Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban vett talajminták vizsgálatakor előkerült megkövesedett gombafajta 250 millió évvel régebbi, mint az eddig legkorábbi azonosítható gomba.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
A világ legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkópja, a Mennyország szeme már három éve tesztüzemben működik, mostantól pedig az egész világ csillagászai is használhatják majd. A FAST ötszáz méteres apertúrájával két és félszer érzékenyebb, mint az eddigi rekordernek számító Arecibói Obszervatórium.
Végre eredményt hirdetett a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. A bíbor kasvirág taszította le a trónról a tavalyi év győztesét, az orbáncfüvet.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
Az Európai Parlament egyféle töltőt szeretne látni a piacon, ha az Európai Bizottság is lép, az Apple-t is kötelezhetik az USB-C használatára. Az ok: a sok töltőkábel környezetszennyező.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
John Ronald Reuel Tolkien angol filológus, világteremtő és író fia, Christopher gondozta a Tolkien-örökséget és apja hátrahagyott kéziratait, többek között az ő szerkesztésében jelent meg A szilmarilok, a Gyűrűk ura mitológiai hátterét feltáró könyv is. 95 éves volt.
Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.
Az a csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást – derült ki a beszélgetésen, amelyet most ismét felidézhetünk a róla készült összefoglaló videóval. A rendezvényen Ungváry Rudolf, Tompa Andrea, Tillmann J. A. és Mártonffy Marcell eredt a szavak nyomába.
A világon először egy trentinói sípályán korlátozzák szigorúan a műanyagok használatát, miután egy közeli gleccser jegében mikroműanyagokat találtak.
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Bárdosi Vilmos lexikográfus szerkesztésében megjelent a Szólások, közmondások eredete. Itt a kvíz, amivel bebizonyíthatod, hogy legény vagy a gáton!
Magyarországon nem is olyan régen, 1824-ben állította az első karácsonyfát Brunszvik Teréz. Fogadjunk, hogy nem ő faragta be!
A legális és az illegális homokbányászat is egyre nagyobb problémákat jelent, Délkelet-Ázsiában félmillió embert és több száz őshonos fajt veszélyeztet. Az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az USA az egész huszadik században.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint kacsával, szamárral és tehénnel üzletelnek a Marvel-univerzumból ismert, nem létező királysággal. A szóvivő szerint tesztüzemben használták a fiktív ország nevét, aztán úgy maradt.
A primatológusok korábban azt hitték, hogy valami bizarr majomrituálé zajlik a dzsungelben, egy új kutatás szerint viszont a csimpánzok hangszín alapján választanak maguknak ütögetni való fát.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
Sokan úgy gondolták, hogy az orvosból lett francia filozófus megtette azt a lépést, amelyet Descartes nem mert, amikor a materializmus mellett tett hitet, míg mások szerint tökéletesen félremagyarázta a karteziánus tanításokat. A marxista vonal kedvelte, kortársai közül még az aufkléristák is elhatárolódtak tőle, sőt az orvosok is utálták.
Egy friss kutatás szerint akik rendszeresen fogyasztanak erőset, 44 százalékkal ritkábban halnak meg szívrohamban. Mielőtt mindenki nagykanállal esne neki a Pistának: a helyzet azért nem ilyen egyértelmű.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
A Dél-Dániai Egyetem posztdoktori kutatója, Elizaveta Sopina őszintén meglepődött az eredményen.
Megjelent a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN vörös listájának frissítése, és vannak benne jó és rossz hírek is: tíz faj helyzete javult a tavalyihoz képest, az eukaliptuszok negyedét viszont veszély fenyegeti.
A vádak szerint a legszegényebbeket szipolyozza ki az amerikai vérplazma-kereskedelem, ami az ország exportbevételének legalább két százalékát teszi ki.
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
Hatalmas a buli a Nemzetközi Űrállomáson: miután nemrégiben 12 palack bordeaux-i bort szállítottak az űrbe, most kannabiszszállítmány érkezik az ISS-re. A tudósok arra kíváncsiak, milyen genetikai mutációkhoz vezetnek a növényben az űrbéli körülmények.
Már a WWF volt igazgatója is nagyra nőtt patkánynak nevezi a védett hódokat, amelyeknek a visszatelepítésében maga is részt vett. A beavatkozás óta az állomány folyamatosan növekszik, de ezzel megszaporodtak az állat és az ember közötti konfliktusok is. A Magyar Természettudományi Múzeumban szakemberek és érintettek tárgyalták az egyre égetőbbé váló hódhelyzetet.
A magyar Pro Progressione és horvát, szerb, román múzeumi partnerei által fejlesztett játék, a Journey to the Beginnings négy bronzkori lelőhelyet köt össze, köztük a magyar Százhalombattát. A csapat egy horvát fejlesztésű interaktív programmal indította a lelőhelyek összekötését, ennek végeztével egy klasszikus point and click játékban tesztelhetjük bronzkori műveltségünket.
Egy amerikai kutatócsoport az otolaringológiai szemlében figyelmeztetett a telefonhasználat veszélyeire: rájöttek, hogy mióta létezik iPhone, az emberek egyre hajlamosabbak orra esni, miközben jártukban-keltükben matatnak rajta valamit. A szakemberek azt javasolják az embereknek, hogy nézzenek a lábuk elé.
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
Miguel Wattson, a Tennessee Aquarium elektromos angolnája a közösségi médiában is aktív, de az ünnepekre való tekintettel most egy karácsonyfa díszkivilágítását is ő intézi.
Nem csoda, hogy a bálnák dugig vannak műanyaggal: a legkisebb műanyagdarabokat eddig nem nagyon tudták megszámolni, egy új eljárással viszont sikerült. Úgy néz ki, több van belőlük, mint eddig bárki hitte volna.
Az állatvédő szervezet a szőrmebundák, a bőrcipők és a kísérleti állatok használata után új ellenséget talált magának: az állatok iránt teljesen érzéketlen népnyelvet. Egy nemrégiben kiadott iránymutatásukban új, kellően érzékeny szólások és közmondások bevezetését javasolják.
Műtarja és műsonka még nincs, de növényi alapú műhúspogácsát mindkét német diszkontlánc árul már Magyarországon is. Édes zsemlében, leheletvékony paradicsomkarikával és kötelező csemegeuborka-szelettel kóstoltuk őket, és ha nem tudjuk, meg nem mondjuk, hogy nem húst eszünk.
Magyari Béla, a majdnem első magyar űrhajós élete végéig gyűjtögette az űrkutatásról és a magyar űrhajózásról szóló anyagokat – volt is neki miből merítenie, hiszen nem sokon múlott, hogy Farkas Bertalan helyett ő jusson ki az űrbe. Olyannyira nem, hogy a biztonság kedvéért a propaganda már előre legyártotta az őt ünneplő anyagokat arra az esetre, ha Farkassal történne valami. A kiskunfélegyházi születésű űrhajósról állandó tárlat nyílt a Kiskun Múzeumban.
A meleg hatására kevésbé pirulnak az almák, vannak olyan fajták, amelyek Spanyolországban már így sem tudtak szép piros színt felvenni. Ha tovább melegszik az idő, új almafajtákat kell kikísérletezni, vagy át kell helyezni a termelést.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
Schwartz Sándor Magyarországon először, 1992-ben kapott új szívet. Halálhírét munkahelye, a kispesti Kós Károly Általános Iskola jelentette be. 56 éves volt.
Egy brit szamárvédő társaság tájékoztatása szerint öt éven belül a felére csökkenhet a szamarak száma a világban. Az ok a hagyományos kínai gyógyászatban népszerű zselatinszerű anyag, amelyet az állatok irhájából főznek.
A főleg robogóiról ismert olasz Piaggio állt elő az ünnepekre Gitával, a gazdáját követő poggyásszal, amit kifejezetten rövid, kellemes piaci sétákra optimalizáltak. Kár, hogy irtózatosan sokba kerül, és nem képes sokkal többre, mint egy sima gurulós kocsi.
Bár a hagyományos kínai gyógyászat inkább növényeket használ, mint állatokat, vannak örök slágertermékek – ilyen például a tigrispénisz és a rinocérosztülök. A kutatók egy ideje direkt hamis alkatrészekkel próbálják letörni a feketepiaci árakat; egy friss projekt lószőrből készült szarvval törne be a piacra.
Az űrből érkezett ribóz nagyban felgyorsíthatta az élet kialakulását, bár nem lehetetlen, hogy a mintákba már a Földön került az anyag. Bár ez nem valószínű, a tudósok azért megvárják, míg megérkeznek a Ryugu és Bennu aszteroidákról vett minták is.
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
Az emberi tevékenység hatására veszélybe került a trópusi biodiverzitás: az új adatok szerint Etiópiában, Tanzániában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legnagyobb a baj, itt a növények 40 százaléka is kipusztulhat.
William Romoser, az Ohiói Egyetem entomológusa szerint nyilvánvaló, hogy a vörös bolygón hüllők és méhek is élnek. Romoser több évet szánt a marsjárók felvételeinek elemzésére, szerinte fosszíliák és élő rovarok is találhatóak a Marson.
Egy svájci kutatás szerint az autóutak környékén különösen sok abroncsból származó mikrogumi található, de viszonylag sok van belőle a felszíni vizekben is. 1988 óta csak Svájcban 200 ezer tonnányi, autógumiról lekopott részecske került a környezetbe, ezeknek csak a fele ténylegesen gumi, a többi különböző adalékanyag.