És ha száraz táp helyett minden kutya szaftos kaját kapna Brazíliában, akkor az eledelek gyártásának környezetterhelése közel azonos lenne az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállításának a környezetre gyakorolt hatásával.
Amazóniában szeptemberben és októberben van az erdőégetés szezonja, de a telepesek idén még több tüzet gyújtottak, mint általában szokás: szeptemberben 36,850 esetet regisztráltak, ez 120 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Tíz éve nem égett ekkora területen az esőerdő, mint most.
Miután kiderült, hogy védett amazóniai erdőket is árultak a közösségi médiában, a cég bejelentette, hogy a Marketplace hirdetéseit mostantól össze fogja vetni az ENSZ által nyilvántartott védett területek listájával, és ha valaki esőerdőt akar eladni, letiltják a hirdetését.
Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.
Az elmúlt évtizedben az erdőtüzek és a fakitermelés hatására csökkent a trópusi esőerdő szén-dioxid-megkötő képessége. Az Amazonas-medence brazíliai területe mára nettó kibocsátóvá vált: 20 százalékkal több szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint amennyit megköt.
A brazil környezetvédelmi miniszter külföldről vár forrásokat az erdőirtások visszaszorítására. Ricardo Salles szerint ha összeadnának egymilliárd dollárt, akár 30-40 százalékkal is vissza lehetne szorítani az illegális fakitermelést.
A brazil elnök azért azt is kilátásba helyezte, hogy miközben egyes nőknek akár szakálluk is nőhet az oltástól, mások szuperképességekre tehetnek szert. Az nem világos, hogy krokodillá változni ebben az olvasatban szuperképességnek számít-e.
A COVID-19 elleni oltóanyagok engedélyeztetését övező versenyfutásban a kormányokat, az üzleti szférát és a civileket egyaránt foglalkoztatja a kérdés: kötelező legyen-e a koronavírus elleni védőoltás?
A világ legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazása verhetetlennek tűnik a saját piacán.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Világszerte több mint 183 ezer új fertőzöttet jelentett a WHO egy nap alatt, Brazília után az újranyitó Egyesült Államokban ugrott meg leginkább a statisztika. A WHO igazgatója szerint a világra most nem is a vírus jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a szolidaritás és a felelősen cselekvő vezetők hiánya.
Egyre emelkedik a regisztrált koronavírusos esetek száma Brazíliában, Jair Bolsonaro elnök viszont a demokrácia diadalaként ünnepli, hogy az emberek nem tartják be a járványügyi korlátozásokat.
Az Amazonas-medence őslakos közösségei szerint a gyógynövények védelmet nyújtanak a koronavírus ellen, de a lezárások miatt nem tudnak kereskedni, és ez állami segítség hiányában a létfenntartásukat veszélyezteti. Az illegális kitermelők közben tovább terjeszkednek az esőerdőben – vélhetően a vírust is ők cipelték be az őslakosok közé.
A brazil elnök az ENSZ klímacsúcsán azt sérelmezte, hogy a média felfújja az amazóniai erdőtüzek ügyét, ami egyébként is kizárólag Brazíliára tartozik.
A nemzetközi vélemény szerint Jair Bolsonaro intézkedései vezettek az amazóniai esőerdőben kitört tűzvészhez, most egy kicsit engedett a nyomásnak a brazil elnök.
Lassan eléri a nyolcvanezret az idén eddig regisztrált tűzesetek száma az amazóniai esőerdőben, de a múlt hét végéig nem sok képet lehetett látni arról, mi történik valójában.
Brazília egy kicsit fogadókészebbnek tűnik, mint a múlt héten, és Macron elnök szerint a G7 tagjai is közelebb jutottak a megállapodáshoz az égő esőerdők ügyében.
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
A frissen felfedezett selyemmajomfaj, a Mico munduruku még újdonságot jelent a kutatóknak, de máris veszélyeztetett fajként kezelik: az erdőirtások miatt lehet, hogy nem sokáig örülhetünk neki.
Újabb felvétel került elő a rejtőzködő Awá törzs két tagjáról Brazíliában – éppen akkor, amikor már kételkedtek benne, hogy még mindig az erdőben élnek. Ha elköltöztek volna, a fakitermelők letarolhatták volna a területet, így az életük van veszélyben.
A tavalyi brazil rekordtermés jótékonyan visszafogta az arabica árát, de most hiányév következik. Emiatt az év végére egységnyi kávé 20-25 százalékkal drágább lesz, mint most.
A legtöbbünket valószínűleg meglepné, ha pókeső hullana a nyakába, de ez egészen hétköznapi esetnek számít a brazíliai Espírito Santo do Dourado városában. Az egyetlen jó hír, hogy a pókok ártalmatlanok, mi több, a helyiek még hálásak is lehetnek nekik.
A 200 millió, átlagosan 2 méter magas és 9 méter átmérőjű, kúpszerű földhalomból álló rendszer 230 ezer négyzetkilométeres területet hálóz be – ez jóval több, mint Magyarország területének kétszerese.
Azt hihetnénk, hogy a lepra az Éneklő kutya óta már kiveszett a világból, Brazíliában azonban még mindig komoly problémát jelent a betegség – a nyers tatumáj fogyasztása pedig csak tovább rontja a helyzetet.