Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Valóra válhat Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakétakutató és Arthur C. Clarke brit mérnök és sci-fi-szerző nagy álma: minden adott az emberiség első űrliftjének legyártásához, már csak annyi van hátra, hogy valahogy rögzítsük a Holdhoz. Sima ügy.
Egy meghökkentő kutatás szerint az ember hangulatát befolyásolja, hogy mennyi erő maradt még kedvenc készülékében. Van, aki már a távolságot is ebben méri.
2019 a világmindenség fiatalításáról szól: miután két tanulmány is megjelent, amelyek szerint nem is olyan régi minden, mint hittük, egy harmadik szerint már egyenesen kétmilliárd évet tévedtünk. A bizonytalanságot a csillagok mozgása okozza.
A vizsgált egyedek kurjongattak, amikor ők keresték a többieket, azok a patkányok viszont, akik elbújtak, csendben maradtak. A kísérleti állatok annyira élvezték a játékot, hogy külön jutalom nélkül is hajlandóak voltak bújócskázni.
Leheletből állapítja meg egy frissen fejlesztett gép, hogy a beteg légúti betegségét baktériumfertőzés okozta-e. A teszt, ha elterjed, az antibiotikumhasználat csökkentéséhez vezethet, ami fontos népegészségügyi cél.
Egy frissen megjelent kutatásban 18 éven át figyelték csaknem ötvenezer ember adatait. A vegetáriánus étrenden élők csoportjában 20 százalékkal többször fordult elő sztrók.
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
Egy nyelvészcsoport megmérte, hogy milyen nyelven mennyi információt tudunk közölni másodpercenként. Kiderült, hogy mindegy, hogy japánok vagy németek vagyunk, 39 bit az átlag.
A Fokhagyma névre keresztelt macska elvesztésébe gazdája nem tudott beletörődni, így miután eltemette az állatot, meggondolta magát, és inkább klónoztatta. 35 ezer dollárjába került.
Egy Kínában talált fosszília tanúsága szerint a tenger mélyén élő ízeltlábúnak az ediakara korszakban már volt eleje meg hátulja, és nagyjából tudta, hogy honnan hova megy. Nagy dolog ez, a korabeli élőlények többségénél még az is vitatott, hogy állatnak tekinthető-e.
Nem elég, hogy kifejlődhetett élet a Földön kívül, de egy friss kutatás szerint még az itteninél is kedvezőbb kondíciók uralkodhatnak a távoli bolygókon.
Két évvel ezelőtt tiltották be az afrikai országban a műanyag zacskókat, miután megelégelték, hogy minden tele van velük, még a tehenek is. A kenyai zacskótörvények a legszigorúbbak a világon, mégis akad, aki akár a börtönt is kockáztatja azért, hogy becsempéssze az árut az országba.
Egy német kutatás szerint a tetoválásokhoz használt festékeken kívül maga a tű is okozhat allergiás reakciókat. A problémát a nikkel és a króm okozza.
Az amerikai hadtörténet egyik leghatékonyabb ügynökeként Agent Orange néven bevetett növényirtó szer még mindig pusztít, és nem csak Vietnamban. Az ázsiai országban 4,8 millió embert fertőzhetett meg a dioxintartalmú szer, de az amerikai veteránok sem úszták meg következmények nélkül.
Az ázsiai országban eddig óva intették a felhasználókat a kriptopénzektől, most viszont a világ legnagyobb bankja és több kínai óriáscég, köztük az Alibaba és a Tencent is beszáll a buliba.
A magyar vízközműszövetség szerint az itthoni ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vízbázisokból származik, így nem is kerülhet bele műanyag – igaz, olyan friss jelenségről van szó, hogy még nincsenek egzakt mérési módszerek, amelyekkel pontosan nyomon lehetne követni a mikroműanyag-tartalmat.
Az új funkciót vészhelyzet esetére tartogatják, ahhoz viszont, hogy értelme is legyen, a Facebooknak a katasztrófák idején is stabilan kell működnie. A riasztások egyelőre csak az Egyesült Államokban lesznek elérhetők.
Az új időkkel új kihívások jönnek: évek óta zajlik az online háború, és csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor egy kibertámadásra, amelynek olyan pusztító következményei lesznek, mint egy atombombának. Azért ez utóbbit sem kell félteni: lehet, hogy az apokalipszist mégis a jó öreg atom hozza majd el.
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
Négy nagy autógyártó is megállapodott Kaliforniával az emisszió csökkentésében, ezzel is szembefordulva Donald Trump terveivel. Az amerikai elnök tajtékzik.
A kutya és az ember után az oroszok most robotot küldenek az űrbe. Fedor a most fellőtt Szojuz egyetlen utasa, és tíz napon át lesz a Nemzetközi Űrállomás vendége, ahol kábeleket fog szerelni, bár lőni is képes.
Egy kanadai sikerkönyv hatására széles körben elterjedt az elmélet, miszerint a kitartó gyakorláson múlik minden. Jó hír a szomszédoknak: nem ezen múlik, hogy virtuóz lesz-e az emberből.
A Mobula alfredi példányai fejlett szociális életet élnek és barátkoznak egymással, igaz, ezek a kapcsolatok csak néhány hétig tartanak. Akár barátságosak, akár nem, a halászat és a környezetszennyezés őket is veszélyezteti.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.
A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint az egyezmény a legjobb esetben is fölösleges, mert nem átlátható, ha pedig az egyes országok vállalásait nézzük, sehogy sem jön ki a matek, nem teljesül a kitűzött 2 fokos cél betartása.
Vészhelyzetet hirdettek Kolumbiában, miután Dél-Amerikában is megjelent a banángyilkos gomba, a Fusarium oxysporum trópusi négyes rassza, a TR4.
Az ikonikus doc Martens már egy ideje túllépett Adrian Mole „kőkemény proletárbakancsán”, 2011 óta már a vegánok is nyugodt szívvel választhatnak náluk cipőt. Viszik is, mint a cukrot.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy globális felmelegedés létezik, és az ember okozza, az angol nyelvű médiában mégis 49 százalékkal több figyelmet kaptak azok, akik szerint ez az egész egy hatalmas kamu.
A rövid lábú andoki szarvasfélét már a kihalás fenyegette, amikor a chilei kormányzat néhány évvel ezelőtt a megmentésére sietett. A száz éve még gyakori állat most ismét birtokba veheti a helyi vadont.
A 2011-es atomkatasztrófa óta egyre csak gyűlik a szennyezett víz, naponta 150 tonnányit kell elraktározni belőle. 2022-re megtelnek a speciális tartályok, a japán hatóságok még nem tudják, hogy fognak megszabadulni tőle.
Lány, Zsófinak hívják, és kifejezetten zűrös családi háttere van.
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
Sokak életét megkeserítő problémát oldottak meg az Exeteri Egyetem kutatói: rájöttek, hogy az ezüstsirályok nem szeretik, ha nézik őket.
A mesterséges intelligenciát már a munkaügyisek is használják: amellett, hogy különböző algoritmusok értékelik az alkalmazottak munkáját, egyre több helyen alkalmaznak szimulátorokat is a képzéskor.
Egy frissen megjelent amerikai kutatás szerint a neonikotinoidok használata óta 48-szor erősebb mérgeket alkalmaznak, mint előttük, egyesek már a beporzó rovarok kipusztulását jósolják. Az Európai Unió tavaly betiltotta a szerek szabadföldi használatát, a kutatók most az Egyesült Államok törvényhozásától is ezt követelik.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Versenyre tud-e kelni az izolált borsóprotein, a kanolaolaj, a finomított kókuszolaj, a bambuszcellulóz, a metilcellulóz, a burgonyakeményítő, a maltodextrin, az élesztőkivonat, a gumiarábikum, a citruskivonat, az aszkorbinsav, a céklalékivonat, a módosított keményítő és az annatto a húsból készült hamburgerrel?
A kozmikus sugárzás hatására károsodhat az asztronauták agya, az űrhajósoknak hosszabb űrbéli tartózkodás után memóriazavarokra és hangulatingadozásokra kell számítaniuk.
Az eddig mért legmelegebb július során teljesen elolvadt a jég Alaszkában. Harminc évvel ezelőtt ez még nem fordulhatott volna elő.
A frissen felfedezett selyemmajomfaj, a Mico munduruku még újdonságot jelent a kutatóknak, de máris veszélyeztetett fajként kezelik: az erdőirtások miatt lehet, hogy nem sokáig örülhetünk neki.
A villanytűzhely lábnyoma jóval kisebb, mint a gáztűzhelyé. A gázrózsától a klímaváltozás elleni harc miatt kell elbúcsúzniuk a kaliforniaiaknak.
A műanyagmentes július leteltével ezúttal a Magyar Kerékpárosklub intézett kihívást: ahogy a múlt hónapban a szemetelést fogták vissza a résztvevők, úgy most az autóhasználatot kell megpróbálni minimalizálni.
Ha a mesterséges intelligencia könyveket írhat és képeket alkothat, és az élet egyre több területén fordulunk hozzá, miért nem ismerhetjük el a szerzőségét? – veti fel a kérdést egy kutatócsoport, de a hatóságok ragaszkodnak hozzá, hogy feltaláló csak ember lehet.
Az Egyesült Államok hadserege olyan technika kifejlesztésén dolgozik, amely akár több száz mérföldről is képes parancsokat közvetíteni. Rossz helyen kolbászoló civilek, tüntetők ráncba szedésére is alkalmas lesz, de akár parancsot is sugározhatnak vele.
Maróth Miklós klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke vezeti szeptember elsejétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Az ELKH felügyeli majd az eddig mintegy ötezer munkatárssal rendelkező kutatóintézetek munkáját.
Réges-régen, ötszázmillió évvel ezelőtt, ugyanebben a galaxisban egy ragadozó pont úgy nézett ki, mint Han Solo űrhajója. Még szép, hogy a kambriumi leletet a Millennium Falconról nevezték el.
A legpesszimistább becsléseket is felülmúlja a felmelegedés miatti olvadás üteme. Legutóbb 2012-ben figyeltek meg hasonló mértékű olvadást, most ennek az 1,2-szeresével fogy a jég
Évek óta próbálják modellezni a természet túlélőbajnokát, a csodás csótányt, a Berkeley kutatói most egy olyan robotot fejlesztettek, ami még azt is túléli, ha rálépnek. Nehezen megközelíthető helyeket akarnak felfedezni vele.