Járványos méreteket öltött a rövidlátás
Egyre gyakoribb a rövidlátás, a Távol-Keleten már-már járványszerűen gyakori ez a látászavar: becslések szerint a kínai kamaszok és fiatal felnőttek 90 százalékának életét nehezíti. Szakértők szerint a gyerekeknek több időt kell tölteniük a szabadban, ezáltal csökkenthető a későbbi rövidlátás kockázata.
Miközben a miópia kialakulásában nagy szerepet játszhatnak a genetikai adottságok, a látászavar előfordulása érdekes környezeti tényezőkkel is mutat statisztikai összefüggéseket. Gyakrabban fordul elő a rövidlátás
- a nyáron születetteknél,
- azoknál, akik sokat játszanak számítógépes játékokkal,
- és azoknál, akiknek az anyja magasan képzett.
Eközben több tanulmány is feltárta már, hogy azoknál a gyerekeknél, akik több időt töltenek a szabadban, ritkábban fordul elő a rövidlátás, aminek kétféle magyarázata fordul elő: vagy a távolra nézés lehet fontos, vagy a természetes fénynek való kitettség.
Katie Williams, a King’s College London témába vágó tanulmányának szerzője szerint az ember nem nagyon tudja befolyásolni, hogy mikor szülessen a gyereke, azt viszont sokkal könnyebb meghatározni, hogy mennyi időt töltsön a levegőn.
A brit szemészeti folyóiratban közzétett tanulmányban Williams és kollégái 1994 és 1996 között született walesi és angol gyerekek adatait követték nyomon. (Az adatokat egyébként egy, a gének és a környezet hatásait összevető nagy ikerkutatáshoz gyűjötték.) A szemészeti témájú kutatásban 1077 személyről gyűjtötték egybe az összes szükséges információt, számításba véve olyan tényezőket is, mint a kor, a nem és a családi kapcsolatok.
Nyáron születtél? Hát a látással hogy állsz?
Érdekes összefüggés volt, hogy azoknál a gyerekeknél, akik anyjuk meddőségi kezelése után jöttek a világra, 37 százalékkal csökkent az esély, hogy tízes éveik közepére rövidlátóak legyenek. Ennek egyik lehetséges oka Williams szerint az lehet, hogy jellemzően rövidebb terhesség után, kisebb súllyal születtek, így idegrendszerük fejlődése egy kissé késésben lehet.
A nyári születés és a rövidlátás között találták az egyik legmarkánsabb korrelációt: a legmelegebb évszakban születetteknek csaknem kétszer akkor esélyük van arra, hogy rövidlátók lesznek, mint a többieknek. Ami pedig az anya képzettségét illeti, minden egyes teljesített oktatási szint 33 százalékkal növelte az esélyt, hogy az utód tinédzserkorára rövidlátó legyen. William nem zárta ki, hogy a rövidlátás és az intelligencia között lehetséges valamiféle genetikai kapcsolat, de ebben a statisztikai összefüggésben társadalmi tényezők is szerepet játszhatnak.
Heti egy órával több játék a gépen 3 százalékkal növelte a rövidlátás kialakulásának kockázatát a tiniknél. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy túl közelről nézik a képernyőt, illetve kevés időt töltenek a szabadban. (Az adatokat még az okostelefonok elterjedése előtt vették fel.)
Nem magyarázhat mindent az öröklődés
A fenti tényezők összesen csak 4,4 százalékban befolyásolták, hogy a rövidlátás kialakul-e vagy sem, miközben korábbi kutatások szerint az öröklött hajlam döntő szerepet játszik ebben – a genetikai faktorokat mégis kihagyták ebből a vizsgálatból. Williams szerint a genetika nem ad teljes körű magyarázatot arra, miért lett annyira gyakori ez a látászavar napjainkban: a gének nem módosulnak olyan gyorsan, hogy néhány generáció alatt végbemenjen egy ilyen szintű változás. Az előfordulásban szerepet játszhatnak a modern gyerekkor jellegzetességei is.
A rövidlátás gyakori ázsiai előfordulását genetikai fogékonyság okozhatja, de a látászavar kialakulásában a környezeti tényezők is fontosak – értékelte a kutatást James Wolffsohn, az Aston Egyetem optometriaprofesszora, aki nem vett részt a kutatásban. A számítógépes játékkal és túl sok tanulással töltött idő elősegítheti a miópia kifejlődését azáltal, hogy a gyerek nincs eleget a szabadban – mondta. (Elég arra az OECD-adatra gondolni, hogy egy átlagos 15 éves Sanghajban heti 14 órát tölt leckeírással, míg Angliában ötöt, az USA-ban pedig hatot.)
Az anya meddőségi kezelésével felfedezett összefüggés a professzor szerint újdonságnak tűnik, és segíthet abban, hogy a jövőben célzottabban kezelhessék a rövidlátókat. „Bár a miópia könnyen korrigálható szemüveggel vagy kontaktlencsével, a rövidlátás súlyosságával együtt növekszik a teljes látásvesztéssel járó betegségek kockázata. Így hát minden, amit a rövidlátás megelőzésért teszünk, az egyén jóllétét fogja szolgálni.”