Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.
A Levegő Munkacsoport egy alulról építkező, az ország minél nagyobb részét lefedő légszennyezettség-mérő hálózat felállítását kezdeményezi, amelyben bárki ellenőrizheti, hogy milyen a levegő ott, ahova állomást telepít. Egy állomás 24 ezer forintba kerül, az adatok alapján pedig sok minden kiderül arról, hogy valójában milyen is a levegő az országban.
A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
A Mars évszázadok óta foglalkoztatja a csillagászokat, a természetfilozófusokat és persze a tudományos-fantasztikus szerzőket is. A műfaj nagyágyúi közül Borroughs, Wells, Bradbury és Dick is nekifutott a bolygó ábrázolásának, de ezekből a művekből rendszerint több derült ki a Földről, mint a Marsról.
Május óta valamilyen ismeretlen betegség fertőzi az Egyesült Államok keleti és középnyugati államaiban élő madarakat. A kutatók még nem tudják, mi lehet az, de néhány lehetőséget már sikerült kizárniuk.
Az egyetemen hasznosítják a székletből előállított metánt, a BeeVi névre keresztelt vécét használó diákokat pedig az intézmény saját, Ggool nevű virtuális pénzével jutalmazzák. Egy ürítésért egy nap 10 Ggool jár, amit aztán az egyetem büféjében vagy a campuson lévő boltokban válthatnak be.
Angliában és Olaszországban is megugrott a fertőzöttek száma, az infektológusok szerint pedig legalábbis részben az Európa-bajnokság tehető felelőssé. A kór leginkább a fiatal férfiak között terjed, egy infektológus szerint nem ártana, ha azok, akik közösségben drukkolnak, maszkot hordanának.
Az amerikai Rockstar Games 2018-as westernjátéka 1899-ben játszódik a vadnyugaton, és a lövöldözésen kívül a jelek szerint az élővilágról is sokat elárul. Azok, akik 40-50 órát raktak a játékba, több állatot tudtak azonosítani, mint akik kevesebbet játszottak vele.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
Maláriamentesnek minősítette Kínát az Egészségügyi Világszervezet. Az országban évtizedek óta küzdenek a kórral, amely a negyvenes években évente 30 millió embert fertőzött meg és 300 ezer áldozatot követelt, ennek most vége.
A 2011-es atomkatasztrófa után a legtöbben elhagyták Fukusima környékét, a természet pedig visszavette a várost. Visszatértek a vaddisznók is, brit és japán kutatók pedig megvizsgálták, hogy hogy alakult a génkészletük az elmúlt tíz évben.
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
Az amerikai védelmi minisztérium kiadta azt a várva várt előzetes jelentést, amely az elmúlt húsz év UFO, mostani nevén UAP-jelenségeiről szól. Annyi kiderül belőle, hogy még sokat kellene kutatni ahhoz, hogy kiderüljön valami.
A Harvardi Egyetem elszállt elméleteiről ismert csillagásza sem olvasta még a Pentagon várva várt ufójelentését, de már megvan a véleménye róla: szerinte az, hogy megszületett a beszámoló, önmagában igazolja, hogy léteznek földönkívüliek, az ‘Oumuamua pedig az a vevőállomás, ami a Földről küldött adatokat fogadja. Meredeknek meredek, de elméletileg lehetséges.
Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
A kora kréta kori lábnyomok hat különböző fajtól származnak, eddig ezek a legfiatalabbak, amit Nagy-Britanniában találtak. A kutatást vezető paleontológus szerint kész csoda, hogy eddig nem fedezték fel őket, a nyomokat őrző szikla ugyanis már száz éve a felszínen van.
Táplálkozástudományi szakértők szerint ideje lenne egészségesebb étrendre váltani az állatkísérletekben, ha pedig ezt egységessé is tennék, megbízhatóbb és könnyebben összevethető eredményekhez juthatnának a kutatók. Volt már hasonló törekvés, de az már nem felel meg a modern követelményeknek.
A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!
Június végére várható az amerikai hadügy részletes jelentése az elmúlt húsz év 120 dokumentált ufóészleléséről. Az eddigi bejelentések alapján nem kell az évszázad meglepetésére számítani, de annyi valószínűnek tűnik, hogy a földönkívülieknek kevés, az oroszoknak és a kínaiaknak viszont elég sok közük lehet az ismeretlen repülő tárgyakhoz.
Az amerikai Védelmi Minisztérium fegyverfejlesztési divíziója, a DARPA sikeresen tesztelt egy drónsemlegesítő készüléket. A cél az volt, hogy akár civil területeken is ártalmatlanná tudják tenni a drónokat, a megoldást pedig a konfettiben találták meg a mérnökök.
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.
Javul a járványhelyzet Indiában, ahol két hónapja nem regisztráltak ilyen kevés új covid-fertőzöttet. Miközben újraindul az élet a nagyvárosokban, a járványügyi szakértők egy újabb fertőzési hullámra készülnek.
A tudósoknak már régebben feltűnt, hogy a szirtiborzok hívóhangjai különböznek a Niger folyó két oldalán, most több száz hangfelvétel és kiterjedt terepmunka után az is kiderült, hogy ennek mi az oka.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
Javában zajlik az énekes kabócák rajzása Amerikában, egy marylandi cukrászat ebben pedig óriási üzleti lehetőséget talált: a több millió rovar jóformán kifogyhatatlan nyersanyagként szolgál, csak a bolt háta mögé kell kimenni megfogni őket, a vevők pedig úgy viszik a csokis kabócát, mint a cukrot.
Az egyik csontváz Otterupban, Dániában került elő, a másik Oxfordban, Angliában. A maradványokon végzett genetikai vizsgálatok szerint a két viking rokonságban állt egymással, az Angliában megkerült viking pedig valószínűleg a Szent Bereck-napi mészárlásban vesztette életét.
A Mattel bejelentette, hogy 2030-ig az összes játékát újrahasznosított vagy újrahasznosítható műanyagból készíti majd, ennek a zászlóshajója a Barbie Loves the Ocean kollekció piacra dobása. A cég azzal reklámozza a babákat, hogy a hozzájuk használt műanyag a tenger helyett bennük kötött ki.
A koronavírus elleni oltás körüli kommunikációs zűrzavarban már azelőtt felmerült, hogy a munkaadó vajon kötelezheti-e a munkavállalót az oltás beadatására, hogy egyáltalán lett volna oltás. Most úgy tűnik, hogy igen.
A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
Hatvan éve jelent meg magyarul Lazar Lagin szovjet író ifjúsági regénye, a Volka és a varázsló, amiből kiderül, hogy a pionír nem ismer lehetetlent, és a kiváló szovjet oktatási rendszerre támaszkodva még egy négyezer éves dzsinnből is képes homo sovieticust, sőt, rádióműszerészt faragni.
A brit kormány a nemzetközi Pandemic Preparadnes Partnership keretein belül azt indítványozta, hogy ha legközelebb kitörne egy világjárvány, tűzzék ki célnak azt, hogy száz napon belül meg is legyen rá a vakcina. Az AstraZeneca, a Pfizer és a GlacoSmithKline gyógyszercégek is támogatják a kezdeményezést.
Egy friss amerikai kutatás szerint 19 millió évvel ezelőtt a cápák gyakorlatilag eltűntek a világ vizeiből: az állatok nagyjából 90 százaléka elpusztult, pedig látszólag nem történt semmi, ami ezt indokolhatná. A kutatók szerint a cápafajok még mindig nem heverték ki ezt a csapást.
Vége a daliás időknek, amikor az ember még alsóneművel a fején, a tetoválásait villogtatva piszkálhatta az orrát a kínai TenCent WeChat nevű streamszolgáltatásán. A techcég csütörtökön közleményben tudatta, hogy ezentúl mit tekint helytelen viselkedésnek, az előbb felsorolt tevékenységek mellett például jövendőt mondani is tilos.
A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.
Héthelyi Máté, a budapesti Trefort Ágoston Gimnázium végzős tanulója bronzérmet szerzett az 1993 óta megrendezett filozófiai olimpián, az eIPO-n. Bronzérmes esszéje a karteziánus dualizmus egyik legnagyobb nehézségéről, a res extensa és a res cogitans közötti kapcsolatról szól.
Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
Arcfelismerő szoftverekkel is megfigyelik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület lakóit, ezzel Kína újabb lépést tett a totális megfigyelés felé. Egy szoftvermérnök szerint az ujgurokon tesztelik az új megfigyelőrendszert, amihez egy székhez bilincselik a tesztalanyokat, majd elemzik az arcukról készült felvételeket. A kínai vezetés szerint nincs itt semmi látnivaló.
Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.
A csirkegyárakban a kakascsibéket a nemük megállapítása után elpusztítják, gyakran úgy, hogy elevenen ledarálják őket. Németországban 2022. januártól a tojásgyárak kötelesek lesznek még embrió korukban megszabadulni az állatoktól.
Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.
A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.
A Zürichi Egyetem egy friss kutatása szerint a szumátrai és borneói orangutánok tanulási mintázatai attól is függenek, hogy milyen neműek: a hímek inkább egy másik csoport tagjait utánozzák, a nőstények viszont az anyjuk viselkedését másolják.