A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Megkóstoltuk a fehérjedús csodát, amit nemrég nyilvánítottak emberi fogyasztásra alkalmasnak az Európai Unióban, és legnagyobb meglepetésünkre nem hánytuk végig a konyhát. A szárított lisztkukac állaga kiváló, íze rendben van, és a lárvalisztből is lehet ehető ételt készíteni. Tizennyolcas karika, felkavaró felvételek!
A rendkívül törékeny, kizárólag elektronokból álló Wigner-kristályban az elektronok olyanok, mint a bezárt hullámok. Valódi áttörés, hogy először sikerült két dimenzióban megfigyelni és megmérni ezt a kvantum-fázisátalakulást – mondta Zaránd Gergely elméleti fizikus, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.
Bár a kommentelőket világszerte kikészítik, lehet, hogy igazuk van a napi zuhanyzást megtagadó hírességeknek. Környezetvédelmi és egészségügyi érvek is indokolják, hogy az emberiség ne vigye túlzásba a tisztálkodást, míg a másik oldalon higiéniai és marketingszempontok állnak.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.
Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.
Az Emirates Team New Zealand (ETNZ) nyerte szerdán a vitorlázó Amerika-kupát, a sportág technológiailag legfejlettebb hajóit felvonultató világversenyét. A győztes új-zélandi csapat a világhírű magyar találmányról, a gömböcről elnevezett szoftver továbbfejlesztett változatával jutott el a győzelemig.
Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.
A Hollandiában dolgozó magyar kutató forradalmi megoldást talált a robotok szaporodására: a robotevolúció eddig kizárólag szimulációban futott, Eiben projektcsapatának megoldásaival azonban hamarosan létrejöhet a rendszer, amelyben az evolúción áteső robotok meg is testesülnek.
A pedagógusok több környékbeli országban kiemelt helyen szerepelnek az oltáslistán, de Magyarországon nem élveznek prioritást. Ha a tanárokat nem kezelik kiemelten az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban, állítja a Pedagógusok Szakszervezete.
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
A 2021-es Világgazdasági Fórumon olyan konkrét kihívásra kell választ adni, amilyen eddig nemigen fordult elő a találkozó történetében. Úgy tűnik, hogy a nagy zöld fordulat érdekében a populistákkal is össze kell fogni, az ellentétes nagyhatalmi érdekeket pedig össze kell hangolni egymással.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.
A nagy gyógyszercégeknek egy év alatt sikerült a bravúr, kifejlesztették a koronavírus ellen hatásos oltóanyagot. A dolog ezzel el is dőlt, lehet menni a kasszához – mondhatnák a részvényesek, de a helyzet szokás szerint ennél jóval árnyaltabb. Számos tényezőn áll vagy bukik, hogy a csodavakcina milyen sokáig és mennyi profitot fial a gyártóknak. Annyi biztos, hogy aki Modernát vett az év elején, nem járt rosszul.
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
Az elmúlt tíz év alatt rekordmértékben, több mint 40 százalékponttal zuhant azoknak a a magyaroknak az aránya, akik a környéküket megfelelő helynek tartják az etnikai kisebbségekhez tartozók, a melegek és leszbikusok vagy a bevándorlók számára, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
A koronavírus-járvány egyik közvetlen társadalmi és gazdasági hatása a kerékpározás sosem látott népszerűsége világszerte. A korábban még visszaesésre készülő gyártók és kereskedők foghatják a fejüket, mert a járvány miatt kialakult ellátási zavarok miatt még jó ideig nem lesznek képesek lépést tartani a szinte hisztérikus kereslettel. Kérdés, hogy a trend csak átmeneti-e, vagy tényleg ez volt a városi biciklizés nagy pillanata.
Nem mindenkinek lett első látásra gyanús a három géppuskával és sokkolóval felszerelt, közelharcra és üldözésre képes robotról szóló videó. A klasszikus fake news minden eszközét felvonultató hír a mai napig elérhető, pedig a valóság sokkal kedvesebb.
A cégvezetők, befektetők és alkalmazottak az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a rendőri erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Minszk az elmúlt években mindent megtett, hogy magához csábítsa a külföldi techcégeket és beruházókat, de ezt súlyosan veszélyezteti az utcákon elszabadult hatósági erőszak és az internet lekapcsolgatása.
A rendkívül instabil ammónium-nitrát nem ég önmagában, viszont olyan koncentrált oxigénforrásként működik, amely felgyorsítja más anyagok égését. A múlt heti bejrúti tragédiához ugyanakkor egy sor emberi hiba is kellett.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.
Az MTA 58 százalékos többséggel megválasztott új elnöke szeretné, ha minden minisztériumban létrejönne a tudományos ügyekért felelős részleg. Freund Tamás nem adta fel a reményt, hogy az erővel elvett kutatóhálózatok visszatérhetnek az akadémiához. A most megválasztott vezetőség szerint új korszak kezdődik az akadémia életében.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.
Svédországban ebben a pillanatban is folyik az oktatás az iskolákban, a legtöbb munkahely pedig továbbra is nyitva tart, miközben a COVID-19 már több száz áldozatot szedett. A hozzáállás mögött van ráció, de csak az elkövetkező hetekben-hónapokban derül ki, hogy jól döntött-e az ország.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
Akinek kisgyereke van, tudja, milyen jól jön baj esetén a tanácsadás. Dr. Ringwald Zoltán sajnos nem áll mindig rendelkezésre, mert közben a Heim Pál-kórház gyermeksebészeti osztályát is vezeti.
Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.