Rácz Johanna összes cikke

Lisztkukacos szendvics, rovarmüzli, palacsinta és nokedli alombogárlisztből: megfőztük és megettük, hogy neked ne kelljen

Megkóstoltuk a fehérjedús csodát, amit nemrég nyilvánítottak emberi fogyasztásra alkalmasnak az Európai Unióban, és legnagyobb meglepetésünkre nem hánytuk végig a konyhát. A szárított lisztkukac állaga kiváló, íze rendben van, és a lárvalisztből is lehet ehető ételt készíteni. Tizennyolcas karika, felkavaró felvételek!

Itt az új őrület: ne zuhanyozz!

Bár a kommentelőket világszerte kikészítik, lehet, hogy igazuk van a napi zuhanyzást megtagadó hírességeknek. Környezetvédelmi és egészségügyi érvek is indokolják, hogy az emberiség ne vigye túlzásba a tisztálkodást, míg a másik oldalon higiéniai és marketingszempontok állnak.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról

Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

Meglepően sok kutató trükközik vagy csal a tudományos eredményekkel

Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.

Ez a törvény vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz

Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?

2030-ig fejenként 1 négyzetméterrel nőhet a zöld terület Budapesten, és azért is vért fog izzadni a város

A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.

Portugália oltások nélkül, feltűnő gyorsasággal kezelte minden idők legnagyobb járványhullámát

A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.

Miért zenél szinte szünet nélkül egyesek agya? Hiánypótló magyar kutatás indult a dallamtapadásról

Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.

Beoltottak a koronavírus ellen. Mostantól enyém a világ?

Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.

„Ennyire jól szervezett dolog ebben az országban még nem volt” – Szerbiában nyitva a kocsmák, pörögnek az oltóközpontok

A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.

Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma

Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.

Hatalmas árat fizetünk az olcsó húsért

Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.

Zajos, felhergelt kisebbség vezérli a magyar oltásellenességet, de valójában egyre többen vállalnák az oltást

Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.

Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz

Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.

Friss ENSZ-jelentés: Hiába állt le a fél világ, ugyanolyan reménytelennek látszik a klímaváltozás elleni harc, mint tavaly

A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.

Biztosan bankot robbant, aki idejében bevásárolt a Pfizer és a Moderna részvényeiből?

A nagy gyógyszercégeknek egy év alatt sikerült a bravúr, kifejlesztették a koronavírus ellen hatásos oltóanyagot. A dolog ezzel el is dőlt, lehet menni a kasszához – mondhatnák a részvényesek, de a helyzet szokás szerint ennél jóval árnyaltabb. Számos tényezőn áll vagy bukik, hogy a csodavakcina milyen sokáig és mennyi profitot fial a gyártóknak. Annyi biztos, hogy aki Modernát vett az év elején, nem járt rosszul.

Úgy is lehet az ember társadalomtudós, hogy nem reflektál a saját fejében élő sztereotípiákra

A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.

A migráció olyan, mint a COVID: kezdeni kell vele valamit, de az emberbarátságra hivatkozni kevés

A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.

A fortélyos félelem helyett a józan ész győzhet az idei amerikai elnökválasztáson

Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.

A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől

Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.

Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.

Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával

Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.

A járvány miatt kitört a globális bicikliőrület

A koronavírus-járvány egyik közvetlen társadalmi és gazdasági hatása a kerékpározás sosem látott népszerűsége világszerte. A korábban még visszaesésre készülő gyártók és kereskedők foghatják a fejüket, mert a járvány miatt kialakult ellátási zavarok miatt még jó ideig nem lesznek képesek lépést tartani a szinte hisztérikus kereslettel. Kérdés, hogy a trend csak átmeneti-e, vagy tényleg ez volt a városi biciklizés nagy pillanata.

Kétezer IT-s nyílt levélben fenyegeti Lukasenkát, hogy kivonul az országból, ha nem írnak ki új választásokat

A cégvezetők, befektetők és alkalmazottak az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a rendőri erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Minszk az elmúlt években mindent megtett, hogy magához csábítsa a külföldi techcégeket és beruházókat, de ezt súlyosan veszélyezteti az utcákon elszabadult hatósági erőszak és az internet lekapcsolgatása.

Mindjárt kezdődik a tanév, de a vírus nem alszik. Újranyithatnak az iskolák szeptemberben?

Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.

Bizonyította a meditáció stresszcsökkentő hatását az ELTE kutatóinak nagyszabású vizsgálata

Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.

Keményen bírálta Freund Tamást, az MTA elnökjelöltjét Kertész János az akadémia tiszújító közgyűlésén

Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.

Magyar Orvosi Kamara: Idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban

Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.