Nemzetbiztonsági okokból tiltotta le legfejlettebb AI-modelljét az Anthropic
A Claude Fable–5 szombat hajnalban vált elérhetetlenné, miután az amerikai kormány olyan információkat kapott, hogy megkerülhetők a modell szigorú biztonsági korlátozásai.
A Claude Fable–5 szombat hajnalban vált elérhetetlenné, miután az amerikai kormány olyan információkat kapott, hogy megkerülhetők a modell szigorú biztonsági korlátozásai.
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
Mikor jön el az embert minden szinten túlszárnyaló AGI? Lufi vagy nem lufi a mesterséges intelligencia? A hétfői Qubit Live-on hazai szakértőkkel jártunk utána, hol vannak a mai AI-modellek határai, melyik területen váltja ki a gép elsőként a tudósokat, és mi köze a pörköltnek a sakkhoz és a chatbotok gondolkodásához.
Az Apple a Google Gemini modelljeivel turbózta fel az iPhone-okba épített Sirit, amit ősztől már chatbotként is használhatunk. Az EU-ban viszont nem lesz elérhető a szolgáltatás, amiért egymást okolja az Apple és az Európai Bizottság.
Az OpenAI-t etikai aggályok miatt elhagyó kutatók által alapított Anthropic a biztonságos AI ígéretével indult, de a Claude chatbot sikeréhez egy azóta elítélt kriptocsaló milliárdjai is kellettek. Mi a titka Dario Amodei cégének? Mit csinálnak másképp, mint a Google vagy az OpenAI?
Hiába a legtökéletesebb, AI-alapú hangutánzás, az Android új csalásellenes rendszerén nem fog ki.
Az Európai Bizottság az EU saját felhőszolgáltatásait és chipgyártási technológiáit fejlesztené, hogy ezzel csökkentse a kontinens digitális kiszolgáltatottságát. Eközben az USA a Pax Silicának nevezett technológiai együttműködést szorgalmazza.
Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.
A fiatalok növekvő mentális válsága miatt a ChatGPT és más chatbotok gyorsan a lelki segélynyújtás digitális alternatíváivá váltak. Bár a 12–21 évesek többsége elégedett az így kapott válaszokkal, a szakemberek szerint az AI sokszor csak hízelgéssel és egyetértéssel téveszti meg a segítségre szorulókat.
A döntés értelmében a fejlesztőknek 30 napos betekintést kell biztosítaniuk legújabb AI-rendszereikbe, mielőtt azokat a nagyközönség számára elérhetővé tennék.
A meg nem nevezett vállalatnál elfelejtették korlátozni a tokenek számát, ami miatt boldog-boldogtalan a Claude-ot nyüstölte. Aztán jött a számla.
A Perplexity szerint a tények nem állnak szerzői jogi védelem alatt.
A modern hadviselésben az AI által irányított fegyverek bevetése nem választás kérdése, hanem katonai szükségszerűség. De mit szól ehhez a morálfilozófia és a jog?
Neurobiológusok arra figyelmeztetnek, hogy az öntudat kutatásában bevett kísérleti eljárások nem képesek világos különbséget tenni a szubjektív élmények és az általános információfeldolgozás között.
Az információsnak nevezett, de valójában inkább dezinformációs forradalom nem stabilizálta az ismereteket, hanem destabilizálta őket: olyan „igazság utáni” világot teremtett, ahol megnőtt az elérhető információ mennyisége, de egyre nehezebb megkülönböztetni az igaz és a hamis állításokat. Ez új feladatot ró a hivatásos újságírókra.