Nem az agyméret, hanem a tenyésztés célja lehet a meghatározó abban, hogy egy kutyafajta mennyire okos, azaz milyen összetett kognitív képességekkel rendelkezik.
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
A lovasemberek évezredes tapasztalatát megerősítő új kutatási eredményt hétfőn közölte az Applied Animal Behaviour Science folyóirat.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Tavaly nagy vihart kavart egy kutatás, amely szerint a csúcsragadozó intelligenciája főemlősökéhez volt mérhető. Egy friss vizsgálat szerint erről szó nincs, és a legtöbb dinoszaurusz agya a ma élő hüllőkére hasonlíthatott.
A 129 családi kutya bevonásával 60 hónapon át folytatott kutatás közelebb vihet a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okainak feltárásához.
A komplex társas kapcsolatokat fenntartó madarak akár az éhezést is vállalják, ha a finom falatokért a családtagjaikat kellene elhagyniuk.
Egy új német kutatás szerint a korábban feltételezettnél is összetettebb a beporzók intelligenciája.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Korábban azt hitték, hogy csak az emberek képesek felfogni azt, hogy jelentéssel bíró struktúrák szerepelhetnek egy másik struktúrán belül, később rájöttek, hogy erre a majmok is képesek. Most kiderült, hogy a varjak is.
Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
A napokban jelenik meg Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus kötete, amelyben az elmúlt 30 év méhkutatásait foglalja össze. Az eredmények alapján a beporzók nem csak hasznos, de érző és gondolkodó szuperélőlények.
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
Míg évmilliók alatt folyamatosan nőtt az emberfélék agymérete, az elmúlt 50 ezer évben 5 százalékos csökkenést mértek, és a modern embernél még gyorsabb a zsugorodás. Ez az intelligenciára is hatással lehet, és könnyen megfordulhat a 20. században tapasztalt nagy IQ-növekedés.
Absztrakt festők, matematikusok és színes háromszögek – ártatlannak látszó, de betonkemény, ötkoponyás feladványunk első három megfejtője ajándék IQ-tesztet kap a Mensától.