Az MTA 58 százalékos többséggel megválasztott új elnöke szeretné, ha minden minisztériumban létrejönne a tudományos ügyekért felelős részleg. Freund Tamás nem adta fel a reményt, hogy az erővel elvett kutatóhálózatok visszatérhetnek az akadémiához. A most megválasztott vezetőség szerint új korszak kezdődik az akadémia életében.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.
Svédországban ebben a pillanatban is folyik az oktatás az iskolákban, a legtöbb munkahely pedig továbbra is nyitva tart, miközben a COVID-19 már több száz áldozatot szedett. A hozzáállás mögött van ráció, de csak az elkövetkező hetekben-hónapokban derül ki, hogy jól döntött-e az ország.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
Akinek kisgyereke van, tudja, milyen jól jön baj esetén a tanácsadás. Dr. Ringwald Zoltán sajnos nem áll mindig rendelkezésre, mert közben a Heim Pál-kórház gyermeksebészeti osztályát is vezeti.
Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.
A minőségi oktatásban fejleszthető készségek bizonyítottan összefüggnek a későbbi munkaerő-piaci sikerekkel, Magyarországon azonban egyre nagyobbra nyílik az olló az érettségit adó és nem adó intézményekbe járó diákok eredményei között. A fiatalok foglalkoztatottsága, lényegében a jövő munkaerőpiaca állt a KRTK idei szakkiadványának középpontjában.
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
Újabb életstílusreform hódít Kaliforniában: egy napra félre kell tenni, ami örömet okoz, és szembe kell nézni a fájdalmakkal és a gondokkal, amik elől rendszerint filmnézésbe, játékba, netezésbe, pornóba, pszichoaktív szerekbe menekül a modern ember. Bár az önsanyargatás közkeletű elnevezése – dopaminböjt – kamu, maga a gyakorlat nem haszontalan.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Afelől nincs kétség, hogy már elkezdődött a globális lassulás, és visszaesés lesz belőle. Csak abban nem értettek egyet a CEU Határtalan tudás estjének résztvevői, hogy mennyire lesz súlyos a recesszió, és lehet-e válságról beszélni. A magyar gazdaság kegyelmi állapota is véget ér, és bár az ország két kevéssé válságálló szektorra támaszkodik, még van esély elkerülni a bukást.
Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?
Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.
Sok nő tűr csendben, kezeletlenül ahelyett, hogy segítséget kérne a szülés utáni súlyos hangulatzavaraira. Ennek vethet véget egy új amerikai gyógyszer, félő azonban, hogy ára miatt éppen a legveszélyeztetettebbekhez nem fog eljutni.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.
Igenis van innováció a magyar egészségügyben. Az Országos Mentőszolgálat két éve használ mesterséges intelligenciát, a fejüknél összenőtt bangladesi ikrek szétválasztásánál pedig magyar orvoscsoport ért el a technológia segítségével áttörést az endovaszkuláris sebészetben.
A BME doktorandusza a politejsav-műanyagok bomlásának felgyorsításán dolgozik, a technológiára már céget is alakított, kollégáival dolgoznak a szabadalmaztatáson. Majdnem ekkora érdem, hogy a találmányról szórakoztatóan és érthetően tudott a laikus közönség előtt beszélni. A most zárult Scindikátor versenyen ugyanis ez volt a legfontosabb szempont.
Az elmúlt száz év gazdasági válságainak idején a fejlett országokban meglepő módon csökkent a halandóság annak ellenére, hogy számos egészségügyi mutató romlott, ahogy várnánk is recesszióban. A kutatók újult erővel keresik a különös összefüggés okait most, hogy a legtöbb előrejelzés szerint küszöbön a következő hanyatlás.
Szerdán bemutatták a magyar nyelvtudomány heroikus, sőt sziszifuszi vállalkozásaként létrejött A magyar nyelv nagyszótárának legújabb kötetét. Az el-től az elzüllikig 1200 tömény oldalról van szó, és a zs még nagyon messze van.
Előregisztráció, animált határőrök, kockázati pontszám és a határon felmutatandó QR-kód. EU-s pénzből fejlesztik a schengeni határokra tervezett rendszert, amelynek felépítésében a magyar állam kifejezetten proaktív volt. Ellenzői féltudományosnak tartják a rendszert, aminek csak egy eleme a „hazugságvizsgálat”.
Vajon miért nem lehet a finnekkel semmiségekről csacsogni? Talán ez is egy rokon vonás a magyarokkal? Lehetséges, de az udvarias, dolgos és főként befelé forduló finnek közelebb érzik magukat a japánokhoz.
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
Egyfolytában neteznek a magyar kamaszok, nő az ezzel járó veszélyeknek való kitettségük is, de jól megtervezett képzéssel hatékonyan növelhető az internetezők tudatossága. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekekre, hanem szocializációs környezetükre is irányuljon. Elvégre a szülőkben még mindig jobban bíznak a gyerekek, mint a vloggerekben.
Világszerte egyre több helyen engedélyezik a kannabisz gyógyászati használatát, de Magyarországon nagy tortúra árán sem jut hozzá szinte senki legálisan a szerekhez. A biztató kutatások ellenére a tudomány még messze áll attól, hogy kiaknázza a növény teljes gyógyító potenciálját.
A második világháború óta a második leghosszabb fellendülési időszakot éljük. Törvényszerű, hogy jön a fordulópont, de vajon mennyire áll bele a földbe az amerikai és vele együtt a világgazdaság?
Krimi és tudomány: hol vagyunk a leginkább kitéve az utcai rablóknak Budapesten? Miért a 15 éveseket rabolják ki a leggyakrabban? Mennyire manipulálható a bűnözési statisztika, és mi a rendőrök szerepe a szervezett bűnözés alakulásában?
A stanfordi börtönkísérletet érintő kritikák egyike sem mutat be olyan lényegi bizonyítékot, amely megváltoztatná a kísérlet konklúzióját – közölte az amerikai pszichológus keddi nyilatkozatában, amiről a magyar Mindset adott hírt elsőként.
Egyszer eljön a pont, amikor az energiaátállás miatt csökkenni kezd az olaj iránti kereslet, és ez jelentősen destabilizálhatja a piacot. Norvégiában 2017 volt az első év, amikor csökkent az olajfogyasztás. Hogyan gondolkodjanak hosszú távon az olajipari vállalatok? És a befektetők?
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.
Jane Goodall, aki a maga részéről nem népesítette túl a Földet, szeretne mindent megtenni azért, hogy az emberiség jövője itt folytatódjon, és ne a Marson. A főemlőskutató Budapesten járt, hogy programját népszerűsítse, és elvarázsolja a közönséget.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
Jim Bridenstine a véresszájú republikánusok közé tartozott, mármint addig, amíg hírbe nem hozták a NASA-pozícióval. A homoszexualitást erkölcstelennek tartja, a klímaváltozásban játszott emberi szerepet vitatja, és a végletekig hű Donald Trumphoz, akinek a kormánya továbbra is leépítené a klímakutatást a NASA-n belül. Az amerikai űrhivatal hagyományosan politikamentes szervezet, mégis van miért örülni Bridenstine kinevezésének.
A József Attila-ralin száguldoztunk, a József Attila sugárúton laktunk, és beültünk a József Attila lakótelep Ezüst Sirály éttermébe, ha megéheztünk a József Attila Termelőszövetkezetben végzett kemény munkában. Mindennek nem sok köze volt József Attila emlékéhez.
A Facebook vezérigazgatója hosszú idő után a nyilvánosság elé állt, és elmondta: ma már másképp gondolkodik cége felelősségéről. Kiderült az is, hogy jóval több embert érinthetett a Cambridge Analytica-botrány, mint korábban hitték.
Ki sem kell tenned a lábad a városból, ha pompás ragadozókat vagy különleges énekesmadarakat akarsz látni. Egy vándorsólyom egyenesen a Bazilika tetején lakik.
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
Hódmezővásárhely egyik tanulsága a rejtőzködő szavazókban rejlő potenciál volt. Miért bujkálnak a választók, és mire számíthatunk ennek fényében a közvélemény-kutatóktól a kampányidőszakban? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?
Elon Musk folytatólagos Twitter-háborút vív az Onionnal, a háttérben a Tesla-alapító médiával kapcsolatos tervei állhatnak. De egy olyan sztoriban, ahol álhírportálok és vicces kedvű milliárdosok állnak szemben, semmi sem lehet biztos.
A széles körű lexikális tudás szép, de kevésbé számít, mint valaha: újfajta készségeket kellene kialakítani a gyerekekben, hogy boldoguljanak a technológiai forradalom által újrarajzolt globális munkaerőpiacon. Az OECD és az EU szakértői lázasan dolgoznak, hogy meghatározzák a kompetenciákat, amik segíthetnek a jövő munkavállalóin. Mit lép erre a magyar oktatás?
Az „Alexa, nevess!” parancsot a kevésbé félreérthető „Alexa, nevetnél?”-lel helyettesítik.
A 2004-es cunamit csaknem háromszor annyi férfi élte túl, mint nő. Mi lehet ennek az oka?