Rossz sci-fibe illő arcfelismerős határvédelmi rendszert tesztelnek a magyar kerítésnél

Képzeld el, hogy mielőtt a világ egy másik szegletébe utazol, regisztrálsz egy digitális határvédelmi rendszerbe: a telefonod vagy a számítógéped kamerájával befotózod magad, a beszkennnelt irataidat is előre felöltöd, részletekbe menő kérdésekre válaszolsz előbb webes űrlapon, majd egy webkamerás interjúban egy animált határőrnek. Van-e utána félnivalód a határon? Lehet, hogy igen. Ha hazudtál.

A napokban egy ilyen új, mesterségesintelligencia-alapú határvédelmi rendszer, az iBorderCtrl kísérleti verzióját kezdték el tesztelni a szerb-magyar határon. A magyar fél által felajánlott két átkelőből Tompát választották ki, ahol november közepén el is indult a tesztüzem. Ez nem része a hivatalos határellenőrzésnek, a közúti átkelőhelyen egy elkülönített pontján, önkéntes alapon zajlik a tesztelés. Magyarország mellett még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert. 

Bár a hivatalos tesztidőszak augusztusban zárul, a teszteket itthon várhatóan május végére fejezik be, mert a nyári időszakra a forgalom nagysága miatt nem tudták vállalni. A karácsonyi csúcsidőszakban, azaz december közepétől január közepéig is felfüggesztik a próbaüzemet, amit egyébként válogatott és külön erre kiképzett magyar határrendészekre bíztak.

Proaktív magyar fél

Katarzyna Kolanko, az Európai Bizottság sajtósa elmondta, hogy a projektre 4,5 millió eurót ítéltek oda az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából. Ha a teszt sikeresnek bizonyul, úgy fognak eljárni, mint a többi kutatási projekt esetében: az új technológiát az Európai Bizottság értékeli, de a döntés, hogy bevezetik-e, a tagállamokon áll. Az a cél, hogy növeljék a hatékonyságot az EU külső határain: a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyerjenek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktassák le a technológia segítségével – mondta Kolanko. Utalt arra is, hogy a jövőben esetlegesen bevezetendő rendszer használatához az EU-s jog alapján az utazó hozzájárulása is szükséges, ahogy például a testszkennerek esetében is.

Fotó: Flickr

A magyar fél nemcsak kísérleti nyúlként vesz részt a határrendészeti projektben, hanem kifejezetten kezdeményező szerepe volt – nyilatkozta a Qubitnek Székely Zoltán őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, akinek a neve a rendszerhez kapcsolódó publikációs listán tűnt fel. Nem véletlenül: ő a projekt végfelhasználói koordinátora és a magyar részvétel vezetője, emellett a pályázat egyik szerzője is, a projekt a doktori értekezésének a részét képezi. (A további résztvevők – cégek, tudományos műhelyek, illetve a lett határőrség – listája itt található.)

A magyar rendőrség nemhogy tagja a rendszert tervező konzorciumnak, de a pályázat megírásában is vezető szerepet vállalt, a rendszer elemeit és az eljárásrendeket is jelentős részben a magyar rendőrök (az NKE Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék, a Bács-Kiskun megyei határrendészet és Kelebia Határrendészeti Kirendeltségének szakértői) dolgozták ki.

Hazugságvizsgáló a határon?

Székely azt mondta, nem árulhat el technikai részleteket arról, hogy miféle rendszert is kezdenek el tesztelni, és kérdéseinkre a projektet koordináló George Boultadakistól, az Euro Dynamics techcég munkatárstától is csak egy nem túl sokatmondó idézetet kaptunk a projekt honlapjáról. 

A brit Guardian a rendszert a hazugságvizsgálókhoz hasonlítja, mivel egyik eleme a mikro-arckifejezéseket vizsgálva igyekszik kiszúrni, ha az EU-tagállamba belépő nem EU-s állampolgár meg akarja téveszteni a hatóságot, és nem az igazat mondja például személyes hátteréről, utazása céljairól. A kérdéseket egy, az utazó neméhez, etnikumához és anyanyelvéhez szabott animált határőr teszi fel webkamerán keresztül. A lap idézi Boultadakist, aki szerint a rendszer olyan információkat gyűjt, amelyek túlmutatva a biometrikus adatokon már az átverés biomarkereit mutatják. (A biomarker olyan objektíven mérhető jelzőanyag, amelynek a jelenléte felhasználható bizonyos élettani folyamatok kimutatására.)

Székely elmondta, hogy a rendszer által adott értékelés egyelőre csak ajánlást ad az ellenőrzést végző határrendésznek, tehát a döntést még nem a számítógép, hanem az ember hozza meg. Az iBorderCtrl gyakorlati hasznára két példát hozott:

  • a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz (pl. lejárt útlevél, hiányzó vízum vagy anyagi fedezet, korábbi rendezetlen bírságok, le nem járt kitiltások).
  • Ez azért is lehetséges, mert a kérdéseket nem a határon teszik fel, hanem előre elvégzi az interjút a rendszer. Ezáltal az ellenőrzéshez szükséges idő a harmadára csökkenhet, aminek elsősorban a buszok, vonatok határátlépésénél van jelentősége, de a belépésre váró hosszú kocsisorokat is lerövidítheti.

A határellenőrzés menete

Az iBorderCtrl-lal elvégzett határellenőrzésnek két fázisa van: az előzetes regisztráció, illetve az ellenőrzés a határon. Az alkalmazás desktopon és mobilappon is elérhető lesz. Székely megosztotta a Qubittel az alkalmazás egyszerűsített felületen futó bétaverzióját, tehát aki akarja, kipróbálhatja a tesztelés alatt álló nem végleges változatot. De számolni kell vele, hogy a rendszer az arcképünk mellett számos érzékeny adatra is kíváncsi – adatkezelési garanciák mellett, pesze – az utazásra haszált autó rendszámától a szállás címéig. Aki ezek után is kipróbálná, itt megteheti, segíti vele a rendszer tesztelését. Én mindenesetre kipróbáltam, és eljutottam, ameddig tudtam.

Ez csak a kezdetFotó: iBorderControl
  • Az úgynevezett traveller user application-ön (TUA) keresztül a rendszer először is adatokat kér be: fel kell tölteni az utazási dokumentumokat, amelyeket szükség szerint update-elni is lehet, részletes utazási információkat kell megadni (hotel, jármű, rendszám) a személyes adatok mellett. 
  • Ez után az app ellenőrzi a dokumentumok eredetiségét, és eltárolja az infókat az iBorderCtrl adatbázisában.
  • Az appon keresztül bonyolódik az ún. avatárinterjú (ezt nem próbáltam ki, mert a gépemen ki van iktatva a webkamera), de a felhasználási feltételek szerint a robothatárőr ugyanolyan kérdéseket tesz fel, mint egy igazi.
  • Eközben megfigyeli a nonverbális viselkedést, és észreveszi a félrevezető viselkedés minden apró, tudattalan jelét (itt jönnek képbe a biomarkerek). Emellett összeveti az interjún felvett arcot az utazási okiratokban szereplő fotókkal.
  • A regisztráció közben megszerzett információkat összevetik a nemzetközi rendőrségi adatbázisokkal, valamint a kérelmezőről szóló publikus közösségi információkkal, elsősorban a Twitter adataival. (Ez csak élesben lesz így, a bétaverzióban még nem.)
  • A beérkezett adatokat lefuttatják egy risk assessment software toolon, amely kidob egy kockázati pontszámot. Az eredményt nem közlik az utazóval, az az igazi határőr munkáját fogja majd támogatni.
  • Az avatárinterjú után a TUA generál egy QR-kódot, amely tartalmazza az utazó személy- és utazási azonosítóját. A QR-kódot emailben elküldik a felhasználónak, ő pedig majd a határon tudja azt felmutatni a mobilja képernyőjén.
  • Az utazó az előregisztráció bármely pontján meggondolhatja magát, ez esetben a rendszer az összes adatát törli az iBorderCtrl adatbázisából.

És ezzel el is érkeztünk a második fázishoz, a fizikai határhoz, ahol:

  • a kézi eszközökkel felszerelt határrendész leolvassa a QR-kódot, ellenőrzi a járművet és a kézzel fogható dokumentumok valódiságát, összeveti az ujjlenyomatadatokat.
  • Ha az ujjlenyomat nem stimmel, vagy más gyanús tényező merül fel, a határőr további biometrikus adatokat kérhet le, illetve bekapcsolhatja az arcfelismerőt. Hordozható vénaszkennerével meg is toldhatja az adatbázisban lévő információkat az utazóról.
  • Ha ezzel megvannak, jöhet a kocsi átvizsgálása. 
  • A begyűjtött adatok alapján a határrendész – vagyis nem az algoritmus, hanem az ember – dönt arról, hogy az illető beléphet-e a schengeni övezetbe. A döntést be is viszik a rendszerbe.

„Féltudományos határellenőrzés”

Az Európai Uniót amiatt kritizálják, hogy a rendszer pszeudotudományos megoldásokat terjeszt. Bruno Verschuere, az Amszterdami Egyetem igazságügyi pszichológus oktatója attól tart, hogy a rendszer az adatokból helytelen következtetésekre juthat. „A nem verbális jelek, például a mikro-arckifejezések valójában nem árulnak el semmit arról, hogy valaki hazudik-e vagy sem. Ez mindannak a megtestesülése, ami hibás lehet a hazugságvizsgálatban” – írta a fejlesztésről. Verschuere szerint nincs tudományos alapja azoknak a módszereknek, amelyeket most hadba állítanak.

„Ha ezt a rendszert felépítik, nem fog csak úgy megszűnni. A közvélemény csak a sikertörténetekről értesül majd, azokról pedig semmit nem tud majd, akiket jogtalanul tartóztattak fel” – tette hozzá. Verschuere szerint nincs bizonyíték arra a feltételezésre, hogy a hazugság stresszt, ezáltal pedig nyugtalan viselkedést, illetve tudattalan arcmozgásokat vált ki. Bennett Kleinberg adatkutató, a University College London tanársegédje pedig úgy fogalmazott, hogy a rendszer „féltudományos határellenőrzéshez” vezet.

A tokiói téli olimpiai előkészületek keretében arcfelismerős biztonsági rendszert tesztelnek 2018. szeptember 28-ánFotó: Alessandro Di Ciommo/NurPhoto

Az iBorderCtrl fejlesztői szerint ugyanakkor a döntés, hogy beengedjék-e a schengeni övezetbe az utazót, nem egyetlen eszközre, a hazugságvizsgálatra támaszkodik, hanem arra az aggregált kockázatbecslésre, amely a határellenőrzési és vámvizsgálati eljárásban már amúgy is széles körben használt technológián és kockázatközpontú megközelítésen alapul. Tehát a teljes eljárás biztonságos, mert a különféle adatelemzésekből kalkulált korrelált kockázattal dolgozik – érveltek.

„Hiba lenne 100 százalékos pontosságot elvárni egy mesterséges intelligencián alapuló hazugságvizsgáló technológiától, akármilyen fejlett is. Éppen ezért az iBorderCtrl-t ennek tudatában fejlesztettük ki” – írtak a Qubitnek küldött közleményben Boultadakis. A megtévesztő viselkedés gépi érzékelése csak egy eleme egy amúgy igen stabil rendszernek, épp ezért nem gondolják, hogy ez „féltudományos határellenőrzéshez” vezetne – utaltak a fent idézett kutató véleményére.

Hasonló technológia továbbfejlesztésén dolgoznak az Egyesült Államokban is, ahol a hazugságvizsgálatot széles körben használják a bűnüldözésben, bár a módszer tudományos alkalmazhatóságát a világ többi részén erős kétségek övezik, ahogy az arcfelismerő rendvédelmi használatával kapcsolatban is felmerülnek aggályok.

Az Arizonai Egyetem mérnökei az amerikai belügyminisztérium támogatásával fejlesztették ki 2012-ben az Avatar (Automated Virtual Agent for Truth Assessment in Real-Time – automatikus valós idejű igazságértékelő virtuális ügynök) nevű eszközt, sőt egy startupnak idén engedélyezték is a használatát. Az új rendszert, remélik, fel is szerelik a mexikói határon.

Erre kerestek a magyarok a Google-ben 2018-ban

A magyaroknál a politika és a sport volt az első helyen, de a paprikás krumpli receptjéhez is sokaknak kell a segítség. A világ közvéleményét leginkább a váratlan halálesetek izgatják, legalábbis a legnépszerűbb 2018-as Google-keresések alapján.