A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
Az elmúlt tíz év alatt rekordmértékben, több mint 40 százalékponttal zuhant azoknak a a magyaroknak az aránya, akik a környéküket megfelelő helynek tartják az etnikai kisebbségekhez tartozók, a melegek és leszbikusok vagy a bevándorlók számára, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
A koronavírus-járvány egyik közvetlen társadalmi és gazdasági hatása a kerékpározás sosem látott népszerűsége világszerte. A korábban még visszaesésre készülő gyártók és kereskedők foghatják a fejüket, mert a járvány miatt kialakult ellátási zavarok miatt még jó ideig nem lesznek képesek lépést tartani a szinte hisztérikus kereslettel. Kérdés, hogy a trend csak átmeneti-e, vagy tényleg ez volt a városi biciklizés nagy pillanata.
Nem mindenkinek lett első látásra gyanús a három géppuskával és sokkolóval felszerelt, közelharcra és üldözésre képes robotról szóló videó. A klasszikus fake news minden eszközét felvonultató hír a mai napig elérhető, pedig a valóság sokkal kedvesebb.
A cégvezetők, befektetők és alkalmazottak az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a rendőri erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Minszk az elmúlt években mindent megtett, hogy magához csábítsa a külföldi techcégeket és beruházókat, de ezt súlyosan veszélyezteti az utcákon elszabadult hatósági erőszak és az internet lekapcsolgatása.
A rendkívül instabil ammónium-nitrát nem ég önmagában, viszont olyan koncentrált oxigénforrásként működik, amely felgyorsítja más anyagok égését. A múlt heti bejrúti tragédiához ugyanakkor egy sor emberi hiba is kellett.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.
Az MTA 58 százalékos többséggel megválasztott új elnöke szeretné, ha minden minisztériumban létrejönne a tudományos ügyekért felelős részleg. Freund Tamás nem adta fel a reményt, hogy az erővel elvett kutatóhálózatok visszatérhetnek az akadémiához. A most megválasztott vezetőség szerint új korszak kezdődik az akadémia életében.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.
Svédországban ebben a pillanatban is folyik az oktatás az iskolákban, a legtöbb munkahely pedig továbbra is nyitva tart, miközben a COVID-19 már több száz áldozatot szedett. A hozzáállás mögött van ráció, de csak az elkövetkező hetekben-hónapokban derül ki, hogy jól döntött-e az ország.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
Akinek kisgyereke van, tudja, milyen jól jön baj esetén a tanácsadás. Dr. Ringwald Zoltán sajnos nem áll mindig rendelkezésre, mert közben a Heim Pál-kórház gyermeksebészeti osztályát is vezeti.
Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.
A minőségi oktatásban fejleszthető készségek bizonyítottan összefüggnek a későbbi munkaerő-piaci sikerekkel, Magyarországon azonban egyre nagyobbra nyílik az olló az érettségit adó és nem adó intézményekbe járó diákok eredményei között. A fiatalok foglalkoztatottsága, lényegében a jövő munkaerőpiaca állt a KRTK idei szakkiadványának középpontjában.
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
Újabb életstílusreform hódít Kaliforniában: egy napra félre kell tenni, ami örömet okoz, és szembe kell nézni a fájdalmakkal és a gondokkal, amik elől rendszerint filmnézésbe, játékba, netezésbe, pornóba, pszichoaktív szerekbe menekül a modern ember. Bár az önsanyargatás közkeletű elnevezése – dopaminböjt – kamu, maga a gyakorlat nem haszontalan.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Afelől nincs kétség, hogy már elkezdődött a globális lassulás, és visszaesés lesz belőle. Csak abban nem értettek egyet a CEU Határtalan tudás estjének résztvevői, hogy mennyire lesz súlyos a recesszió, és lehet-e válságról beszélni. A magyar gazdaság kegyelmi állapota is véget ér, és bár az ország két kevéssé válságálló szektorra támaszkodik, még van esély elkerülni a bukást.
Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?
Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.
Sok nő tűr csendben, kezeletlenül ahelyett, hogy segítséget kérne a szülés utáni súlyos hangulatzavaraira. Ennek vethet véget egy új amerikai gyógyszer, félő azonban, hogy ára miatt éppen a legveszélyeztetettebbekhez nem fog eljutni.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.
Igenis van innováció a magyar egészségügyben. Az Országos Mentőszolgálat két éve használ mesterséges intelligenciát, a fejüknél összenőtt bangladesi ikrek szétválasztásánál pedig magyar orvoscsoport ért el a technológia segítségével áttörést az endovaszkuláris sebészetben.
A BME doktorandusza a politejsav-műanyagok bomlásának felgyorsításán dolgozik, a technológiára már céget is alakított, kollégáival dolgoznak a szabadalmaztatáson. Majdnem ekkora érdem, hogy a találmányról szórakoztatóan és érthetően tudott a laikus közönség előtt beszélni. A most zárult Scindikátor versenyen ugyanis ez volt a legfontosabb szempont.
Az elmúlt száz év gazdasági válságainak idején a fejlett országokban meglepő módon csökkent a halandóság annak ellenére, hogy számos egészségügyi mutató romlott, ahogy várnánk is recesszióban. A kutatók újult erővel keresik a különös összefüggés okait most, hogy a legtöbb előrejelzés szerint küszöbön a következő hanyatlás.
Szerdán bemutatták a magyar nyelvtudomány heroikus, sőt sziszifuszi vállalkozásaként létrejött A magyar nyelv nagyszótárának legújabb kötetét. Az el-től az elzüllikig 1200 tömény oldalról van szó, és a zs még nagyon messze van.
Előregisztráció, animált határőrök, kockázati pontszám és a határon felmutatandó QR-kód. EU-s pénzből fejlesztik a schengeni határokra tervezett rendszert, amelynek felépítésében a magyar állam kifejezetten proaktív volt. Ellenzői féltudományosnak tartják a rendszert, aminek csak egy eleme a „hazugságvizsgálat”.
Vajon miért nem lehet a finnekkel semmiségekről csacsogni? Talán ez is egy rokon vonás a magyarokkal? Lehetséges, de az udvarias, dolgos és főként befelé forduló finnek közelebb érzik magukat a japánokhoz.
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
Egyfolytában neteznek a magyar kamaszok, nő az ezzel járó veszélyeknek való kitettségük is, de jól megtervezett képzéssel hatékonyan növelhető az internetezők tudatossága. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekekre, hanem szocializációs környezetükre is irányuljon. Elvégre a szülőkben még mindig jobban bíznak a gyerekek, mint a vloggerekben.
Világszerte egyre több helyen engedélyezik a kannabisz gyógyászati használatát, de Magyarországon nagy tortúra árán sem jut hozzá szinte senki legálisan a szerekhez. A biztató kutatások ellenére a tudomány még messze áll attól, hogy kiaknázza a növény teljes gyógyító potenciálját.
A második világháború óta a második leghosszabb fellendülési időszakot éljük. Törvényszerű, hogy jön a fordulópont, de vajon mennyire áll bele a földbe az amerikai és vele együtt a világgazdaság?
Krimi és tudomány: hol vagyunk a leginkább kitéve az utcai rablóknak Budapesten? Miért a 15 éveseket rabolják ki a leggyakrabban? Mennyire manipulálható a bűnözési statisztika, és mi a rendőrök szerepe a szervezett bűnözés alakulásában?