Új idők, új kihívások: miután egyes patkányok immunissá váltak a mérgekre, alternatív eszközökkel irtják őket. Ha nem hat a véralvadásgátló, marad a jó öreg légpuska, de a kutya se ment még ki a divatból.
Egy friss kutatás szerint az európai állampolgárok nagy része tart a mesterséges intelligenciával járó kihívásoktól, és a politikától szigorúbb szabályozást vár. Mindeközben egyre többen gondolják úgy, hogy a politikusok munkáját nyugodtan rá lehetne bízni egy algoritmusra.
A Tiny Epic sorozat Zombi vérfürdő című játéka a menekülőknek élvezetes, a zombit játszó játékosnak viszont pont olyan, mint zombinak lenni: lassú és hosszú, úgyhogy célszerű inkább embernek állni benne.
A preppereknek mindegy, hogy atomcsapás jön, vagy mutáns zombik özönlik el a földet, ők minden eshetőségre készültek. Az is lehet, hogy nekik van igazuk, és valójában mindannyian prepperek vagyunk, csak van, aki még nem tud róla.
Teljesen normális, ha a popzene kedvelői agresszívnak tartják a Cannibal Corpse zenéjét, de annak, aki szereti, örömet okoz, és ezt most már a tudomány is bizonyítja.
Történetének leghosszabb hibáját tudja a háta mögött a Facebook. A csalódott felhasználók a rivális Twitteren őrjöngtek a hiba miatt. Mostanra a világ nagy részén helyreállt a szolgáltatás, bár Ázsiából még jelentettek problémákat.
A szobanövények szépek, a zöld szín megnyugtat, fokozza a kreativitást, ráadásul úgy tartják, hogy megszűrik a levegőt is – legalábbis egy 1989-es NASA-kutatásban erre jutottak. Azóta kiderült, hogy szép, szép a fikusz, de ha tiszta levegőre vágyunk, nincs az a cserepes növény, ami megoldaná a problémát.
Akkora volt, mint egy elefánt, kifejlett korában simán leverte a kardfogú tigrist is. Aztán jött az ember.
A grönlandi jégtakaró már eddig is aggasztó tempóban zajlott, most viszont egy további okát tárták fel a jelenségnek: a területen újabban télen is esik az eső, ettől pedig télen is fogy a jég, nem pedig vastagodik, mint azt havazáskor tenné.
Egy kísérlet során megvizsgálták, hogy mit szól a majom ahhoz, ha igazságtalanság éri.
Egyre nagyobb gondot okoz az oltásellenesség a fejlett világban, amiben nagy szerepe van a Facebooknak. A cég most azt ígéri, hogy a WHO-val közösen fellép az oltásellenes nézeteket erősítő hírek ellen.
Az amerikai védelmi minisztérium James Bond-filmekbe illő kütyükkel szerelné fel a katonákat, most kiderült, hogy milyen fejlesztésekre szánnának komolyabb összegeket. A riasztótapasztól a színes éjjellátóig van itt minden.
Vannak ismert emberek, akikről nem is hinnénk, mi mindent találtak fel. Az még hagyján, hogy állítólag Isaac Newtonnak köszönhetjük a macskaajtót, az viszont igazi világszám, hogy a Google fordítóprogramja mögött az 1951-ben elhunyt osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein áll.
Akik szilárdan hisznek valamilyen konspirációban, elfogadóbbak az immorális viselkedéssel szemben is. Sőt már egyetlen összeesküvés-elmélet elolvasása is növeli a hajlamot egy brit pszichológiai kísérlet szerint.
A klímaváltozásnak vannak vesztesei és nyertesei is: úgy tűnik, hogy a fejlábúak jól érzik magukat a melegebb vizekben. Jó ötletnek tűnhet kihasználni ezt a trendet, és elkezdeni húsukért tenyészteni ezeket az állatokat, de kutatók szerint amilyen hirtelen megindult a poliplufi, olyan könnyen ki is pukkadhat.
A Schwarzman College of Computing célja a komputertudományok integrálása más szakterületekbe. A nyitóünnepség sztárja egy fej nélküli, mechanikus gepárd volt.
A Facebook-generációnak valami olyan titulus is kell, ami jól néz ki a közösségi médiában. Takarító? Fenét, felülettisztítási menedzser, de ez még csak a jéghegy csúcsa.
Egy amerikai kutatópáros a hawaii kurtafarkú tintahal tanulmányozása során jött rá, hogy az állatból az okosruhától a diagnosztikai eszközökig gyakorlatilag bármi készíthető. A tintahalak fellélegezhetnek: ezt nem követi tömeges halászat, az anyagot ugyanis génmódosított baktériumokkal állítanák elő.
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Az ázsiai ország az afrikai sertéspestistől retteg, és vannak, akik egy disznófelismerő adatbázisban látják a megoldást. Az algoritmus úgy működne, akár egy gondos gazda, és időben kiszúrná, ha valamelyik állat rosszul érzi magát.
„Nagy lépés ez Izraelnek, de még nagyobb az izraeli technológiának" - mondta az expedícióról Benjamin Netanjahu. Ha minden jól megy, a Beresheet, azaz Genezis nevű izraeli leszállóegység áprilisban kezdheti meg a kutatásokat a Holdon.
Óriási üzlet a különböző növények és állatok feketekereskedelme: van olyan állat, amelyet az állítólagos gyógyhatása miatt vadásznak, más fajok éppen csak divatba jöttek. Arizonából főleg kaktuszt lopnak, de nincsenek biztonságban a csörgőkígyók sem.
Egy jogi kiskaput kihasználva a kikötőből kikapart iszapot egyszerűen ráborítanák a korallzátonyra. A környezetvédők szerint az áradások már így is épp eleget ártottak a zátony épségének, a kikötő üzemeltetője szerint egy kis iszap nem fog megártani.
Amerikában a tizenévesek hetven százaléka tekinti komoly problémának a depressziót és a szorongást. Ez tűnik a leginkább nyomasztó tehernek a fiatalokon, és egyre többen gondolják úgy, hogy a klímaváltozás is külön aggodalomra adhat okot.
10 éve még nem volt annyi kanyarós Japánban, mint most, egy oltásellenes csoport el is ismerte a felelősségét az ügyben. Azt ígérték, imádkozni fognak a betegekért.
Walter Isaacson újságíró és visszaeső életrajzíró ezúttal Leonardo Da Vinci életét próbálja megfejteni, üdítő módon nem a Mona Lisa felől közelítve, hanem a mester jegyzetei alapján. Az eredmény egy bő hétszáz oldalas könyv lett, amelynek már a filmjogai is elkeltek. Felkészül a híres névrokon, Leonardo DiCaprio.
Itthon gyilkos galóca néven ismerjük, Amerikában death capként emlegetik. Ott csak a 20. század elején jelent meg a halált hozó gomba, amely elképesztő karriert futott be: állítólag Claudius császárt is ezzel mérgezték meg, de a világ gombamérgezéses eseteinek 97 százalékáért ez a faj felelős.
Van, aki szerint még a süteményt is könnyebb a sörhöz párosítani, mint a sajtot. És bár itthon a sajtot a borral szokták társítani, a sörrel való fogyasztásában is örömet lehet lelni – kipróbáltuk egy kóstolón.
Bemutatták a 2019-es év friss emojijait a fokhagymától a vidráig, de a falafel rajongói is megnyugodhatnak: a golyók is saját képet kaptak.
A kanyaró ellen már 1963 óta hozzáférhető a védőoltás, de vannak, akik nem hisznek benne. Hogy a gyíkemberek vagy az autizmus miatt, az momentán mindegy: az Egyesült Államokban ismét terjed a betegség, az oltásellenes szülők gyermekei pedig kerülő úton keresik a vakcinát, hogy anyu-apu meg ne tudja.
Bár múmiákban és őshüllőkben is találtak már rákos megbetegedésre utaló jeleket, mégis ritkaságnak számít az a 240 millió éves triász kori teknősfosszília, amelyben rosszindulatú daganatot találtak. A felfedezés fontos lépés lehet a rák történetének megértésében, a fellelt tumor ugyanis nagyban hasonlít a mai, az embereket is megtámadó oszteoszarkómára.
Egy ifjú pár a Kickstarteren gyűjt pénzt egy olyan találmányra, amellyel jelezni lehet egy kiválasztottnak, hogy le akarunk feküdni vele.
Ha Budapesten Így neveld a kvantumod címmel hirdetnek programot, egyértelmű, hogy ott a helyünk. Az előadás azt ígérte, hogy utána nem nézünk olyan hülyén, amikor a kvantuminformatika gyakorlati hasznáról lesz szó – ez nagyjából sikerült is.
A küzdelemben a hétfejű sárkány az Apple, a földkerekség legértékesebb vállalata, a legkisebb királyfi pedig Louis Rossmann, a magányos szerelő New Yorkból, akit a techcég nem tud se lenyelni, se kiköpni. A tét: a Right to Repair, azaz a javítás joga, ami lassan globális mozgalommá duzzad.
Az iparvidékről felszálló por és feketeszén beszennyezi a gleccserek felszínét, amelyek ettől gyorsabban olvadnak. A kutatók a hegyek lábánál élőket féltik.
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Gyors és viszonylag egyszerű játékok azoknak, akik nem akarnak az asztal mellett megőszülni. Hátborzongató izgalmak, kiberháború és gőzgombóchegyek!
A magyarok többsége az államtól és az iskolától várja a megoldást, az amerikaiak saját magukban bíznak.
A felvételek 6700 kilométeres távolságból készültek, és a csillagászok azt remélik tőlük, hogy a kő felszínén látható lyukak, illetve a különböző színű felszín alapján meg tudják majd állapítani, hogy milyen körülmények között született a rejtélyes szikla.
Két patkányfaj is tanyát vert a galápagosi Észak-Seymour-szigeten, ami rossz hír több ottani veszélyeztetett fajnak is. A drónokat egyre több országban alkalmazzák: Új-Zélandon a közönséges rókakuzu kezdhet aggódni, a szintén invazív fajjal 2050-ig akarnak végleg leszámolni.
Idén is összegyűltek a világ vezetői Davosban, hogy megtárgyalják, merre tart a gazdaság, mire kell ügyelnünk, mi működik, és mi nem. Donald Trump nem volt ott, Bono a U2-ból viszont szerencsére igen, és tiltakozókból sem volt hiány.
Az atomhatalmak közötti feszültségek, a demokráciára leselkedő veszélyek és a klímaváltozás miatt főhet a fejünk – igaz, az a két perc nem is olyan sok, ha tizenkettőkor nem a déli harangszó vár, hanem az apokalipszis. 1953 óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Lassan Magyarországra is beteszik a lábukat a robotok, ha még nem is a spájzban vannak, de már majdnem: a nyolcadik kerületben pincérkednek. Megnéztük, hogy vajon hogy működnek, és megvizsgáltuk, elveszik-e a humán pincérek munkáját. Egyelőre ott tartanak, ahol egy szünidei balatoni pincér: rendelést még nem tudnak felvenni, néha kilötykölik az italt, de itt vannak, és legalább nem köpnek bele a levesbe.
A legtöbbünk már elmúlt hétéves, de most egy osztrák grafikus jóvoltából visszapörgethetjük, hogy milyen lassan telt az idő, amikor még kicsik voltunk. Hosszú scrollozás következik, lehangolóan gyors fináléval, de hát ilyen az élet.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Jobb későn, mint soha: igaz, hogy tízezer éve egyetlen példány sem él a Földön, mégis jogi védettséget kaphat a mamut. A cél az elefántok védelme, a legálisan árusítható mamutagyar helyett ugyanis az orvvadászok gyakran valódi elefántcsontot árusítanak, ennek pedig évente körülbelül harmincezer állat esik áldozatul.
Miután az emberiség belátta, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiaforrások, lassan rájövünk, hogy a zöld energia tárolásához szükséges akkumulátorokhoz szükséges lítiumból sem maradt sok.
Az ötvenes években az FBI megsemmisíttette a Scientific American egyik számát, amelyben Hans Bethe amerikai fizikus, a hidrogénbomba atyja részletesebben is írt a találmányról. Most végre elolvashatjuk, amiről akkor lemaradtunk. Kémregénybe illő történet következik Amerika paranoid korszakából.
A legtöbbünket valószínűleg meglepné, ha pókeső hullana a nyakába, de ez egészen hétköznapi esetnek számít a brazíliai Espírito Santo do Dourado városában. Az egyetlen jó hír, hogy a pókok ártalmatlanok, mi több, a helyiek még hálásak is lehetnek nekik.