A magyarok mindig egzotikus, misztikus népként tekintettek a japánokra, miközben a Magyarországon élő japánok értetlenül nézik, hogy mit akarunk mi állandóan a gésákkal. Tóth Gergely japanológus a magyarok Japán-mániája nyomában.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A rövidlátás nagyrészt az öröklött hajlamon múlik, de a genetika nem magyarázza meg, miért vált napjainkban olyan gyakorivá ez a látászavar. Egy brit vizsgálat egy sor környezeti tényezővel talált meglepő összefüggéseket.