Az afrikai dobtól az okostelefonos appig: csalhatatlan módszerek a tökéletes dinnye kiválasztásához

Messze még a dinnyeszezon, elméletileg csak júliusban kezdődik, de a zöldségeseknél már megjelent az egzotikus országokból származó import görögdinnye, a felkészülést pedig nem lehet elég korán kezdeni. 

Stephen Onwubiko nigériai zenetudós például épp a napokban jelentette be, hogy saját, specifikusan nigériai módszert dolgozott ki annak megállapítására, hogy érett-e a görögdinnye. A kutató az Afrikában egykor kommunikációra, így jó és rossz hírek közlésére használt, „beszélő” igba dobok hangját figyeli. Onwubiko vizsgálatai során hangmintákat gyűjtött a nigériai piacokon kapható dinnyékből, ezeket pedig Tracianne Nielsen amerikai fizikus és Andrea Calihinna ausztrál zenekutató elemezte és dolgozta fel. Miután összevetették a dinnyehang- és dobhangmintákat, arra jutottak, hogy az érett dinnye hasonló hangot ad ki, amikor megütik, mint a mélyebb dobszólam, az éretlen pedig olyat, mint az éles, magasabb dobütés. Onwubiko feltételezéseit Nielsen frekvenciavizsgálatai is alátámasztják.

Úgy szól, mint a dob

A kutatók feltételezése szerint az afrikai dobszó hallgatása a tökéletes edzés a dinnyeszezonra: ha sokat hallgatjuk, rögzülnek bennünk a hangok, így amikor nem igbából, hanem dinnyéből csaljuk elő őket, tudjuk, milyen hangot ad ki a gyümölcs, ha jó. Onwubiko szerint ez is jól mutatja a pszichoakusztikának nevezett tudomány szerepét: a minket körülvevő hangok a hétköznapi életünket is befolyásolják. A jelenség tudományos magyarázata szerint a dinnye érésekor egyre alacsonyabb frekvencián mozog az általuk kiadott hang, ha megütjük őket, míg végül lőrinces (kásás, vizes, kellemetlen állagú) lesz a dinnye, ekkor a kongó hangot tompa puffanás váltja fel. 

Ami a dinnye ehetőségi fokának megállapítását illeti, a nigériai kutatás hatvan százalékos eredményességet ígér, így az elmélet aligha válik a dinnyetermelők és -fogyasztók Bibliájává – ennél valószínűleg bármelyik csányi dinnyés jobb eredményeket tud felmutatni, még akkor is, ha életében nem hallott még igbát. 

Nézd meg a bodorkáját

A Zöldségtermesztés szabadföldön című, a Mezőgazda Kiadó gondozásában 2009-ben megjelent tankönyv szerint már a dinnyével hivatásszerűen foglalkozó termesztőknek sem egyszerű megállapítani, mikor érik meg a dinnye. Az oktatóanyag szerint ilyenkor is célravezető lehet a kopogtatáshoz fordulni: az érett dinnye „kopogtatásra mély, kongó hangot ad”. A nagykönyv az érettség több jelét is felsorolja, de sok dinnyetermesztő a kongatás helyett a termés melletti kacs elszáradását tekintik iránymutatónak, így vannak vásárlók, akik szerint ezt kell figyelnünk a zöldségesnél is (a módszer szépséghibája az, hogy ugyan lehet, hogy a kacs a szedésnél már elszáradt, de az is elképzelhető, hogy régóta áll a standon a dinnye, és ott száradt ki). Erre a módszerre népi forrás is van, ami a tájszótár szerint a következő: „Édesapám, hogy lehet megtudni, melyik az érett görögdinnye? Nézd meg a bodorkáját, ha el van száradva, leszakaszthatod!”. 

Nem invazív technikák

A kopogtatáshoz visszatérve: miután nagy igény van az érettség nem invazív megítélésére, több kutatás is foglalkozott már a dinnyék frekvenciáival Irántól Kínáig. Moslem Namjoo, az iráni Jirofti Egyetem biomérnöke szerint az, hogy a kopogtatás korábban már bevált a mandarinok állagának vizsgálatakor reményre ad okot – ő maga két dinnyefélét vizsgált, és úgy találta, hogy a frekvencia alapján valóban sikerrel lehet következtetni arra, hogy mennyire érett a dinnye. A kísérlethez a dinnyét egy szivacsrétegre helyezte, majd egy ingával megütötte. Ezután lemérte, hogy milyen frekvencián rezeg, és némi meglepetésre ugyanazt találta, mint nigériai kollégája: az éretlen dinnye magasabb, az érett alacsonyabb frekvencián zeng. 

Zengedező dinnyék

Egy másik iráni kutatás, amelynek eredményeit 2015-ben közölték, lézer-vibrométer használatát javasolja az érettség megállapításához: mint a szerzők rögtön a bevezetőben is írják, a dinnyével az a nehézség, hogy kívül van a héja, úgyhogy nem tudjuk, hogy milyen, hacsak fel nem nyitjuk. Rozbeh Abbaszadeh ugyan elismeri az ütögetős módszer hasznát, de nem tartja elég pontosnak, ráadásul ez tapasztalatot is igényel. Cserébe azt ígéri, hogy a lézeres frekvenciavizsgálat 95 százalékos pontossággal képes megállapítani, hogy érett-e a dinnye vagy sem. A technikát már korábban is alkalmazták gyümölcsökön, 2012-ben például valódi áttörést jelentett a mazsolaosztályozásban. 

Dinnyeapp iPhone-ra és Androidra

Ha véletlenül nem lenne nálunk lézer-vibrométer, de telefon igen, az is jó megoldás lehet: egy kínai-brit kutatás az okostelefon mikrofonját használatát javasolja a vizsgálathoz. A dinnyét kongatni, ütögetni ugyan még az embernek saját magának kell, de a program rögzíti a mintákat, és tanul belőlük. Wei Zeng programozó és társai 2013-ban Androidra programozták a dinnyeítész programot, amellyel a visszajelzések alapján 89 százalékos biztonsággal lehet megállapítani, hogy érett-e a dinnye. 

Androidos telefonokra több letölthető program is létezik, az egyik például úttörő módon nem a hang, hanem a dinnye színe alapján, a kamera és a zseblámpa együttes használatával állapítja meg, hogy milyen a dinnye. Van persze kopogtatós is a muzikális felhasználók kedvéért.

Természetesen iPhone-ra is létezik dinnyeprogram: egy 2010-es fejlesztés, az iWatermelon Deluxe ugyan nem közli, hogy milyen eredményességi mutatókkal büszkélkedhet, de az előző kutatáshoz hasonlóan a telefon mikrofonját használja az érettség megállapításához. Hasonló csodákat ígér a szintén iOS-re fejlesztett Melon Meter. Ez elsősorban a lőrinces dinnyék kiszűrését célozza, a készítői pedig arra is felhívják a figyelmet, hogy a jó dinnye nem mindig finom, legfeljebb csak érett. A letölthető alkalmazásokra sajnos kifejezetten sok panasz érkezik: van, akinek nem hallja a dinnyéjét a telefon, valaki másnak nem mondott igazat a telefonja, megint másnak pedig a dinnyére nem reagált a program, az autóját viszont ehetőnek minősítette. 

Kongania kell

Azoknak, akik még mindig jobban hisznek a fülüknek, mint a lézernek vagy a telefonjuknak, a magyar népi bölcsesség szerint arra kell ügyelniük, hogy a megkopogtatott dinnye olyan hangot adjon ki, mint amikor rácsapnak a csizmaszárra. A csizmával kevésbé nagylelkűen ellátott angolszász területeken máshoz hasonlítják: ezek szerint az a jó, ha kopogtatásra azt mondja a dinnye, hogy „plunk”, akkor viszont még éretlen, ha inkább „thwack” hangot ad ki. Ha a koppantásra a „thud” hangot hallatja, nagy a baj, mert már belepisált a Lőrinc. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ne vegyük meg a dinnyét, ha „csengő, fémes hangot” ad ki, ez mindenesetre jó tanácsnak tűnik. Ugyanitt olvashatjuk, hogy koppantásra a dinnye éretlen állapotában ping hangot ad ki, éretten viszont pongot, a thud itt is rossz jel. 

A szakértésnek hagyománya vanFotó: Fortepan

Általános konszenzus él azzal kapcsolatban, hogy a mély, kongó hang általában jót jelent. Más megközelítéssel: a tömörebb húsú dinnye a gumilabdáéhoz hasonló hangot ad ki, a puhább inkább a medicinlabdáéra hasonlít. Az sem mindegy, milyen dinnyéről van szó. Nagy Zoltán, a Hunyadi téri vásárcsarnok üzemeltetési igazgatója szerint ugyanis ez a módszer, akár kopogtatásról, akár paskolásról van szó, csak a teljesen zöld héjú dinnyéknél vezethet eredményre, a csíkosaknál nem. 

Ha szép a színe, jó lesz

Van, aki dinnyeügyben a füle helyett inkább a szemének hisz: ennek az iskolának a hívei azt állítják, hogy a sötétebb árnyalatú héj édesebb belsőt rejt, a csíkosok viszont érettebb színt öltenek és fényesebbek lesznek. Fontos még a zöld dinnyehéjon gyakran látható sárga folt vizsgálata is: ha a talajjal érintkező részen megfelelő méretű és árnyalatú lesz a folt, a dinnye fogyasztásra kész. Jó jelnek számíthatnak még a héjon lévő pörsenések, ezek ugyanis a magasabb cukorfok jelei is lehetnek (bár jégverésre is utalhatnak).

Figyeld a dátumot!

Egyesek a dátumra hagyatkoznak: a dinnye termős virág megtermékenyülésétől számított 30-35 nap alatt érik be, és miután az íz és aromaanyagok csak az utolsó napokban alakulnak ki, ha korán szedik le, ízetlen lesz termés, itt ugyanis nincs utóérés. Van, aki a másik végénél fogja meg a dolgot: augusztus 10., vagyis Lőrinc-nap után nem hajlandó dinnyét vásárolni. A néphit szerint ugyanis ekkor pisál bele a dinnyébe (más értelmezésben: ekkor pisálja le a dinnyét) Lőrinc, ezután már kásás lesz a dinnye. Lőrincnek persze ilyesmi esze ágában sincs, ráadásul egy évben két Lőrinc-nap is van, az egyik augusztusban, a másik néhány héttel később, és a mondás nem Lőrinc augusztusi, hanem a szeptember 5-i neve napjára vonatkozik

Szaglálni és emelgetni

A dinnyeítészek egy eltévelyedett csoportja még meg is szagolja is a görögdinnyét, ettől viszont nem szabad sokat várni – az illat inkább a sárgánál lehet árulkodó, de azt meg szagolgassa valaki más (mellékszál, de indonéz kutatók talán épp a borzasztó szag miatt kísérleteztek ki egy kanáridinnye-kopogtató eszközt). 

Akkor jó, ha nehézFotó: THONY BELIZAIRE/AFP

Van, aki a dinnye súlyából von le következtetéseket: állítólag a jó dinnye nehezebb, mint az ember hinné, ezért nem szabad elmulasztani a megemelgetését – ha könnyűnek tűnik, valószínűleg belül már meglottyadt. Egy átlagos dinnye 5-8 kiló körül van, de vannak húszkilósak is, úgyhogy a nehéz tényleg nehéz lehet. 

A huszáros megoldás és a rejtélyes hersentés

Akad olyan is, aki egyszerűen megkérdezi a piacon, hogy melyik dinnye a finom, és azt veszi meg. Az ilyen embert kerülni és sajnálni kell, bár ha talál olyan árust, aki egyenesen közli vele, hogy sajnos a dinnyéje drága, de ízetlen, inkább irigyelni kell.

Van még egy pontosan körül nem határolható csoport, a hersentők. A „dinnye hersentés” keresésre a Google is alig dob ki találatot, amit pedig mégis, az valószínűleg egyetlen közös ősre vezethető vissza. Ezek szerint a hersentés úgy történik, hogy a dinnye két végét összenyomjuk, és várjuk az ilyenkor állítólag elvárható halk roppanást, vagyis a hersenést. Az eljárást nehéz elképzelni, a vizualizációban pedig az sem segít túl sokat, hogy a Nagy magyar tájszótár szerint a hersentésnek nincs túl sok köze a dinnyéhez, a szó ugyanis közösülést jelent.

Legyen csizmaszár, lézer vagy afrikai dob, ennyi módszer közül valamelyiknek be kell jönnie – talán csak a rejtélyes hersentést kivéve. Te melyikre esküszöl? Szavazz!