mint azok, akik nyertek vagy a pénzüknél maradtak. A kutatók 9000 játékos online fogadási szokásait vizsgálták, így született meg az eredmény.

Aranyat csinál a pisiből egy francia startup

A Toopi Organics vizeletből készít műtrágyát, és úgy tűnik, hogy ez hatalmas üzlet: a cég áprilisra már egymillió dollárt gyűjtött össze, a termékeiket vinnék, mint a cukrot, a pisi ráadásul nem is túl drága nyersanyag. Régebben az volt a baj, hogy túl sok volt belőle, a francia cég most nem tud annyi vizeletet kifacsarni a világból, amennyi elegendő lenne.

Homokkal védekeznek a hangyák a fulladás ellen

Egy friss kutatás szerint a hangyák meglepően kreatív eszközhasználók: ha nedves környezetben akarnak élelmet gyűjteni, homokkal védekeznek a víz ellen. A Solenopsis richteri fajhoz tartozó hangyák öt perc alatt elhárították a cukrozott vízzel előidézett árvizet, utána pedig boldogan összegyűjtötték a cukrot.

Száz éve született Frank Herbert, a Dűne megálmodója

Haikuként indult, végül több ezer oldalas regényfolyammá vált a Dűne – a regény, amit a science fiction egyik legjobb, legkomplexebb művének tartanak. A már Herbert életében klasszikussá vált könyv egyszerre merít a zen buddhizmusból, a kereszténységből, az indián hitvilágból és az ötvenes évek hidegháborús szorongásából.

Amerika válasza a svájci bicskára: a legendás P38

1942 óta a katonaviselt amerikaiak kedvenc szerszáma, és bár ma már nem osztogatják a hadseregben, még mindig töretlen népszerűségnek örvend. Az apró konzervnyitóval állítólag mindent meg lehet csinálni a halbelezéstől a tankszerelésig, és még kétszáz forintba sem kerül. Amerikában John Wayne-nek becézik, itthon a turistasó mellett fillérekért vágtak az ember után ilyesmit – de az persze nem igazi P38 volt.

Karfiolszüretelő robotot fejlesztenek Angliában

A robot laboratóriumi körülmények között úgy szedi a karfiolt, mint a parancsolat, de ahhoz, hogy a földeken is be lehessen vetni, további fejlesztések szükségesek. A projektet a Bonduelle konzervgyár támogatja karfiollal, a Plymouthi Egyetem kutatóinak három évük van rá, hogy megalkossák a kelvirágok Terminátorát.

Alulról is olvad az Arktisz jege

Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.

Szenzációs szarkofágokra bukkantak Szakkarában

Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.

Ellepték a skorpiók Ausztráliát

Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.

Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa

Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.

A szociopaták már maszkot sem hordanak

Egy friss brazil kutatás szerint a szociopata és antiszociális személyiségjegyeket hordozók kevésbé hajlamosak együttműködni a koronavírus elleni küzdelemben. A szociopaták a maszk mellett a kézmosást és a távolságtartást is hajlamosabbak kerülni.

130 éve született H. P. Lovecraft, a Cthulhu-mítosz megteremtője

Munkásságát életében alig ismerték el, viszont Stephen Kingtől a Black Sabbathig inspirálta a jövő művészeit. Nélküle nem tudnánk, mi az a Yog-Sothoth, bátrabban mernénk polipot enni, és kevesebb gyanakvással tekintenénk az enyhén békaszerű emberekre. Lehet szeretni és utálni, de az biztos, hogy máig tartó hatással volt a modern horrorra.

Mesterséges intelligenciával eredtek a koronavírus elleni gyógyszer nyomába

A COVID-19 ellen egyelőre nem létezik oltás, a betegség kezelésére pedig több gyógyszert is próbáltak bevetni, változó sikerrel. A kutatók szerint a potenciálisan hatékony készítmények közül azokból, amelyek valóban hatékonynak tűnnek, kifogyhatnak a készletek, ezért mesterséges intelligenciával próbálják modellezni, hogy miből lehet olcsón és készlethiány nélkül előállítani ezeket a szereket.