Nagy-Britannia méretű kolóniahálózatot építettek 4000 év alatt Brazíliában a termeszek
10 km3 talaj megmozgatásával jöttek létre azok a biogén eredetű geológiai struktúrák, amelyek közül a legidősebbek legalább 3820 éve már álltak – jelentette be egy észak-kelet brazíliai termeszkolóniákat vizsgáló brazil, brit és amerikai biológusokból álló kutatócsoport a Current Biology folyóiratban.
A csoport november 19-én közétett tanulmánya szerint az évezredek óta változatlan klímájú régióban a Syntermes dirus termeszfaj az idők során egy Nagy-Britannia méretű területen szédületes méretű szuperkolóniát épített. Az átlagosan 2 méter magas és 9 méter átmérőjű kúpforma földhalmok száma eléri a 200 milliót a Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, 230 ezer négyzetkilométeres területen.
A régió agyagos és savanyú erdőtalaja szinte alkalmatlan a szántóföldi növénytermesztésre, így maradhattak meg csaknem érintetlenül ezek az építmények, amelyek a kutatók szerint sosem voltak fészekként szolgáló termeszvárak. Maguk a kúpok mindössze a szellőzőaknái a talajszint alatt húzódó, hihetetlen komplexitású alagútrendszernek.
A különböző helyekről vett minták szénizotópos kormeghatározása alapján az eddig legöregebbnek tartott közép-afrikai őstermeszvárakkal egyidős építmények a termeszek raktáraiként és hulladéklerakataiként szolgáltak, illetve szolgálnak ma is: a kutatók az elhagyott komplexumok mellett számos jelenleg is életteli alagútrendszert találtak.