Íme a világ legrövidebb IQ-tesztje
A különféle intelligenciatesztek módszertanát sokan jogosan kritizálják, az interneten elérhető tesztek pedig egész biztosan nem alkalmasak az intelligencia mérésére, legfeljebb tesztelésére, de arra is korlátozottan. Hogy mennyire nem megbízhatók az IQ-teszteken elért eredmények, azt ha más nem, az ún. Flynn-effektus szemlélteti: az a jelenség, hogy az IQ-teszteken elért átlagpontszámok az évek során világszerte emelkednek, 10 év alatt nagyjából három ponttal.
Ráadásul a legutóbbi gazdasági válság arra hívta fel a figyelmet, hogy nem azok a jó vezetők, akiknek magas az IQ-juk, hanem akik racionálisan tudnak gondolkodni, és a kettő különbözik. Aki intelligens, nem feltétlenül tud helyes és racionális döntéseket hozni, racionalitást hatékonyan mérő feladatokat pedig sokkal nehezebb kreálni, mint IQ-teszteket, nem is megoldott jelenleg. Léteznek azonban úgynevezett RQ-tesztek, ezek élharcosa Keith Stanovich alkalmazott pszichológiával foglalkozó professzor emeritus, aki szerint az RQ-nak a kognitív elfogultság átlépésére való képességet kell értékelnie.
Cognitive Reflection Test
Előrebocsátjuk, hogy az alábbi villámteszt sem IQ-teszt, hanem ezen a szinten inkább játék, még időkeretet sem szabtak rá a Curiosityn, ahol közzétették az amúgy akkora klasszikusnak számító kérdéssort, hogy még saját Wikipedia-oldala is van.
Az úgynevezett Cognitive Reflection Testet (CRT) Shane Frederick pszichológus mutatta be a világnak 2005-ben. A három kérdésben az a közös, hogy elhibázott ösztönös válaszokat vált ki a megfejtőkből. A kérdést elolvasva a válaszadó túl gyors következtetésekre juthat, ahelyett, hogy végiggondolná a feladatot, így a teszt nem intelligenciát mér, hanem azt,
hogy mennyire képes az ember legyűrni az ösztönös válaszát, és racionálisan gondolkozni.
A CRT-t 35 egymástól független kísérletben 3428 válaszadó töltötte ki ellenőrzött körülmények között egy 26 hónapos időszakban, és állítólag elit egyetemek diákjainak is csak 17 százaléka volt képes mindhárom kérdésre helyes választ adni.
De aki ezt a bevezetést elolvasta, már biztosan nem fog bedőlni. (A magas szintű kognitív képességeket igénylő Ész Ventura fejtörő rovatunkon edződött olvasók most ne nézzenek ide, alapszintű matematikai problémák következnek.)
Egy ütő és egy labda együtt 1 dollár 10 centbe kerül. Az ütő 1 dollárral drágább, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
5 gép 5 perc alatt 5 kütyüt képes legyártani. Akkor mennyi ideig tart 100 gépnek 100 kütyüt legyártani?
Egy tavacskában vízililiom-zsombék növöget. A zsombék minden nap megduplázza a méretét. Ha 48 napig tart, amíg lefedi az egész tavat, vajon mennyi ideig tart, hogy a tó felét beborítsa?
Mindjárt jönnek a válaszok.
Mindjárt.
A labda 5 centbe kerül, de sokan 10 centet vágnak rá erre a kérdésre, sőt még tanulmány is született arról, hogy akik 10 centet válaszolnak, jelentősen türelmetlenebbek az 5 centes csoportnál.
A 100 gép ugyanúgy 5 perc alatt gyárt le 100 kütyüt, még ha az ösztönös válasz 100 perc is lenne.
A vízililiomok 47 nap alatt borítják be a tó felét, de sokan 24 napot tippelnek.